Ezért tanulj katalánul – Katalán–magyar Egyetemi Nap

Egyetemünk spanyol tanszékén november 10-én 12. alkalommal került megrendezésre a Katalán Egyetemi Nap. A délelőtt folyamán megtartott programokra, beszélgetésekre látogattunk el, többek közt dr. Faluba Kálmán előadására Katalánoktatás az ELTE-n és katalán irodalom címmel, valamint Déri Balázs könyvbemutatójára, melynek keretében kortárs magyar verseket és katalán fordításaikat olvasták fel. A délutáni folytatás katalán nyelven folyt, többek közt a tanszék volt katalán lektorai közti kerekasztal-beszélgetés, a romanisztika intézet tanárainak előadásai és egy 45 katalán novellát tartalmazó kötet bemutatása is.

Az esemény tehát a „C” épület 2. emeleti nagytermében kezdődött, amely délelőtt 10 órára szépen meg is telt érdeklődőkkel. A Romanisztika Intézet igazgatónőjének rövid megnyitóját a katalánoktatás és -fordítás egyik legmeghatározóbb alakjának előadása követte. Ő dr. Faluba Kálmán professzor, aki 1971 őszén, egész pontosan 50 éve indította el egyetemünkön a katalán nyelv tanítását, amely azóta is folyamatos.  Hogy miért kezdett bele ebbe a Magyarországon pionírnak számító projektbe?  „Mint a legtöbb romanisztika szakon tanulónak, nekem is nagy álmom volt, hogy az összes neolatin nyelvet megtanuljam. Olasz szakon végeztem, és ez a katalánnal kiegészülve biztos alapot nyújtott ehhez.” A nyelv elsajátításában egy katalán jezsuita szerzetes jegyzetei nyújtottak neki különösen nagy segítséget. Ezt követően, a még javában fennálló Franco-rendszerben nem kis kockázatot vállalva fogadta be magához őt egy katalán család, annak érdekében, hogy a nyelvet teljesen autentikus környezetben tökéletesíthesse. Mindezen előzmények után két tanítványa kérésére fogott bele a katalánoktatásba az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 50 évvel ezelőtt. „Büszke voltam arra, hogy olyat csinálok, amilyet még soha senki.” dr. Faluba Kálmán ugyanakkor kiemelt egy érdekes történelmi párhuzamot, ami szintén büszkeségre adhat okot: a huszadik század elejétől az akkor még Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem néven ismert intézményben már folyt a spanyoloktatás, amikor ennek korabeli helyszínén, a piarista rendházban néhány katalánóra megtartására is sor került. Ennek kapcsán a professzor úr hangsúlyozta, hogy álmai netovábbja lenne, ha ugyanezen a helyen taníthatná ő is a nyelvet, azonban az Erzsébet híd pesti hídfője mögött magasló épületegyüttest a szocializmus összeomlását követően visszaadták a piaristáknak, és napjainkban már a magyar katolikus egyház használatában áll.  

„Mint a legtöbb romanisztika szakon tanulónak, nekem is nagy álmom volt, hogy az összes neolatin nyelvet megtanuljam.”

A professzor úr részletezte továbbá a magyar katalánfordítás -és oktatás rejtett előzményeit, de kiemelte, mennyire kevés teret kapott a romanisztika ezen ága még a 20. században is, hiszen Szerb Antal irodalomtörténész sem tesz említést a katalán literatúráról, amikor megírja A világirodalom története című könyvét 1941-ben. 30 évvel ezután tehát elindul a katalánoktatás egyetemünkön, nem csupán nyelvtanítás formájában, hanem olyan szaktárgyak bevezetésével, mint például a középkori katalán szövegek olvasása. A folyamatban jelentős előrelépést jelentett 1990-ben az első anyanyelvi lektor megjelenése a campuson María Fradera személyében, valamint a professzor úr hathatós közreműködésével kiadott első katalán–magyar, majd pár évvel később magyar–katalán szótárak. Az 1995-ben kidolgozott katalán filológiai programnak köszönhetően egy kész miniszak alakult ki a nyelvet tanulók és kedvelők köréből. A napjainkban működő bolognai rendszer bevezetésével azonban mindez szétzilálódott, ma már specializáció formájában foglalkozhatnak a hallgatók a katalánnal, melynek célja a nyelv népszerűségének további növelése, akár mesterszakos tanulmányok bevezetésével. Szerencsére az országban más egyetemnek is akad ambíciója ezen a téren. A Szegedi Tudományegyetem már sokadik éve kapcsolódik be a Katalán Nap megszervezésébe, emellett ott is magas színvonalú katalánoktatás folyik, ami Faluba tanár úr tanítványainak köszönhető, többek közt a rendezvényen szintén felszólaló Berta Tibornak.

„Büszke voltam arra, hogy olyat csinálok, amilyet még soha senki.”

A délelőtti programot egy könyvbemutató zárta, melyet Déri Balázs prezentált számunkra, kiemelve, hogy személyes preferenciáit is figyelembe vette, mikor a verseket válogatta, hiszen „az antológiák mindig elfogultak”. Ebből talán már lehet sejteni, hogy a könyv kortárs magyar versek katalán fordításait tartalmazza, melyek közül pár felolvasására is sor került, többek közt olyan szerzőktől, mint Imre Flóra, Takács Zsuzsa, Lator László vagy Makáry Sebestyén. Ezen fordítások célja is az, hogy minden érdeklődő katalán nemzetiségű ember átfogó képet kaphasson a magyar identitásról, országunkról, művészetünkről és a magyarokról általában. Déri Balázs szerint ez azért fontos, mert tapasztalatai alapján a katalánok csak kevéssé ismerik a kultúránkat. Ennek fényében egy rövid anekdotát is megosztott velünk. Egy alkalommal katalán iskolásoktól érdeklődte meg, hogy mit tudnak a magyarokról. Válaszuk csupán ennyi volt: Nincs tengerük?

A program az esti könyvbemutatóval zárult és nem titkolt célja volt a katalán nyelv és kultúra népszerűsítése az ELTE hallgatóinak körében. Tette mindezt a legkiemelkedőbb magyar fordítói eredmények bemutatásával, ami egyfajta motivációként szolgálhat az Ibériai-félsziget kultúráinak csodálói körében, remélve, hogy egyetemünkön a katalánoktatás még sokszor 50 évig kitart és egyre több elhivatott specialistát tudhat majd magáénak.

Kiemelt kép: szerző fotója