Gyönyörű rémálmok – Bosch-kiállítás a Szépművészeti Múzeumban

A késő középkori festő jellegzetes, sokszor furcsa és bizarr, de mégis lenyűgöző festményei áprilistól láthatóak a Szépművészeti Múzeumban.

Az új kiállítás különlegessége, hogy nem csupán közép-európai, hanem nemzetközi szinten is jelentős, hiszen Bosch életművének körülbelül a felét, tíz saját kezű képet is láthat a közönség hét szekcióba rendezve, ahol ezzel együtt kortársainak, követőinek jelentős festményeit is megtekinthetjük.
Az 1450 körül született Hieronymus Bosch a hollandiai ’s-Hertogenboschból származik, családjától nem állt távol a művészet, édesapja is festőművész volt, fiai pedig később szintén a műhelyében dolgoztak.
Bosch teljes életművének nagyságát nehéz megbecsülni, ahogyan az életéről is kevés információ áll rendelkezésünkre, a festő nem hagyott hátra kiterjedt levelezést vagy esetleg egy naplót. Művészete azonban már életében híressé tette őt, sokszor rémálomszerű festményeit több országban is gyűjtötték, és még II. Fülöp spanyol királyt is lelkes rajongójának tudhatta.

A Gyönyörök kertje c. festmény

A kiállításon szereplő tíz kép között számos nevezetes festmény látható, így például az Utolsó ítélet triptichon, a Bolondok hajója, az Ecce Homo vagy a kedvenc és egyben talán leghíresebb Bosch-mű, a Gyönyörök kertje is megtekinthető.
Bosch művészete kétségkívül jó vitatéma lehet a művészettörténészek között, hiszen festményei tele vannak szimbólumokkal; gyakran szerepelnek a képeken különböző állatok (például mitológiai lények vagy különös hibridek), feltűnnek bibliai szereplők (például Ádám és Éva a Gyönyörök kertjében) és démonok is, más alakok pedig a halálos bűnöket szimbolizálják. Sok jelkép azonban így is megfejtetlen maradt, Bosch képei rendkívül szélesen értelmezhetőek, így a szimbólumok egy része a mai tudásunk szerint nem megfejthető.

Az utolsó ítélet


Bosch korában, a késő középkorban a feudalizmus hanyatlásával és a kapitalizmus kezdetével egy egészen új világ köszöntött be, amely a hit egyfajta válságát is elhozta, ez pedig a képeiben is tükröződik, hiszen nem csupán az emberi gyarlóságot állítja pellengérre, hanem az egyház bűneit is kifigurázza. Visszatérő témái még többek között a nyomor, a bűn, a szenvedés és a halál is (amely majdnem minden festményén megjelenik), amelyhez a 16. századi események, a járványok, háborúk, kínzások és kivégzések bőven szolgáltattak ihletet. Így szürreális, bizarr festményeivel örökös görbe tükröt tart a figyelmes szemlélő elé, bemutatott témái (például a világ romlottsága vagy az emberi bűnök) egyáltalán nem lesznek elavultak.
Hieronymus Bosch talán legismertebb követője az idősebb Pieter Bruegel, akinek festményei hasonlóan sok részletet, szimbólumot rejtenek. Ahogyan Boschnál, úgy Bruegelnél is kiemelt szerepet kapnak a szimbólumok és a sokszor szürreális, meghökkentő részletek.
Boscht sokan a szürrealizmus előfutárának is tartották, nem véletlen, hogy a 20. századi szürrealizmus előretörésével a késő középkori mester művei is ismét előtérbe kerültek. Picasso és Salvador Dalí festészetére is nagy hatással volt Bosch munkássága.

A lenyűgöző képzelőerejű németalföldi festő, Hieronymus Bosch alkotásai július 17-ig megtekinthetőek a Szépművészeti Múzeumban.

Kiemelt kép forrása: Jegymester.hu
Képek forrása: Obelisk Art History, 24.hu