Kérdések a hallgatói szerződésről

A hallgatói szerződések szabályainak változása miatt felmerült kérdésekre az Eduline összegyűjtötte a legfontosabb tudnivalókat.

Úgy hallottam, nem is lesz szerződés.

Nem szerződésnek fogják hívni, hanem nyilatkozatnak, de a lényeg marad. A dokumentumot minden hallgatónak alá kell írnia, aki állami ösztöndíjas formában kezdi meg tanulmányait – ezzel vállaljátok, hogy meghatározott időn belül megszerzitek a diplomát, és a végzést után bizonyos ideig itthon dolgoztok. Az Európai Bizottság vizsgálja a módosítást, a részleteket itt találjátok.

Az is baj, ha kicsit elhúzom az egyetemet?

Igen, a szabályok ezen a ponton nem puhultak. Továbbra is a képzési idő másfélszeresén belül – például egy hároméves alapképzés esetén maximum négy és fél év után – kell megszerezni a diplomát.

Mennyi ideig kell itthon dolgoznom?

A képzési idővel azonos ideig – nem a kétszereséig, ahogy a korábbi hallgatói szerződésben volt – a diplomázást követő húsz éven belül. Fontos, hogy az itthoni munkának nem kell folyamatosnak lennie: egy hároméves alapképzés után dolgozhattok például egy évig itthon, utána kimehettek külföldre, és később (húsz éven belül) ledolgozhatjátok a maradék két évet.

Állást is adnak?

Nem. A magyar állam csak “törekszik arra”, hogy munkalehetőséget biztosítson.

A teljes cikkért tovább az Eduline-ra!

forrás: Eduline

[sam id="10" name="mnb2" codes="false"]