Rögzülnek a korábbi nemi egyenlőtlenségek az információs korban?

2018. november 7-én az ELTE Digitális Szociológia Kutatóközpont „Digitális forradalom – de kikkel? Rögzülnek-e korábbi nemi egyenlőtlenségek az információs korban?” címmel beszélgetést szervezett. Az esemény során az ELTE TáTK, IK és a CEU oktatói, volt diákjai szólaltak fel. A felkért előadók a szociológia, a közgazdaságtan, a hálózatkutatás és az informatika területén tevékenykednek.

A meghívott előadók a társadalomtudományok és az informatika területén végeznek kutatásokat, oktatói tevékenységet, így a Digitális forradalom – de kikkel? Rögzülnek-e korábbi nemi egyenlőtlenségek az információs korban? című előadás során izgalmas, új perspektívákat és személyes tapasztalatokat egyaránt bemutató előadáson vehettek részt az érdeklődők.

A beszélgetés során az előadók az „információs kor” fogalmát az IT területére szűkítették, így az ezen a területen megjelenő, nemi egyenlőtlenségekkel kapcsolatos témákat járták körül. Az előadás vázolta a jelenlegi körülményeket, nem titkolva az aktuálisan megjelenő hátrányokat és nehézségeket, melyek az IT területén elhelyezkedő embereket érintik, valamint pozitív példákat, lehetséges irányokat, mellyel az informatika területe globálisan szélesebb körben nyitottá válhatna mind a nők, a kisebbségek, mind pedig a kisgyermekes családban élők számára.

Az előadás alatt lehetőségünk nyílt megismerni az informatika mint önálló tudományterület fejlődését, valamint az ez idő alatt bekövetkező változásokat. Az informatika – mely eredetileg női szakma volt – az 1950-es években kezdett teret nyerni. A tudományterületen foglalkozók elsősorban magas precizitást és monotóniatűrést követelő irodai munkát végeztek, ezért voltak elsősorban nők számára nyitottak a pozíciók. Ezt követően a hatalmas technológiai fejlődésnek köszönhetően egyre nőtt a tudományterület presztízse, melynek eredménye, hogy sok férfi – a legtöbb esetben vezető pozícióban – a szervezetek, cégek élére került. A technológiai fejlődés következményeként a férfiak a szervezeti struktúrában és hierarchiában a magasabb szintre kerültek, mint a nők.

Az IBM egy csoportja a cég indulásának korai éveiben

Az IBM egy csoportja a cég indulásának korai éveiben

Az idő előrehaladásával az informatika és az IT a legjobban fizetett szakmák egyikévé vált. A tudományterületen bekövetkező fejlődés eredménye, hogy rendkívül specifikus és összetett munkakörök alakultak ki, melyek között a megfelelő kvalitásokkal rendelkező jelentkezők bármelyike megtalálhatta, és megtalálhatja a számára érdekes és izgalmas hivatást. A specifikálódás ellenére az IT felerősíti a nemi egyenlőtlenségeket, a pozíciók egy jelentős része – általában a magasabb presztízsértékű pozíciók – csupán szűk réteg számára érthetőek el. Presztízsjellegű szegregáció alakult ki, mely folyamat eredménye, hogy a nők és különböző etnikumok, mint például Amerikában a feketék, latin-amerikaiak az össztársadalmi eloszláshoz képest alacsonyan vannak reprezentálva az IT cégek magas presztízsű, vezető pozícióiban. Gondoljunk csak a november elején nagy port kavaró, a Google-alkalmazottak által megvalósított tüntetésre. Az esemény – melyről részletesebben itt olvashatsz – fő narratívája a nőkkel szembeni egyenlő bánásmód és a visszaélésekkel kapcsolatos megfelelő eljárás fókuszba helyezése, valamint az ezekkel kapcsolatos hiányosságokra való figyelemfelhívás volt.

google-budapest

A Google budapesti irodája

Az IT területén nagy számban az egyetemről kikerülő fiatalok dolgoznak, startupokban. A startupok és a modern világ atmoszférája, kultúrája az individualizmusra épül. A kultúra meriokratikus jellegű, azonban a nők nem feltétlenül a képességeik hiánya miatt nem tudják áttörni az üvegplafont. Az ok sokkal inkább abban keresendő, hogy az individualizmus kultúrájába a nők kevésbé tudnak betagozódni, hiszen rájuk sok esetben a társadalom által megkövetelt gondoskodási feladatok is nehezednek. Az üzleti világ narratívájában azonban a sikeresség és sikertelenség okait az egyéni képességekkel magyarázzák, így a felelősség is az egyénre hárul.

A startupokra és az IT világára jellemző jellegzetesség az úgynevezett „bro-culture” vagy „boys-club” kultúra, mely a kollégiumi kultúra munkahelyekre való átvitelét jelenti. Az irodák berendezése sok esetben kollégiumi hangulatot idéz, lazább szabályok kötik az ott dolgozókat, melynek célja, hogy az alkalmazottak minél kevésbé érzékeljék, hogy a munkahelyükön és nem egy baráti társaságban töltik az idejüket. Emellett az IT területén megjelenik egy életkori korlát is: a „bro-culture” narratívájába a fiatalos, lendületes munka képe illik, így negyven év feletti alkalmazottakat ritkán lehet találni a szervezetekben. A szakmai ranglétrán való előrehaladás során kiemelt jelentősége van az informális kapcsolatoknak.

A Prezi irodája

A Prezi irodája

Az előadás során megismerkedtünk egy, a témával kapcsolatos kutatás eredményeivel. A kutatás a tevékenységek „férfias” és „nőies” jellegét vizsgálta. Különböző változók mentén megállapították, melyek a nőies és férfias tevékenységek egy-egy pozíción belül. Megállapították, hogy amennyiben ugyanazon pozíción belül az egyének ugyanolyan jegyekkel bíró munkát végeznek, akkor a vizsgált egyének neme nem játszik döntő tényezőt a sikerességben, azaz ha a pozíción belül dolgozók egyenlő arányban végeznek férfias és nőies jegyeket viselő munkákat, akkor a sikeresség és az előrejutás az egyénen múlik. Ezzel szemben amennyiben egy munkakörben kiugróan magas a nőies tevékenységek száma, akkor azt a pozíciót a férfiak is elhagyják. Megállapítható, hogy egy átlagos férfi és egy átlagos nő között hatalmas a különbség, azonban ha a pozíciójuk általi munkájuk férfias vagy nőies jegyeit egyenlő arányban végzik, akkor a nem mint változó nem akadályozza a sikerességet és a pozícióban való bent maradást, valamint a munkahely atmoszférájának kialakításában is fontos szerepet tölt be.

Miért fontos, hogy a nők és a különböző etnikumú emberek reprezentálva legyenek az IT-ben? Kimutatható, hogy a diverz összetételű csoportok sokkal hatékonyabban dolgoznak együtt, mint a homogén csoportok. Azonban a nemek és az etnikumok beemelése a szektorba nem elegendő. Fontos hangsúlyozni, hogy nem az egyenlő nemi elosztás, hanem a csoport tagjai között kialakuló bizalmi háló és a tényleges csoportmunka a siker kulcsa.

Az IT területe rendkívül gyorsan változó szakmákat foglal magába. A gyors változás megköveteli azt, hogy az ezen a területen dolgozók naprakészek legyenek, a tudásukat állandóan frissítsék. Lévén, hogy a nőktől más típusú gondoskodást is elvár a társadalom (azaz a társadalmi neme, az, hogy a környezet mit vár az egyéntől, nem változik meg a munkahelyi pozíció miatt), a nők sok esetben a beilleszkedés hiánya miatt hagyják el ezeket a munkaköröket. Fontos hozzátenni, hogy az IT-szakma munkakörei magas iskolai végzettséget igényelnek, tehát a munkakörökbe belépni képesek száma is szűk. A szűrt csoportba való belépés és bennmaradás még inkább korlátozódik a társadalmi egyenlőtlenségek hatására.

borító

A beszélgetés során kirajzolódott egy pozitív és egy negatív kép az IT-szakmáról és a jövőbeli lehetőségről. Tény, hogy 1991 óta csökken az informatika területén dolgozó nők száma. Aktuálisan a nők szerepét egyre nehezebb feltárni, politikai, hatalmi vetülete is van a kérdéskörnek. Egyre nehezebben ellenőrizhető diszkriminációs formák jelennek meg, melyek nem segítik elő a társadalmi egyenlőséget. Az emancipáció csupán a nők egy szűk rétege számára érhető el, a feminizmus kérdéskörét ki kellene tágítani, eltávolodni a közép- és felsőosztálybeli nők helyzetének vizsgálatától és az alsóbb osztálybeli nők helyzetét és is hangsúlyosan beemelni a kutatási témákba. Amennyiben a vizsgálatok erősebben fókuszálnának ezekre a rétegekre, többen találnának kapcsolódási pontot a feminizmus kérdéskörével, az alsóbb rétegek által érzékelt társadalmi problémákkal találkozna a feminizmus gondolata.

A beszélgetés során kirajzolódott egy pozitívabb kép, valamint a lehetséges – egyenlőség irányába mutató – fejlesztések, változtatások is szóba kerültek. Megállapítható, hogy az IT területén kemény verseny folyik, így a teljesítmény, a tudás rendkívüli fontos. A verseny elmoshatja, tompíthatja a nemi diszkrimináció hatásait. A társadalmi egyenlőség témájában segítséget nyújtana a gondoskodási feladatok társadalmi szintre való emelése, az individualizált gondoskodási feladatok háttérbe szorulása. Fontos, hogy amennyiben egy csoport több tagja hasonló problémákkal szembesül, például a gyermekek bölcsődei, óvodai, iskolai ellátásának nehézségeivel, akkor a közös problémát ismerjék fel, és  a csoport tagjai ne egyéni stratégiákkal, hanem közösségi megoldásokkal találjanak választ a kérdésekre. Sokan szenvednek úgynevezett „imposztor-szindrómában”: ebben az esetben az egyének attól félnek, hogy az elért sikereiket csupán a véletlennek, semmint egyéni képességeiknek köszönhetik. A kultúránk azt a képet erősíti, hogy a lányok, nők azok, akik mindig jók és sohasem hibáznak. Ez a kép a felnőttkorban, elsősorban vizsgahelyzetekben, stresszes szituációkban a felszínre kerülhet. Fontos megérteni azt, hogy mindenki hibázik. A gondolat elmélyítésében sokat segítene a példaképek, mentorok jelenléte. A mentorok perspektívát adnának, segítséget nyújthatnának a problémákkal való megküzdés során.

Összességében megállapítható, hogy a strukturális egyenlőtlenségeket, a hagyományos nemi szerepeket nehéz megváltoztatni. Látható, hogy a strukturális problémákat a maréknyi, a diverzitás fontosságára ráeszmélő cégek nem tudják megoldani, azonban irányt mutathatnak a jövő generáció számára.

Az ELTE Digitális Kutatóközpont Facebook oldalán számos érdekesség, események, kutatási eredmények, konferencialehetőségek, cikkek elérhetőek.

Forrás: HVG; ELTE Digitális Szociológia Kutatóközpont

Képek forrása: Google; Prezi; IBM; ThenExtWeb; Digitális Szociológia Kutatóközpont