Mit érdemes tudni a Nemzetközi Egyetemi Sportszövetségről (FISU)? Mikor és kik alapították? Milyen eseményeket rendeznek ők? Igyekszem hiánytalanul megválaszolni ezeket a kérdéseket, illetve egy átfogó képet adni a szervezetről.
A kezdetek
A FISU-t hivatalosan 1949-ben alapították, de a gyökerei egészen az 1920-as évekig nyúlnak vissza. Ekkor történt ugyanis, hogy egy francia úr, Jean Petitjean megszervezte az első Diákvilágjátékokat Párizsban – 1923 májusában. A rákövetkező évben a Nemzetközi Diákszervezet (ICS) egyesítette magát a Diákvilágjátékok mozgalommal. 1925 és 1939 között rengeteg sikeres sporteseményt szervezett meg az ICS. Így például Prágában (1925), Rómában (1927) vagy éppen Budapesten (1935). Sajnálatos módon a második világháború ezt a sportrendezvény-sorozatot is félbeszakította. De amikor végre újra béke honolt az öreg kontinens területén, Franciaország elindította a Nemzetközi Egyetemi Játékokat.
1949: A FISU megalapítása
A háború után beálló béke természetesen még nem volt teljes. A hidegháború hamarosan megosztotta az egyetemi sportéletet is. 1946-ban Prágában megalakult a Nemzetközi Diákszövetség (ISU). Így már az ISU szervezésében került megrendezésre 1947-ben a kilencedik Diákvilágjátékok. 1948-ban alapították meg a Nemzetközi Egyetemi Sportszövetséget (FISU) Paul Schleimer oltalma alatt. A FISU pedig 1949-ben szervezte meg az Egyetemi Sporthetet Olaszországban. 1957-ben a francia szövetség hívta életre az Egyetemi Sportvilágbajnokságot. Ez egy olyan nagyívű program volt, amely lehetővé tette, hogy a hidegháború miatt szisztematikusan elválasztott keleti blokkban élő egyetemisták találkozhassanak nyugati kollégáikkal. Ez volt az az esemény, amely után kikristályosodott a cél a szervezők előtt: egy olyan torna létrehozása, amely rendszeres időközönként a világ bármely részén egyetemistaként sportoló diákok számára lehetőséget biztosít erejük összemérésére.
Universiade Turinban 1970
Az első Universiade
A vízválasztó év egyértelműen 1959 volt. Ekkor a FISU és az ISU illetékesei úgy döntöttek, hogy az olasz szövetség által rendezett verseny egyúttal az ő versenyük is lesz, s betársultak. Az esemény eredeti neve az Universiade volt, amely később rajtaragadt a versenysorozaton. Ekkor mutatkozott be a nagyközönség előtt a sorozat zászlaja is, melyen egy „u” betű látható, körülötte csillagokkal, s ekkor debütált az a szokás is, hogy az éremátadó ceremóniák során a Gaudeamus Igiturt játszák az ünnepségeken. Az első Universiadén negyvenhárom ország ezernégyszáz versenyzője vetélkedett egymással.
Az egyetemi sport kiteljesedése
Az első Universiade óta eddig töretlenül fejlődik az esemény. A 2013-as játékokon Kazanyban közel 12 000 versenyző vett részt 159 különböző országból. Hasonló dinamikával fejlődött a téli verzió is. Az 1958-as téli játékokon Ausztriában még csupán kilencvennyolc sportoló állt rajthoz. Ehhez képest 2013-ban Trentinóban már több mint kétezren kvalifikálták magukat. Az idén tartott verseny Taipeiben volt, a következő Universiade 2019-ben Almaty városában kerül megrendezésre. Addig is elmondhatjuk, hogy a kezdeményezés elérte eredeti célját, hiszen rengeteg egyetemistának biztosít lehetőséget a föld bármely pontjáról, hogy megismerkedjenek, s békében összemérjék tudásukat.
Megérkezik a láng Taipeibe
Forrás:fisu.net
