Őket kellene meghallgatnod – 5 fontos zenei produkció

Öt olyan könnyűzenei előadót szedtünk össze, akiket különböző okokból fontosnak tartunk, mert az utóbbi hónapokban olyan produkciókkal rukkoltak elő, amikkel új perspektívákat nyithatnak a popzenegyártásban, ugyanakkor megvan az esélye, hogy itthon kevesen ismerik őket. Lesz itt experimental hiphop, R’n’B, indietronica – egytől egyik érdemesek rá, hogy meghallgassátok őket.

KALI UCHIS

Képtalálat a következőre: „kali uchis”

A felsoroltak közül a kolumbiai énekesnő az egyetlen, akit nem feltétlen alkotóként, sokkal inkább előadóként tudunk kiemelni. A napokban megjelent Isolation című albumával azonban joggal jelentkezett be mindenféle könnyűzenei díjra. Kali Uchis hangjával, megjelenésével egyedi atmoszférát teremt, énekstílusa annyira magával ragadó, hogy instant replay gombon tartod a kurzort, ha belehallgatsz a lemezbe, aminek a minőségéhez ugyanakkor rengeteg zseniális zenész és közreműködő is hozzájárult. Többek között Kevin Parker a Tame Impalából, Thundercat vagy Tyler The Creator is emeli az album fényét, amely igazán eklektikusra sikerült.

SOHN

Christopher Michael Taylor angol producer, énekes májusban játszik az A38 hajón. Érdemes élőben is meghallgatni, mert SOHN zenéje egyszerűen más dimenzióba utaztatja el a hallgatót. Műfajilag talán indietronicaként lehet leírni. Tremors és Rennen című albuma egyaránt óriási szakmai elismerést kapott. Nem véletlenül nevezik meg olyan előadók inspirációként, mint Lorde vagy Banks. Dalai közül mégis kiemelkedőnek érzem a Tremors címűt, amit most szépen itt is hagyok, beszéljen az helyettem.

JPEGMAFIA

Amikor otthon hallgattam Jpegmafiát a szobámban, édesanyám kérdőre vont, hogy hallgathatok ilyet, ezek után nem csodálja, ha idegbeteg vagyok. Igazság szerint nem lőtt nagyon mellé, az Afganisztánt is megjárt veterán zenéje, amin egyedül dolgozik producerként, rapperként és énekesként is, nem egy nyugodt vasárnap délutáni teázgatáshoz van kitalálva. Ugyanakkor nagyon eredeti, végtelenül progresszív és kísérleti. Nem véletlenül emlegetik 2018 egyik legfontosabb új hiphop-előadójaként, zenéjében akadálymentesen tud egyesülni a trap, a rap, a nu metal és a zajos elektronikus tánczene. Edzéshez külön ajánljuk.

ELLIOT MOSS

Dalszerző, producer, énekes és vizuális művész New Yorkból. Zeneileg legközelebb a listáról talán Sohnhoz áll, azonban teljesen más eszközökhöz nyúl. Gyönyörűen eltalált tripletek, amelyek karcosságuk ellenére tökéletesen simulnak Elliot Moss lírai előadói stílusához, catchy, melankóliába ringató dallammeneteihez. Nagyon fontos még megemlíteni nála azt, ahogy az éneket keveri, finoman gépiesített lead vocalt hallunk, amely kölcsönöz egy eredeti megszólalást a dalainak. És ami a legszebb, hogy ezt nem csak felvételeken, hanem élőben is képes reprodukálni.

 

BROCKHAMPTON

A Brockhamptont szinte konszenzusszerűen szokás 2017 legnagyobb zenei felfedezéseként emlegetni a popszakmában. (Vagy rapszakmában?) Talán ők is a legismertebbek az öt előadó közül. A tizennégy tagból álló hiphop(?)kollektíva tendenciaszerűen definiálja magát fiúbandaként, ami (a kifejezésből adódó rengeteg ellenszenv miatt) totálisan összezavarta a közvéleményt. A kifejezés ettől függetlenül teljesen érvényes, a rapzene mai helyzetét tekintve a hiphop-előadók számítanak a legnagyobb popsztároknak, így simán lehet egy hiphop kollektíva színpadra dobott fehérneműrengetegbe fulladó boyband. Ráadásul a Brockhamptont nem is lehet zeneileg bekategorizálni, lemezeiken a rap mellett R’n’B, indie, pop meg ilyen-olyan elemek is vannak. Egy év alatt három lemezt tudtak kiadni úgy, hogy egyik se legyen csalódás. Érdemes még most nekiállni a diszkográfiának, mert jön az új.

 

Képek forrásai: Dazed, Kali Uchis Twitter

[sam id="10" name="mnb2" codes="false"]