Tudomány a sport mögött

A 100 méteres síkfutás döntője az egyik legjobban várt versenyszám az olimpián vagy az az atlétikai versenyeken. Elsőre egyszerűnek tűnik a feladat, nagyjából 10 másodperc alatt célba érni, azért hogy ez sikerüljön sok tényezőnek kell egyszerre jól működnie, a kutatók legújabb álláspontja szerint, nem csak fizikálisan, de mentálisan is helyén kell lennie a sportolóknak.

Ott kell lenni fejben

2016-08-13t154830z_431713577_rioec8d17wsxk_rtrmadp_3_olympics-rio-athletics-m-100m_z3OXSFV

A rajt előtti izgalmi állapot

A közvetítések során sokszor láthatjuk, hogy az atléták rengetegszer elpróbálják a rajtot és azt követő néhány méter. A bemutatás során még élvezik a rájuk irányuló figyelmet, de aztán a belső énjükre kezdenek koncentrálni, gondolatban többször is lefutják a távot. A rajtgépben egy egészen más állapotba kerül a versenyző, csak magára figyel és az előtte álló 100 méterre, amit le kell futni. Ha egy pillanatra is lankad a figyelem, a futó kizökken a ritmusból és már vége is a versenynek.Kutatók szerint a táv három részre osztható. Az első 40 méter a gyorsulás szakasza, aztán körülbelül 20 méter a futók tartják a sebességet, a táv vége felé az lesz a leggyorsabb aki jobban bírja a savasodást, vagyis aki a legkevésbé lassul.

Amiben Usain Bolt a legjobb

Usain Bolt nem egy átlagos sprinter, nem csak eredményeivel, de testalkatavával is eltér az átlagos sprinterektől. 195 centiméteres magassága miatt hosszabb végtagokkal rendelkezik, éppen ezért míg egy átlagos sprinter 45 lépés alatt teszi meg a távot, addig a jamaikainak elég 41, tehát gazdaságosabban tud futni, továbbá nagyobb lábfejével nagyobb erőt tud kifejteni a talajfogás fázisában, ami a kutatók szerint a testsúlyának ötszöröse nagyjából 500 kilogramm. A jelenlegi 100 méteres világcsúcs 9,58 másodperc, ami a tudomány állasa szerint 9,27 másodperce javítható.

Forrás: index.hu

[sam id="10" name="mnb2" codes="false"]