Életben maradnánk a Naprendszerben szkafander nélkül?

És ha igen, meddig?  A világ leghíresebb csillagásza megmondja: Neil deGrasse Tysontól megtudjuk, hogy mennyi ideig bírnánk a bolygókon, ha nincs rajtunk szkafander. Mi, emberek nem véletlenül lakunk a Földön, de a rohamosan fejlődő világban egyre gyakrabban előjön az a kérdés, hogy mi van akkor, ha már kinőttük a bolygónkat? Végigmegyünk a Naprendszer főbb bolygóin, mi lenne, ha…?

Nem is olyan lehetetlen már elképzelni azt, hogy egyszer majd több bolygón él az emberiség, számos filmet láthattunk már a témában. Gyanítom, hogy a szkafander nem a legkényelmesebb viselet. Már csak a mérete miatt is, amihez bonyolult lehet az elején hozzászokni, az ember képes lehet vele nekimenni még az ajtófélfának is. De szabaduljunk meg képzeletben ettől a „ruhától” és kezdjük azzal, mi lenne, ha a Napon kötnénk ki egyszer csak (vasárnapi kiruccanás, kinek mi). Neil deGrasse szerint, ez már alapból egy kicsit komplikált, mert több millió kilométerről is halálos kirándulás lenne. De tegyük fel, hogy van egy csodaszerkezet, amivel megoldható lenne. Sajnos még így is, amint leszállnánk a Nap felszínén, köddé válnánk.

Irány a Merkúr, itt sem lenne egyszerű, mert a bolygó egyik oldalán szénné égnénk, a másikon megfagynánk. Persze meg lehet próbálni, hogy pont a két oldal közé állunk és forgunk, mint a grillcsirkék. Így telne életünk utolsó két perce, mert sajnos utána megfulladnánk. De biztos kevesen mondhatják el magukról, hogy halál előtt a Merkúron szédelegtek.

Következő állomás a Vénusz. Itt sem egyszerű a szitu, átlagosan 480 Celsius-fok a hőmérséklet. Ha valaki szeretne gyorsan megsülni, akkor kihagyhatatlan. De most komolyan, még a nyári 40 fokok is elviselhetetlenek, hát még ha megszorozzuk a hőmérsékletet százzal. Mondjuk legalább jó színünk lenne, további előnye, hogy gravitáció van, de még így se túl idilli.

Naprendszer

A Naprendszer-sorban a Föld következik. Erről azért már tudunk mit mesélni. Van oxigén, optimális hőmérséklet és minden, mi jó.

Jöhet a Mars. Az időjárás dermesztően hideg, viszont a ritka levegő miatt nem élnénk meg olyan hidegnek, mint a Földön. Szkafandert ugye nem vehetünk fel a játékban, de kabátokat igen. Így aztán az egyetlen problémánk csak az lenne, hogy nincs oxigén.

A Jupiter felszínére nem tudnánk leszállni, mert nincs neki. Gázrétegekbe kerülnénk, ahol süllyedni lehetne egészen addig, amíg össze nem roppan a testünk a nagy nyomástól. Kevesebb mint egy másodpercig lehetne gyönyörködni a panorámában. Megérné?

A Szaturnusznál is ez lenne a helyzet, neki sincs szilárd felszíne. De ha már úgyis elrugaszkodtunk egy kicsit a valóságtól, akkor megpróbálhatunk landolni a Szaturnusz gyűrűin. A szilárdnak látszó gyűrűk igazából fagyott víz- és ammóniamolekulákból állnak. A bolygónál összeállnak gyűrűvé, ez a fizikai szabályai szerint egy gyakori elrendeződési forma. Sajnos leszállni se lehetne ezekre, nehogy mászkálni rajtuk.

Az Uránusz és a Neptunusz is hasonló gázóriások. Nem oda lettünk kitalálva, hiszen 1 másodpercért, ki lehet mondani, hogy nem éri meglátogatni. Úgyhogy ha ilyen kirándulásokat tervezünk, nem árt megbarátkozni mégiscsak azzal a szkafanderrel.

 

Forrás: Index

Képek: Pics-about-space, meselazuniverzum.