Szabó Magda 100 – kiállítások a titokzatos és sokszínű íróról

Ebben az évben a magyar irodalom két nagyon különböző műfaját és stílusát képviselő alakjának kerek évfordulóját ünnepelhetjük: Szabó Magdáét és Arany Jánosét. Szabó Magda száz éve született, így ez alkalommal egy időre bepillantást nyerhetünk rejtélyes világába a Petőfi Irodalmi Múzeum „Annyi titkom maradt még…”, illetve a Rádió- és Televíziótörténeti Kiállítóhely interaktív Abigél-kiállításán keresztül.

A PIM-ben egészen misztikus, különös hangulat fogott el a sötét falakon olvasható idézetektől, 

_D0A3769 (Copy)melyeket Szabó Magda egy-egy regényéből, leveléből vagy naplójából emeltek ki. Ehhez társultak a róla készült fényképek, életének minden korszakát bemutatva, amelyeken néhol szomorúan, keserűen, máshol boldogan, vagy legalábbis magát boldognak tettetve jelenik meg. Talán ő maga sem tudta néha, hogy mikor valódiak az érzései és mikor vesz fel egy álarcot a külvilág felé. Részben viszont ennek is köszönhető könyveinek sikere, amely abból is érezhető, hogy számos nyelvre lefordították regényeit. Ezek szintén a kiállítás részét képezik, akárcsak az írónő életéhez köthető emléktárgyak.

A tárlatban nagy hangsúlyt kap Szabó Magda családja és annak bizonyos tagjai, hiszen gyakran ők állnak regényének középpontjában, vagy ők adtak ihletet egy-egy történetéhez. Különösen a szülei, Szabó Elek és Jablonczay Lenke, valamint férje, Szobotka Tibor segítette őt útjának megtalálásában és írói tehetségének kibontakoztatásában. Az író szerteágazó családfáját interaktív formában tárja elénk a kiállítás, így azt is megtudhatjuk, melyik őse melyik művében jelenik meg. Ugyanebben a helyiségben kel életre a Sziget-kék és a Tündér Lala mesevilága, amely a személyes kedvencem volt a tárlat során.

Ha Szabó Magda nevét említik, akaratlanul is az Abigélre asszociálok elsőként, hiszen ez az a mű, amely film formájában is a fiatal lányok kedvence lett megjelenésének idején. Az Abigél egészen a mai napig odavonzza az embereket a televízió elé, és ötödszörre is szívesen nézzük végig mind a négy részét. Természetesen a kiállításból sem maradhatott ki az Abigél-részleg, ahol nemcsak a könyvvel és a filmmel kapcsolatos dolgokkal találkozhatunk, hanem az író gimnáziumi világával és tablóképével is.

IMG_1688A Rádió- és Televíziótörténeti Kiállítóhely külön kiállítást szentelt a Matulában játszódó történetnek. Bár maga a tárlat nem olyan nagy, mégis érdemes ellátogatni és egy-két órára átalakulni Vitay Georginává. Felpróbálhatjuk a filmben megjelenő jelmezeket, beülhetünk Torma Gedeon irodájába, írhatunk üzenetet Abigélnek, és ha ügyesek vagyunk, akkor egy kvíz kitöltésével ajándékot is nyerhetünk. Sok érdekességet megtudhatunk a helyszínen hallgatható rádiós beszélgetésekből. Készült interjú Balázsovits Lajossal, Bánfalvy Ágnessel, Garas Dezsővel, Kovács Istvánnal, és ami talán a legizgalmasabb: Szabó Magdával is, aki azt is elárulta, hogy eredetileg egy jósnő is szerepelt volna a regényben, illetve egészen más lett volna Abigél és Gina személye. Ilyen és ehhez hasonló titkokat tudhatunk meg a tárlat alatt.

Mindkét kiállításnak van egyfajta sajátos hangulata, amiért mindenképpen ajánlanám a Szabó Magda-rajongóknak. A Petőfi Irodalmi Múzeumban 2018. március 4-ig diákjeggyel 400 forintért, a Rádió- és Televíziótörténeti Kiállítóhelyen pedig 2017. november 30-ig 700 forintért látogatható a kiállítás. További információkat a PIM oldalán és az Abigél – Szabó Magda 100 című eseménynél találhattok.

 

Kiemelt kép forrása: newyorker.com

Képek forrása: pim.hu