Arany, Petőfi és Dolák-Saly Róbert – Margó Fesztivál Nr.3

Idén október 19–22. között immár tizedik alkalommal rendezték meg a Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásárt, melynek ebben az évben a Kazinczy utcában található Tesla adott otthont. A programsorozat meglehetősen színes volt, így mindenki megtalálhatta a neki legjobban tetsző előadásokat. A fesztivál harmadik napján megelevenedett a színpadon Arany és Petőfi levelezése az Arany-emlékév alkalmából, valamint Dolák-Saly Róbert író, humorista – bár ha igazán őszinték akarunk lenni, inkább polihisztor – könyveinek újbóli kiadása okán beszélgetett a szerzővel Pion István.

A sö22490130_1847473628614557_3188642718583213162_ntét teremben a színpadon csak két íróasztal állt, egy-egy lámpával és néhány gyertyával a tetején. Az egyik Petőfié, a másik Aranyé. Így indult a felolvasószínház, ahol Fenyő Iván és Balázs Zoltán testesítette meg a két költőóriást. Előadásukban elevenedett meg a magyar irodalom legnagyobb barátsága. Az a barátság, amely ugyan csak két évig tartott, de mégis legendássá vált. Előttünk kelt életre, ahogyan Petőfi gratulál Aranynak a Toldi sikeréhez, megalapozva ezzel a jó viszonyukat, s ahogy a friss sikernek örvendő költő szerénykedve köszöni meg az elismerést; majd az is, ahogy kibontakozik az egyre bensőségesebb, őszintébb kapcsolat. Végigkövethettük, ahogy Petőfi megházasodik, gyermeke születik, és besorozzák katonának, valamint azt is, hogyan alakul Arany sorsa Nagyszalontán.

A két színész játéka és a szervezők által kialakított környezet meghitté varázsolta az egész előadást, pont olyanná, amilyen a két költő kapcsolata lehetett. Mindezt kissé megzavarta, hogy az egyes levelek elhangzása között mai magyar slágerek csendültek fel, többek között a Punnany Massiftól vagy Majkától, amelyek nem teljesen illettek a felolvasás hangulatához.

Dolák-Saly Róbertet sokan a L’art pour l’art társulat Anti bácsijaként ismerhetik, esetleg Naftalin Ernőként vagy Pandacsöki Boborjánként. Azt talán kevesebben tudják, hogy dalszerzőként is tevékenykedik, illetve könyveket is ír. Ez utóbbi apropóján beszélgetett vele Pion István főként az Agyatlantisz, avagy az ember tragédia című könyvéről, illetve az ezt megelőző (Madáretető) és az ezt követő kötetéről (Én vagyok a kedvenc állatom).

A szerző elmondta, hogy az Agyatlantisz mint elképzelt világ már a Madáretető című könyvében is megjelenik, így maga a könyv egyfajta „előzménykötet”, amely tulajdonképpen a Star Wars-os előzményfilmekhez hasonlítható. A közel egy óra alatt megtudhattuk, hogyan keletkezett az Agyatlantisz, hogy hogyan érdemes bejárni – lehet akár motorbicikli alakjában is –, továbbá azt, hogy a szerző sok dolgot készít photoshoppal, de a reggelijét nem. Emellett feltűnt Anti bácsi is, aki előadta egy régi és egy újabb szerzeményét a nagyérdeműnek, valamint megtekinthettük Az ember, aki nem volt okos című diafilmet Leopold tolmácsolásában.

22555134_1851760201519233_4346822886814442735_n
Persze a humor mellett komolyabb kérdések is helyet kaptak a beszélgetés során, így megtudhattuk, hogy a szerző világéletében érdeklődött az irodalom  főként a líra  iránt, amely sokat segített neki, hogy „zeneírás tekintetében labdába tudjon rúgni”, valamint hogy szerinte a magyar humor mindig is jól el volt látva ígéretes tehetségekkel.
Annak, aki olvasott már Dolák-Saly által írt könyvet (vagy akár egy kis részét is ismeri a munkásságának), nem okozott meglepetést, hogy a beszélgetés mennyire kötetlenül és jó hangulatban zajlott, és talán az sem, hogy a közönség közel annyit nevetett, mintha egy jóféle stand up comedyre váltott volna jegyet.

Összességében mindkét program teljesítette a hozzáfűzött elvárásokat, sőt többet is nyújtott annál, mint amire a leírás alapján számíthattunk.

Képek forrása: facebook.comArany és Petőfi levelezése