Folytatódik a pezsgő, hallgatói tudományos szellemi élet az ELTE szombathelyi Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központjában, ami idén tavasszal különösen jellemző rá: újabb online konferenciát rendeznek.
Az pedig csak hab a tortán, hogy a többihez hasonlóan ennek a konferenciának az ötlete is az interdiszciplinaritás jegyében született meg. A szervező ELTE SEK Történeti Diákműhely ezúttal a természettudomány fiatal művelőivel karöltve rendez közös tanácskozást május 17-én, délután fél öttől. Az érdeklődők ide kattintva regisztrálhatnak, ha szeretnék meghallgatni az előadásokat.
A konferencián öt doktorandusz és négy hallgató két szekcióban mutatja be előadását, mindannyian a saját kutatási témájukhoz kapcsolódóan. Az első blokkban történet- és földrajztudományi előadások hangzanak majd el: többek között lesz szó a történeti térképek földrajzkutatásokban való felhasználhatóságáról (Pusztai-Eredics Alexandra), valamint az 1914–1926 közötti Vas vármegyei csempészetről az osztrák–magyar határon (Nagy Adrienn). Az érdeklődők arról is hallhatnak majd, hogy a Sokféle 5. darabjában milyen gyógyhatású és mérgező gyógynövények jelennek meg (Lysewycz Adrienn, Pipics János), és azt is megtudják a konferencia egyetlen angol nyelvű előadásából, hogy a történelmi szentgotthárdi járás miként vizsgálható a településmorfológia segítségével (Kardos Laura), sőt még azt is, hogy mi a közös a BMW-ben és a Magyar–Olasz Bank Részvénytársaságban (Pap István).
A második szekció amolyan „vegyesfelvágott” blokknak ígérkezik: a tudománytörténettől kezdve a biológián át a műszaki tudományokig vonulnak majd fel előadások. Akit érdekel, hogy Petrus Peregrinus Epistola de magnete című művében milyen módon jelenik meg a mágnes pólusainak elnevezése (Pipics János), vagy az, hogy a növények milyen választ adnak az éjszakai megvilágításra, mindenképpen hallgassa meg az előadókat (Siska Flóra, Skribanek Anna, Kolláth Zoltán). Ha elsőre ijesztőnek is tűnik az előadás címe, érdemes az abrazív vízvágásról hallani, már csak azért is, mert lényegében úgy működik, mint a geográfia által jól ismert abrázió (Hervai Dávid Dominik). Végül pedig izgalmas kutatási területbe nyerhet bepillantást az, aki a konferencia végéig marad: megtudhatja, hogy a mezőgazdasági sokféleség, azaz az agrobiodiverzitás és a térszerkezet hogyan alakul a Szigetközben (Pozsgai Andrea).
A szervező csapat tagjai kérdésünkre, miszerint mi a fő céljuk a konferenciával, elmondták: „Hiszünk abban, hogy rengeteget tanulhatunk egymástól, a hallgatótársainktól és a doktoranduszoktól egyaránt. Néha elég csak egy elejtett félmondat, egy, addig számunkra ismeretlen módszer, ami elindíthat bennünk, fiatal, többségében tanár-kutatójelöltekben egy olyan gondolatot, ami aztán tudományos diákköri vagy szakdolgozattá forrhatja ki magát. Ezért érdemes tehát interdiszciplináris konferenciákat szervezni.”
A rendezvényen előzetes regisztrációt követően bárki szabadon részt vehet. Regisztrálni ide kattintva lehetséges.
