Hallássérült a gyermekem – van kihez fordulni

Múlthét szerdán került megrendezésre az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán a Fülszöveg című előadás, ahol számos hallássérültekkel foglalkozó egyesület és alapítvány képviseltette magát. A főleg szakmabelieknek és érintetteknek szervezett előadáson jeltolmács segítette a megértést, illetve feliratozták is az elhangzottakat. A rendezvényen olyan szervezetek mutatták be működésüket, melyek hallássérült gyermekek szüleit szólítják meg, az ő segítésükben elhivatottak.

Az első előadó Kereki Judit volt, a Gyöngyhalász program vezetője. A 2017-ben indult program főként az érintett családoknak kíván segítséget nyújtani a fogantatástól az iskolázásig. A családok segítése mellett foglalkoznak szakemberek továbbképzésével is, óvónők, háziorvosok, védőnők, családgondozók és pszichológusok kompetenciáinak növelésével. Ahogy az előadó elmondta, egyfajta partneri viszonyt igyekeznek a családokkal létrehozni, hogy tudják, bizonyos kérdésekkel hova kell fordulni, valamint a szülők fejlesztése is cél, hogy gyermekeikkel hozzáértőbben tudjanak foglalkozni.

A szervezet módszertani kézikönyvet is kiadott a témában, melyben szakembereket segítő kidolgozott modellek, irányelvek szerepelnek. A kézikönyv a felismeréstől az állapot megismerésen át a fejlesztésig foglalkozik a témával, ezzel is segítve mind a szakembereket, mind a szülőket. Ezen kívül száz darab oktatófilmet is létrehoztak hasonló célból. Kereki Judit elmondása alapján a szervezet terve, hogy a közeljövőben tízezer szakembert képezzenek ki komplex, illetve specifikus módon, egy-egy szakcsoport számára is. Kihangsúlyozta: mindeközben a legfontosabb a szülőkkel való együttműködés és partneri viszony, melyhez segítséget nyújt a szülői weblapok és szülőcsoportok üzemeltetése is. Két ilyen csoportot mutattak be: a szülőség és a gyöngyhalász csoportot. Mindkettő hasonló feladatot lát el, kisebb közösségben találkozhatnak a szülők hasonló helyzetben lévőkkel. A legfontosabb különbség, hogy a szülőcsoportban részt vehetnek olyanok is, akik még csak szeretnének gyereket, de ugyanúgy azok is, akik nem hallássérült gyermeket nevelnek, valamint a gyermek egyéb hozzátartozói, nagymamák, bébiszitterek. Ezzel szemben a gyöngyhalász programban résztvevők kifejezetten a megkésett fejlődésű gyermeket nevelők. Legfőbb cél a bűntudat csökkentése, a trauma közös feldolgozása. Ennek hatására a szülők magabiztosabbak lesznek, a kompetenciáik szélesebbé válnak és összességében az életminőségük javulásáról számolnak be. A tapasztalatok azt mutatják, igen hiánypótlóak ezek a közösségek, rengeteg a pozitív visszajelzés a szülőktől, illetve a trénerektől is. A részvétel a csoportokban teljesen ingyenes, főként Budapesten, de igény szerint vidéken is megszervezik őket.

A második előadó a kaposvári Hallod? Szülőklub Egyesülettől érkezett. Horváth Gáborné maga is érintett, a most 23 éves lányáról 2,5 évesen derült ki, hogy hallássérült. Habár régóta fennálló probléma, melynek traumáján már túl van, mégis a mai napig érzékenyen érinti erről beszélni. Az előadását is könnyekkel küszködve kezdi el.

A szülőklub 2006-ban alakult, főként lélektani közösségként funkcionált, ami a tragédia feldolgozásában segített. A klubba hallássérült gyermekek és szüleik egyaránt járnak. Rengeteg közös programot szerveznek, biciklitúrákat, kirándulásokat. Bátorítják a gyerekeket, hogy hozzanak éphalló barátokat ezekre az alkalmakra, hiszen a klub fontosnak véli az érzékenyítést. Ahogy az előadó kiemelte, a média által preferált jelnyelv mellett ők a beszédre nagy hangsúlyt fektetnek, mivel elmondása alapján így tud majd könnyebben beilleszkedni a társadalomba. Tervben van egy ifjúsági klub létrehozása is, hiszen a klubban a már felnövő gyerekek is részt vesznek. Saját kiadvánnyal is rendelkeznek, amelyben szülők által írt életút történetek olvashatóak. Az előadás végén a klub egy tagja, a szintén hallássérült Ádám is szólt néhány szót. Rengeteg barátot tudhat magáénak a klub jóvoltából, ahogy fogalmazott: „mi egy család vagyunk”.

Ezt követően Tempfli Kátya a Jel Alapítvány egyik vezetője mutatta be mentorprogramjukat. A program keretén belül olyan szülők képzésével foglalkoznak, akik maguk is keresztül mentek azon a traumán, amit egy hallássérült gyermek nevelése jelent. Ők azok, akik a most hasonló helyzetbe került szülőknek tudnak segíteni. A képzés elméletre, kommunikációs tréningre és mentorálási gyakorlatra van bontva, 25 órás periódusokban. Az oktatáson számtalan témát érintenek, foglalkoznak a hallássérültek társadalmi megítélésével, a lehetőségekkel (hallókészülék, implantátum), az oktatással, jogforrásokkal – mely törvények vonatkoznak rájuk stb. A mentorszülő képzés célja, hogy a mentorok objektív információkkal rendelkezzenek a saját tapasztalataikon kívül, amelyekkel tudnak segíteni a felmerülő kérdések esetén. A tapasztalat az, hogy a szülők szívesebben kérnek tanácsot tőlük, mint egy orvostól, mert a közös tapasztalás közvetlenebb viszonyt eredményez. Ahogy az előadó fogalmazott, a cél egy nem szakmai segítségnyújtás. Rengeteg segítséget kapnak más szervezetektől, valamint a résztvevők is számtalan nézőpontot adnak a képzés menetéhez, hiszen jelen vannak halló szülők, akik hallássérült gyermeket nevelnek, olyan szülők, akik maguk is hallássérültek, valamint ellátásban, érdekvédelemben dolgozók és leendő szakemberek is. A cél egy nagyobb hálózat kiépítése. A mentorképzés díjmentes, legközelebb a jövő évben terveznek csoportot indítani.

Az utolsó előadók – Kulcsár Tímea és Bonecz Ervin – a MACIE, azaz a Magyar Cochleáris Implantáltak Egyesületétől érkeztek. A gyártóktól független egyesület 2007-ben szülői kezdeményezésre alapult. Céljaik között szerepel az érdekképviselet, a tájékoztatás és egy az előzőhöz hasonló mentorszülő program működtetése. Legnagyobb platform erre a Facebook, ahol zárt csoportokon belül tudják a szülők a tapasztalataikat megosztani és kérdéseiket feltenni.

Mind a négy szervezet működése nagy segítség a hasonló helyzetbe került szülők számára, de ahogy a nagyrészt ismerősökből álló közönségen végignéztem, azt hiszem, ennél még fontosabb a közösségépítés, amiben ezek a szervezetek óriási szerepet játszanak.