Mesteres hallgatóként az utolsó években felmerülhet a kérdés egy egyetemistában, hogy jöjjön most a nagybetűs élet, vagy megpróbálja-e már most a PhD-t. Persze ez utóbbihoz bátorság és sok támogatás kell, ám aki emellett dönt, annak fejében még számos további kérdés születhet a jelentkezéssel, a feladatokkal, előnyeivel és hátrányaival és úgy az egész képzés lebonyolításával kapcsolatban. Ezekre a kérdésekre próbálunk Nektek választ adni riport jellegű cikksorozatunkban, a PhD percekben. Ezúttal a BTK-n jártunk és a Filozófiatudományi Doktori Iskoláról kérdeztünk egy s mást.
A doktori iskolákat, más néven PhD képzéseket bemutató cikksorozatunk harmadik állomásaként most átvándoroltunk gyönyörű szép Múzeum körúti kampuszunkra, a BTK-ra és ezúttal a Filozófiatudományi Doktori Iskola világáról olvashattok. A bemutatáshoz segítségemre volt Boros Gábor tanár úr, az iskola igazgatója, aki sok hasznos információt foglalt össze Nektek körültekintően.
Múltjáról röviden annyit érdemes tudni, hogy 1993 óta zajlik a képzés az ELTE BTK-n, ahol azóta már sok filozófushallgató végzett ilyen tudományos fokozatot szerezve. A törvényi előírások és a MAB-szabályok megváltozása következtében megalapítása óta többször is akkreditálták, legutóbb 2015-ben. Jelenleg strukturálisan az ELTE BTK Filozófiai Intézetét, Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetét, Művészettörténeti Intézetét valamint a Vallástudományi Központot integrálva működik.
A részletesebb bemutatásért magát a doktori iskola vezetőjét, Boros Gábor tanár urat kérdeztük meg az általunk vélt legfontosabb dolgokról, aki készségesen és a részletekre is ügyelve válaszolt kérdéseinkre, amelyből megtudhatjátok a lényeget. Bízunk benne, ezzel eloszlatjuk esetleges kétségeiteket.
• Mi a legjobb a filozófiatudományi PhD-ben? Miért érdemes leginkább egy mesteren végzett hallgatónak jelentkezni?
A Filozófiatudományi Doktori Iskola szépsége, hogy lényegileg magában foglalja a bölcsészettudományok egész spektrumát. Nagyobb szakterületei jelenleg a filozófia, esztétika, film, kommunikáció és média, művészettörténet és -elmélet, de a közeljövőben csatlakozik a képzéshez a vallástudomány és egy sajátos program, amelyet interkulturális filozófiának neveztünk el. E két utóbbi doktori képzési program nemcsak most egyedülálló az országban, de korábban sem indultak még, sem az ELTE-n, sem máshol. Ez azt jelenti, hogy tematikusan jelen van a nyelvi képzés, illetve a művészi, a vallási, a filozófiai tartalmak belső szabályszerűségeire, alakulásuk sajátszerűségére irányuló reflexió éppen úgy, mint a továbbadásuk keretfeltételeit tematizáló kutatás. Van benne olyan részleg, amely erősen rokon a matematikával és a természettudományokkal, miközben a leginkább bölcsész alapbeállítódású tárgyakból is találunk közöttük. Néhol alapfeltétel az angol vagy épp valamilyen klasszikus, sőt „szent” nyelv ismerete és ápolása, néhol a magyar szaknyelv irodalmi szintű alkalmazását tartjuk döntőnek.
A mesterszakot elvégezve gyakran támad hiányérzete az embernek: oly szerteágazók a bölcsésztudományok, hogy csak egy kis szeletükbe sikerült belekóstolni. Vagy épp arra vágyik valaki, hogy megalapozó jelegű ismereteket szerezzen kiegészítve azt, amivel korábban foglalkozott. Több területen teljesen nyitottak vagyunk, bármilyen előképzettséggel jöhetnek hozzánk hallgatók, mert termékeny kölcsönhatást igyekszünk kialakítani bármely diszciplína képviselői és a mieink között.
• Kinek éri meg egyébként jelentkezni? Valóban jobb állást kap az illető PhD fokozattal, mint nélküle?
Ha jól megnézzük, ez igazából két egymástól független kérdés. Mindenképp megéri annak, aki szeretné kiegészíteni, megalapozni és elmélyíteni korábban szerzett ismereteit. Vagy talán még inkább – hisz már doktori képzésről van szó: aki ki akarja próbálni meglévő elgondolásait a szakmája alapjairól, mélyebben megbúvó sajátszerűségeiről. Annak is megéri, aki nem elégszik meg azzal, hogy magas fokon elsajátította szakterületének elemi fogásait, hanem saját személyiségét is szeretné tovább alakítani a hagyományos, többirányú műveltségideál szellemében.
Az álláskérdésre azt tudom válaszolni, hogy természetesen nem minden állás betöltéséhez van szükség PhD fokozatra, s egy ilyen állásért való versenyben könnyen lehet, hogy más szempontok lesznek döntőek. Ugyanakkor azok az állások, amelyek betöltéséhez elengedhetetlen a PhD fokozat, általában jobb állások, mint amelyekéhez nem elengedhetetlen. Ez még akkor is így van, ha bizonyára kevesebb az ilyen állások száma, ami rendjén is van így, hiszen a képzési rend mindenütt piramisszerűen alakul: az elitképzési szakaszban vesznek részt a legkevesebben, ennek megfelelően kevesebb olyan álláshely is van, amely az itt végzők számára ad munkalehetőséget.
• Mit kell csinálnia egy PhD-snek? Mik a legfontosabb feladatok?
A PhD hallgatónak alapvetően hozzá kell szoknia ahhoz, hogy sokkal nagyobb mértékben kétirányú az ismeretszerzés és ismeretátadás, mint korábbi tanulmányai alatt volt. Doktorandusz társaival, tanáraival közösen gondolkodik, sok esetben akár több esélye is van egy új felismerésre, mint tanárainak. Sőt erre kell fókuszálnia, hiszen ennek révén tud magának nevet, rangot szerezni és helyet kivívni az adott tudományág művelőinek közösségén belül. Persze emellett megvan minden területen a nagyon prózai feladatoknak a sokasága is: a nyelvtudás, a műelemzési, technikai, logikai készségek fejlesztése, a szakirodalom nyomon követése, állításainak próbára tevése, előadások tartása, recenzióírás, stb. Kapcsolatokat kell kiépíteni a szakterület külföldi művelőivel, külföldön töltött részképzési szakaszokat beiktatni az általános képzésbe, stb.
• Hogyan zajlik egy PhD-s vizsgaidőszaka és osztályozása?
Általában másként, mint az alap- vagy mesterképzésben részt vevő hallgatóké. Pontosan azért, mert a képzés hangsúlyosabban kétirányú, mint a korábbi szakaszokban – noha persze az esetek többségében azért a tanár minden képzési szakaszban tanul is az órákon. Ezen túl sokkal nagyobb hangsúly helyeződik az egyéni munkára és az egyéni „mentorálásra” az egész félév során, ezért még az adminisztratív értelemben vett kollokvium is sokkal kevésbé jelent klasszikusan vett formális vizsgahelyzetet, mint a képzés korábbi szakaszaiban.
• Átlagosan mennyi idő alatt végzik el a képzést?
Az állami ösztöndíjas hallgatók legfeljebb egy-két évvel lépik túl a meghatározott képzési időkeretet, az önköltséges hallgatók esetében természetesen más a helyzet. Esetükben minden attól függ, milyen lehetőségeket kínál számukra a munkahelyük vagy bármilyen pénzkereseti forrásuk. Ebben a formában egy-egy esetben viszonylag hosszú ideig is elhúzódhat a képzés. Ugyanakkor a részleteiben most kidolgozás alatt álló gyökeresen új képzési rendben valószínűleg szigorúbban kell majd tartaniuk a hallgatóknak az előírt időkereteket.
• Mennyi fiatalt vesznek fel egy évben doktorandusznak? Évről évre nő vagy csökken a számuk?
Az idén 37 jelentkezőnk van, ebből szakmai szempontból remélhetőleg fel tudunk venni csaknem mindenkit, hisz nem jellemző, hogy teljesen megalapozatlanul adják be jelentkezésüket a pályázók. Az ösztöndíjas helyeink száma az idén is 9-11 között várható. Remélhetőleg ismét lesznek Stipendium Hungaricumos vagy más forrásból támogatott hallgatóink, s bízom benne, hogy minimális lesz azoknak a száma, akik anyagi okokból nem tudják majd elkezdeni tanulmányaikat. A jelentkezők száma stabil, nem mutat nagy változást, inkább a képzési programokon belüli eloszlásuk mutat csak változást. Azonban a művészettörténet csatlakozásával tavaly némileg megemelkedett a számuk, s várható, hogy a vallástudomány és interkulturális filozófia bekapcsolódásával jövőre ismét növekedni fog.
További információkat röviden ITT, hosszabban a Filozófiatudományi Doktori Iskola honlapján értek el. Ha még lenne kérdésetek, itt bizonyára megtaláljátok. Sok sikert, ha belevágtok!
Kép: Pinterest
