„StudentInnen forschen” – Hallgatói konferenciát rendeztek a BDPK német tanszékén

Immár tizedik alkalommal rendezte meg májusban az ELTE BDPK Német Nyelv és Irodalom Tanszék a hagyományos hallgatói konferenciáját, amelyen ezúttal öt hallgató mutatta be szakdolgozatának kutatási hátterét és annak eredményeit.

Az idén kivételesen online lebonyolított, német nyelvű konferencia résztvevőit Angelika Miertl osztrák anyanyelvi lektor köszöntötte, majd három prezentáció bemutatásával kezdetét vette az Irodalomtudományi szekció.

Bőr Tamara két osztrák irodalmi Nobel-díjas író, Elfriede Jelinek és Peter Handke kitüntetésének hazai, illetve nemzetközi fogadtatását vizsgálta, különös tekintettel arra, hogy mennyire lehet független a Nobel-díj odaítélése a politikától, illetve hogy el lehet-e választani a szerző személyét és világlátását a műveitől. Amióta 1901-ben első ízben kiosztották a neves díjat, minden évben heves viták folynak a kitüntetett írók körül, így nem meglepő, hogy Jelinek és Handke irodalmi Nobel-díját szintén felháborodás és elégedetlenség fogadta. „Diplomamunkámban arra a kérdésre kerestem a választ, hogyan történhetett meg, hogy két rendkívül tehetséges író méltatását a társadalom nem (volt) képes elfogadni. Ezenkívül két kérdés kapott még fontos szerepet a kutatásomban: lehetséges-e, hogy az irodalmi Nobel-díjasok kiválasztásakor magánéletüket elkülönítik műveiktől, valamint hogy az irodalmi Nobel-díj semleges-e a politikától” – mondta el Tamara a konferencia után.

Az ezt követő két előadás Robert Seethaler, osztrák író munkásságát taglalta. Laczó Fanni A trafikos (Der Trafikant) című művét vizsgálta műfajelméleti és szövegelemzési szempontok alapján. Prezentációja bemutatásakor nagy hangsúlyt fektetett a regényben megjelenő karakterek fejlődésére és egymáshoz való viszonyukra is. Miután feltárta a szereplők közötti kapcsolatok fontosságát, továbbá azt, hogy ezek milyen hatással bírtak a karakterfejlődést illetően, Fanni kitért az előadása alapjául szolgáló szakdolgozata felépítésére, valamint a munkája írása közben felmerülő kérdésekre is – utóbbi kérdéseket a műből vett részletekkel támasztotta alá. „Remélem, hogy előadásommal sikerült meghoznom a hallgatóság kedvét a könyv elolvasásához vagy az abból készült film megtekintéséhez” – fejezte ki reményét.

Részlet Bőr Tamara prezentációjából

László Virág Robert Seethaler Egy egész élet (Ein ganzes Leben) és Az utolsó mondat (Der letzte Satz) címet viselő, „csendes” regényekként emlegetett műveit hasonlította össze a művekben felbukkanó szimbólumok alapján. Szakdolgozatom témájaként azért választottam kortárs szerzőt, mert szerettem volna megmutatni, hogy nemcsak a régebbi, hanem a modern irodalom is valódi értéket tartogat az olvasó számára” – árulta el magazinunknak Virág. Az előadó úgy fogalmazott, a többszörösen kitüntetett, de a rivaldafénytől mégis visszavonultan élő osztrák Robert Seethaler „csendes regényei“ kapóra jöttek a pandémia idején. Az Egy egész élet szűkszavú különce, Andreas Egger az osztrák Alpok egy kis falujában éli tiszta és egyszerű életét, és csak egyszer, a második világháború idején hagyja el a völgyet, hogy aztán később visszatérjen és folytassa látszólag eseménytelen mindennapjait. A századforduló ismert zeneszerzőjét és karmesterét, Gustav Mahlert kíséri végig utolsó elképzelt hajóútján a másik mű, a 2020-ban megjelent Az utolsó mondat. A már nagybeteg, lázálmokkal küzdő Mahler New Yorkból Európa felé tartó hosszú utazásán végiggondolja élete sorsfordító eseményeit. Bár a két főhős származása, neveltetése, körülménye egymástól teljesen eltérő, életük mégis sok hasonlóságot mutat: mindketten megélik a közösségből való kirekesztettséget és a magányt, melyet a szerelem euforikus érzése sem tud feloldani. Kérdésünkre Virág elmondta: „A két regény közös szimbólumainak és motívumainak boncolgatásával arra a kérdésre kerestem a választ, hogy teljes értékűnek tekinthető-e egy olyan élet is, amely nem bővelkedik nagyszabású teljesítményekben? Lehet-e egy egyszerű, puritán, mértéktartó élet is egész? A két nagyszerű és kifinomult nyelvezetű regény elemzése után a kérdésre csak egyértelmű igennel válaszolhatok.”

Részlet Laczó Fanni prezentációjából

A szünet után a második szekcióban nyelvészettudományi témák kerültek terítékre. Nagy Enikő az osztrák Red Bull cég reklámjait elemezte nyelvészeti szempontok alapján. Enikő elmondása szerint azért a Red Bullra esett a választása, mert az olyan márkák, mint a Lindt vagy a Milka – amiket szintén szívesen vizsgált volna – már az előző években fel lettek dolgozva. Az elemzéseit alapos elméleti kutatás előzte meg: információt gyűjtött többek között a reklámok különféle jellemzőiről, azok céljairól, hatásairól, a reklámnyelvről, a nyelvi humorról, a reklámok fordítási lehetőségeiről, a szlogenről és a frazémákról. Ezt követően a kutatása gyakorlati részében négy Red Bull-reklámott elemzett a fent említett és egyéb nyelvi szempontok alapján. Mindezen túl németül és magyarul is készített egy kérdőívet, ami segítségével a reklámok hatásait, az energiaitalok elterjedtségét vizsgálta az egyes korosztályokon belül, illetve azt, mennyire befolyásolják a fogyasztók döntését az olyan tényezők, mint például a reklám háttérzenéje, szlogenje, képi megjelenése, vagy annak kifejezésmódja. Mivel viszonylag felkapott termékről volt szó, Enikő sok olyan hasznos választ kapott, amit fel tudott használni a kutatása során. Kérdésünkre, miszerint hogyan fogadta a lehetőséget, hogy előadhat a konferencián, így reagált: „Megtiszteltetésnek érzem, hogy témavezetőm ajánlására részt vehettem a konferencián, ezzel megismertetve a német szakos hallgatókkal az elmúlt hónapokban végzett munkám eredményét.”

A konferencia utolsó előadása betekintést engedett a német nyelvbe bekerülő anglicizmusok nyelvtani nemének meghatározásába, amely témát Szabó Adrienn a szakdolgozatában mélyrehatóan és kifejezetten eredeti módon vizsgált. Az angol nyelv globalizációnak köszönhető egyre nagyobb mértékű terjedése az élet minden területén érezhető; az anglicizmusok kiegészítik és bővítik a német nyelvet, illetve gazdagítják a kultúrát, így talán nem meglepő, hogy Adrienn számára is izgalmas vizsgálódási terepet jelentett. „Ami a főnévi anglicizmusok németbe való integrálódását illeti: a német nyelv három nyelvtani nemének egyikét hozzá kell rendelni az angol kölcsönszóhoz. 165 szó vizsgálata során megállapítottam, hogy a szemantikai analógia (jelentésbeli hasonlóság) játssza a döntő szerepet a nyelvtani nem meghatározásakor, illetve a kölcsönszavak természetes neme, illetve a szóképzésre jellemző utóképzők szerepe még mérvadó princípiumok a grammatikai kategória megállapításakor” – magyarázta Adrienn a legfontosabb eredményeit.

Részlet László Virág prezentációjából

Az előadások elhangzása után sok kérdés érkezett a három nappali és két levelező tagozatos, germanisztika alapszakos előadóhoz, és vitázni is volt lehetősége a nagyszámú közönségnek, így teljesítve a hallgatói konferencia célkitűzését: azt, hogy az oktatók által legjobbnak ítélt diplomamunkákat a végzős hallgatók egy nagyobb közönség előtt bemutathassák és ez által elsősorban a német szakos hallgatókkal megismertessék, véleményezhessék.

Az öt végzős – szakdolgozatát, illetve azok kutatási hátterét és eredményeit prezentáló – hallgató közül Bőr Tamara, Laczó Fanni és László Virág témavezetője dr. Takács Dóra tanszékvezető, főiskolai docens volt, Szabó Adrienn munkájának létrejöttét dr. Pólay Veronika főiskolai docens, míg Nagy Enikőét Simon Rita nyelvtanár segítette.

Az Irodalomtudományi szekcióban elhangzott előadások ide kattintva visszanézhetők.

A cikk elkészülésében közreműködött a Német Nyelv és Irodalom Tanszék vezetője mellett Táncos Dominika tanszéki demonstrátor.