Szeptember 27-én ismét megnyitotta kapuit az ELTE PPK szervezésében működő, főként időseknek szóló programja a Harmadik Kor Egyeteme. A rendezvénysorozat célja az idősebbek számára is lehetőséget biztosítani a ,,kortalan’’ tanulásra. Az előadást Schmal Andor tudósítónk is meghallgatta.
Az immáron 8. évadot Demetrovics Zsolt, a PPK dékánja nyitotta meg, aki hangsúlyozta: a tudás átadás örök feladat, valamennyi életkorban. Az első előadást az ELTE újonnan megválasztott rektora, Borhy László tartotta meg, melynek címe a Római kori díszfegyverek Brigetióból volt.
A hallgatóság először megismerhette a díszfegyverek fogalmát és rövid történetét. Ókori szerzők, mint Vergilius, Flavius Arrianus, vagy Ammianus Marcellinus mind leírnak hasonló módon végrehajtott lovas díszszemléket, játékokat, amiken lovas és lova különleges vértezetet viseltek. Vagy még Hadrianus császár egy Afrikában kőbe vésett beszéde őrizte meg egy katonai gyakorlatot tartó légió bemutatóját, melyet a császár különösen megdicsért, hogy azt álarcban is összehangoltan végre tudták hajtani.
Az egykori limes mentén a 19. századtól kerültek elő fegyver tartozékok, reliefekkel díszített katona és ló páncél maradványok, melyeket 1924-ben kezdtek el egységesen díszpáncélnak nevezni a régészek, majd a 30-as években rá is jöttek, az ókori leírásokkal való összefüggésre. 1978-ban Nürnbergben kiállítást tartottak az addig összegyűlt leltekből, melyről katalógus is készült, nagyban elősegítve a további kutatásokat.
A díszpáncél – nem tévesztendő össze a császárszobrok páncélzatával – vékony (10 mm) lemezből készült, legtöbbször bronz, néha ezüst, ritkán vas felhasználásával. Valódi harcra alkalmatlan. Felületét feliratok, mívesen megmunkált domborművek díszítik, melyek legtöbbször mitológiai alakokat, isteneket, állatokat, és más jelképeket ábrázolnak, mintegy azoktól remélve védelmet és dicsőséges győzelmet a katonák számára.
Több különböző részből tevődött össze egy díszpáncélzat. A sisakok két csoportja ismert, olyanok, amiket maszkkal vagy nélküle viseltek. A maszk is legtöbbször a görögség és ellenségei (például amazon) arc faragványt mutatott, jelképezve a harcoló felek civilizációs különbségeit. Mindkét fajtánál jellemző még a babérkoszorú, vagy stilizált hajfonat ábrázolás, s számos más díszítés. Néha dísz-tolltartó is kiegészítette őket.
A mellvértekből szintén két típust lehet megkülönböztetni: a két fél, vagy az egy egész részből állót. A 18-20 cm vastagságú lemezen gyakori díszítő elemek voltak a sas, mint Jupiter jelkép, és sok más katonai szimbólum, jelenet. A mellvértet többnyire láncingre erősítették. A lábvértek térd, lábszár és bokavédő elemekből épültek fel, melyek gyakori díszítőeleméül Mars és Minerva ábrázolások szolgáltak. A pajzsdudorok gyakorta gorgófő, sisakos Minerva mellszobor, vagy koszorút átvevő Mars ábrázolással készültek.
A lovak fejét szemkosár, orrvédő és/vagy pofavédő fedte, a szügyükre meg egy díszlemez került. A mitológiából ismert pásztor Ganümédész alakja jelenik meg többször díszítő elemként ezeken.
Az ókori római település Brigetio, a mai Komárom-Szőny területén állt fenn, és már 26 éve folytatnak itt ásatásokat, melyeket Borhy maga vezet. A katonai tábor – castrum – fontos védelmi jelentősséggel bírt az I. század végétől, majd felépült mellette a polgárváros is, mely végül colonia rangra emelkedett.
A terület nagyságát szemlélteti, hogyha minden évben 5 hónapot töltenének ásatással, akkor is 398 évig tartana a terület feltárása – tette hozzá Borhy félig tréfásan.
A 25 brigetiói lelet a valaha feltárt római díszpáncélok 12%-át kitéve, és egyedi vonásokat is megmutatva méltán ad okot az elismerésre. E darabok nagy része Magyarországon található, de akadnak külföldön is, például a bécsi Kunsthistorisches múzeumban.
A leletek egyik legszebb darabja a 2015-ben, egy római kori pincében megtalált díszsisak. Típusát tekintve pseudo atticai, ál-sisakrostéllyal, és olyan díszítőelemekkel, mint oszlopok; gorgófő tekergő kígyókkal; sas és oroszlánfő; kelta-makedón pajzs, vagy egy kétfülű korsó. Máshol eddig még nem látott új díszítőelem: egy apró nyúl, ami az ellenség gyávaságát jelképezi, vagy a páva, mely Júnóhoz köthető, továbbá megjelenik a sisakon a tolldísz helye. Hasonló sisakok közül eddig 30 lelet került elő. Brigetiói különlegességnek számít még egy rajzos technika, az úgy nevezett karcolt díszítés.
Az előadás végi kérdések során egy hölgy háláját fejezte ki a jelenlévő idősek nevében a rendezvény létrehozói felé, hogy ,,nem mondtak le róluk’’, s hogy milyen jó látni az ott lévők szemében az érdeklődést és a tudásvágyat.
A szervezési munkálatokban az egyetem mellett részt vett Budapesti Nyugdíjasok Szövetsége és a Nyugdíjasklubok és Idősek ,,Életet az éveknek’’ Országos Szövetsége.
Az ELTE Online képei elérhetőek Facebook-oldalunkról.
