Vízilabda Eb: a kamerák mögött

2020. január 12. és 26. között Budapesten vízilabda Európa-bajnokság zajlik. Nem is lehetne jobb helyen megrendezni egy vízilabda-eseményt, mint Magyarországon. Mind a férfi, mind a női vízilabda-válogattunk a legsikeresebb a világon a megszerzett érmek és aranyérmek tekintetében. De amit a tévén keresztül látunk, az csak a töredéke egy ilyen rendezvénynek.

A Duna Aréna minden nap már reggel nyolc órakor vagy még korábban elkezd nyüzsögni. Rendezők, önkéntesek, biztonsági őrök és takarítók tömege dolgozik a háttérben. Mindenki elkezdi a saját munkáját, elfoglalja a neki kijelölt pozíciót, legyen az egy irodában, a medence mellett, a nézőtéren vagy a recepción. Mire az első meccs elkezdődik, 10-kor már minden a helyén van és készen áll a napindító összecsapásra. De nézzük is meg, hogy miként telik el egy nap a vízilabda Eb-n.

Általában az akkreditációs központban kezdődik legkorábban az élet. Már az esemény előtt több nappal elkezdődött ott a munka. Több ezer akkreditációs kártyát kellett előállítani, amivel az összes résztvevőnek rendelkeznie kell, hogy be tudjon jutni az arénába, legyen ő a világ egyik legjobb vízilabdázója, Varga Dénes, vagy egy 16 éves önkéntes. De reggelente az akkreditációs központba érkeznek az újságírók, tudósítók, fotósok és a VIP-vendégek is, és nekik is elő kell készíteniük, át kell adniuk a belépőjüket.

Ezek után általában a verseny lebonyolításában részt vevőkön van a hangsúly. Sokan a csapatokat kísérik, és segítenek nekik elintézni mindent. Sokan az öltözőket figyelik a mérkőzés alatt, vannak, akik a zászlóvivő szerepét töltik be, és a csapatokkal együtt vonulnak a medencéhez, valamint vannak olyanok, akik a medenceteret teszik rendbe.

Aztán mikor elkezdődnek a mérkőzések, nagy feladatuk van a nézőtéren dolgozóknak. Az ő dolguk, hogy minden szurkoló megtalálja a számára kijelölt helyet. A csoportkörök alatt még nincs nagy tömeg a lelátókon, de mikor a magyarok játszanak, akkor azért kezdenek megtelni a lelátók.

IMG_1954

Egy-egy mérkőzés után pedig eljön a doppingvizsgálat ideje, amikor mind a vesztes, mind a győztes csapatból kiválasztanak egy játékost, akinek mintát kell adnia. Ezt nem nagyon szeretik a sportolók, főleg ha vesztes meccs után kell még ezt a feladatot is ellátni. Sokszor órákig ülnek az orvosi szobában, mire sikerül elintézni a dolgokat. 

De napközben azt is látni, hogyan edzenek a csapatok a medencében vagy a konditeremben. Elképesztő munkát tesznek bele a végső siker érdekében. Sokszor a meccsek után is úsznak még néhány hosszt levezetésképpen a bemelegítő medencében.

Érdekes még megfigyelni, hogy a különböző területeken dolgozóknak milyen más a napi ritmusuk. A technikusok a háttérben sokszor csak egy gyors pizzát tudnak elfogyasztani, és egyből dolgoznak tovább, a főszervezőknek inkább van már idejük például egy rendeset ebédelni, az olasz informatikusokat meg a kávéfőző mellett látni a legtöbbet, ha már olyan tíz óra körül megérkeztek. Az önkéntesek pedig a munka mellett is mindig feltalálják magukat, hogy élvezetesebben teljen a nap.

Igaz, azt még az ott dolgozók sem tudják, hogy mi lesz a torna vége, de reménykedjünk, hogy a férfi és a női csapatunk is a dobogó legfelső fokán fog állni. Egyelőre jó úton haladnak az aranyérem felé!

Képek forrása: nso.hu

[sam id="10" name="mnb2" codes="false"]