Január 22-én, a magyar kultúra napján ünnepélyes keretek közt nyitották meg a Magyar Zene Házát, a komplexumot, melynek megítélése a legellentmondásosabb reakciókat váltotta ki egész Magyarországon.
De mi is ez a Városliget szívében rejtőzködő, egyes külföldi lapok szerint „óriási lyukacsos sütemény”-ként emlegetett modern építmény? Nos, szerves része a Liget Budapest Projekt névre keresztelt kezdeményezésnek, melynek célja a főváros legzöldebb övezetének kulturális központtá tétele és teljes megújítása. A 75-ös troli üvege mögül már sokszor rácsodálkozhattunk arra a grandiózus, 34 ezer négyzetméteres épületóriásra, amely a korábbi gondozatlan, tömött parkoló helyén magasodik fölénk. Ez nem más, mint az új Néprajzi Múzeum, melybe első alkalommal remélhetőleg 2022 tavaszán léphetünk majd be, és melynek díjnyertes tervrajzán 250 mérnök dolgozott a lehető legtöbbféle látogatói igény kielégítését tartva szem előtt. Azonban nem ez az egyetlen létesítmény, mely látványos kivitelezési munkálataival felhívja magára a budapesti lakosok figyelmét. Ebbe a kategóriába sorolható többek közt a már megnyílt Millennium Háza, mely egy interaktív kiállítás mellett otthont ad egy Zsolnay kerámiákkal díszített nívós étteremnek és kávézónak is. Emellett még tervezés alatt áll a Magyar Innováció Háza és az új Nemzeti Galéria épülete is. Ez utóbbiak váltották ki a legnagyobb felháborodást, mondván, hogy a liget zöld, erdős területének jelentős részét foglalnák el. Fontos azonban megjegyezni, hogy ezen a területen korábban a szocializmus alatt az egykori Iparcsarnok romjaira épült Petőfi Csarnok helyezkedett el, mely korának egyik ikonikus könnyűzenei központja lett, azonban külseje enyhén szólva sem volt már kompatibilis a 21. századi épületesztétikai elképzelésekkel, így lebontásra került. Kihasználatlansága és leromlottsága egyébiránt a szintén városképromboló Hungexpo-épületekéhez hasonlatos, ezek romjainak helyére húzták fel az írásom tárgyául szolgáló Magyar Zene Házát.
Mielőtt a komplexum létrejöttét ellenzők érveire térnék rá, vizsgáljuk meg, mit is ad nekünk ez az intézmény. A legalsó szint nyújt teret annak az állandó kiállításnak, melynek célja az európai és a magyar zene történetének átfogó bemutatása annak születésétől napjainkig. Az egész világon egyedülálló gazdagságú magyar zenei hagyománynak első rendszerezett, strukturált bemutatása ez a „zenei csodák palotája”, mely többek között tiszteleg a magyar zene történek legkiemelkedőbb alakjai, Liszt Ferenc, Erkel Ferenc, Bartók Béla, Kodály Zoltán és Kocsis Zoltán munkássága előtt. Tervezőmestere, Sou Fujimoto kortárs japán építész korábbi alkotásaihoz hasonlóan ez a létesítmény is a természet és építőművészet szoros kötelékét, összefonódását hivatott hangsúlyozni, olyan nyitott tereken keresztül, amelyek hangulatteremtő szerepet kölcsönöznek az épületet körbeölelő ligetnek. A karnyújtásnyi közelségben látható természeti környezet idilli hangulatot teremt az üvegfalú belső terekben, melyekről nem éppen a romboló, erdőpusztító szándék sugárzik.
Az impozáns épülettel (és általában a Liget Projekttel) szembeni legfőbb érv az, hogy az amúgy esztétikailag új minőséget jelentő épületek megépítéséhez más helyszínt is választhattak volna a kezdeményezők, számos nyugati város mintájára, ahol a rozsdaövezetek rehabilitációjának egyik eszköze a kulturális funkciók betelepítése. A Ligetért joggal aggódók mindenesetre remélhetik, hogy a Nyugati pályaudvar felé tervezett meghosszabbított zöldövezet megnyitása, a Kós Károly sétány forgalom előli lezárása és egyéb kompenzáló tényezők elősegítik majd a főváros egyik zöldövezetének regenerációját.
Addig is érdemes kihasználni az épület nyújtotta lehetőségeket. A Magyar Zene Háza állandó programsorozatokkal, könyvtárral, a már említett zenetörténeti kiállításokkal és különféle interaktív zenei foglalkozásokkal várja az érdeklődőket, akik mindeközben egy kortárs építészeti gyöngyszemet csodálhatnak meg ebben a meglepően természetközeli atmoszférában.
