SZINes nyárzárás

A Szegedi Ifjúsági Napok hagyományosan a nyári fesztiválsorozat utolsó állomása, mely egyedi hangulatával, kellemes környezetével, változatos zenei kínálatával tökéletes szezonzáró program, így mi is ellátogattunk a Napfény Városába, hogy méltóképp búcsúztassuk a nyarat.

Augusztus utolsó hetéről mindenkinek más jut eszébe: kinek a nyári fáradalmak kipihenése, kinek a készülődés az új tanévre, de a megszállott fesztiválrajongóknak kétségtelenül a SZIN az első gondolata. Nem véletlenül, hiszen a SZIN – becsületes nevén Szegedi Ifjúsági Napok – több évtizedes múlttal rendelkezik, és ez idő alatt városi rendezvényből az ország legnagyobb fesztiváljainak sorába lépett. Elérkezettnek láttam tehát az időt, hogy az ország másik végéből felkerekedve belevessem magam a szegedi fesztivál feelingbe.

Szegedet még meg nem járt polgárként nagy elvárásokkal érkeztem az ország legdélebbi városába, ahol verőfényes délután fogadott annak rendje és módja szerint. De nem is lett volna igazi a fesztiválélmény, ha másnap reggel nem arra ébredek, hogy úszik a sátram, konkrétabban úszom a sátramban, és zuhanyzás után nem olyan állapotban érünk vissza a kempingbe, mintha iszapbirkózáson jártunk volna. Persze ennek is megvolt az előnye, hiszen a legfelkészültebb kempingező sem tervezett be tereprendezést sátorállítás előtt, de az egész éjszakás eső – sártengerré változtatva a kempinget – megoldotta a problémát. Szerencsére épp csak megtréfált minket az időjárás, de utána napsütéssel és augusztus végén szokatlan kánikulával bizonyította: Szeged kiérdemelte a Napfény Városa jelzőt.

A SZIN népszerűségét a legkedveltebb hazai zenekarokat és néhány ismert külföldi előadót felsorakoztató programja mellett szerencsés elhelyezkedésének is köszönheti. A rendezvénynek otthont adó Újszegedi Partfürdő a belvárosban található, így gyalog is könnyen megközelíthető, igaz, a VIP bejárathoz még meg kellett kerülnünk néhány háztömböt – ezzel kompenzálták a rövidebb sorbanállási időt. A fesztivál területére történő be- és kiléptetés viszont indokolatlanul bonyodalmasnak tűnt, mivel minden alkalommal leolvasták a karszalagon szereplő vonalkódot. A bérleteseknél bejáratott textil karszalagot díszítő – igen, csak díszítő – vonalkód azonban nem volt kompatibilis a leolvasó készülékkel, így egy másik, kifejezetten erre a célra gyártott papír szalagot is hordanunk kellett, amivel nem is lett volna probléma, ha nem kopik le a vonalkód két nap után, hogy aztán ismételt sorbanállást követően újat kérhessünk.

A szervezésre más tekintetben nem lehetett panaszunk. Igaz, néhány Sziget, VOLT, STRAND és más fesztiválkártyás rendszert alkalmazó rendezvény után elszoktunk a készpénzes fizetéstől, de személy szerint nem hiányoltam az 500 forintos szemeteszsákot, főleg mivel utolsó nap kaució nélkül is megkaptuk. A SZIN az előbb említett fesztiválokhoz képest árkategóriában is sokkal barátságosabb volt, legalábbis nem kellett annyira számolnunk az elfogyasztott söröket – egy darabig…

A zenei programokban sem csalódtunk, és a SZIN a leggyakrabban meghívott zenekarokat felvonultató fesztiválok között is tudott újat mutatni, ugyanis talán ez volt az egyetlen fesztivál a szezonban, ahol nem tartott jubileumi koncertet a 25 éves Tankcsapda. Mégsem volt hiányérzetünk, hiszen a szervezők gondosan ügyeltek rá, hogy a megrögzött rock rajongók se maradjanak buli nélkül. Ezt bizonyítja, hogy már a 0. napon a 30Y koncertezett a Nagyszínpadon, ami persze így nem váltotta ki a közönségüktől megszokott tombolást, de a fűben üldögélős, sörözgetős hangulat semmit sem rontott a koncertélményen. Az időben érkező látogatók még Ocho Macho, Odett, Honeybeast, Belmondo és sok más koncertet is meghallgathattak a felállított hat színpad valamelyikén.

A bemelegítést követően 1. nap érkezett a fesztivál fellépői között legnagyobb névként számon tartott Example, ami nem meglepő módon mágnesként vonzotta a fesztiválozókat a Nagyszínpad környékére. Az egyre többet foglalkoztatott Ivan and the Parazolt érte a kitüntetés, hogy a brit Example-lel párhuzamosan adhat koncertet a központtól legtávolabbi Zeneszöveg.hu Színpadon, de hősiesen kiállták a próbát, és megvédték a haza – értsd ez alatt a rock – becsületét. Az NNG Színpadon PASO, Magashegyi Underground és az az orosz-osztrák-magyar ska együttes, a Russkaja kínált alternatívát.

Az erős indítás után sem fogyott el a lendület, hiszen a 2. nap programja – számomra legalábbis – mindent überelt, ugyanis az NNG Színpadra több órányi punk rock-kal érkezett a Paddy and the Rats, a FISH!, a Supernem és az Alvin és a Mókusok őrületes “pogó-zónává” változtatva a nézőteret. Ezek mellett még a Kiscsillag és a Magna Cum Laude lépett a Nagyszínpadra, míg Szabó Balázs Bandája a Zeneszöveg.hu Színpadon koncertezett. A bőség zavarában már csak azt bántuk, hogy nem lehetünk egyszerre két helyen.

A legtöbb látogató azonban az utolsó két napra érkezett, amikor olyan zenekarok vonzották a tömeget a Nagyszínpadhoz, mint a Quimby, Republic, Irie Maffia, Punnany Massif és a Vad Fruttik, vagy a Zagar, HS7, Mystery Gang, Subscribe, Road és Intim Torna Illegál az NNG Színpadhoz.

Az öt nap alatt a Medence Színpadnál és az ÁRKÁD Party Arénában DJ-k gondoskodtak a megállás nélküli buliról, de a zenei programokon kívül is számos lehetőség várta a látogatókat: a rendkívül sokszínű Civil Falu, amit egész hét alatt is képtelenség lett volna bejárni, az Extrém Sport Park látványos freestyle akrobatika, parkour és capoeira bemutatóval, a Vidámpark, vagy a Szerencsejáték Zrt. Függőkertje. A legnagyobb érdeklődésnek viszont egyértelműen az ÁRKÁDfly örvendett, azaz a hatalmas hőlégballon, ami, igaz csak 10-20 méterre emelkedett fel – ez érzésben kb. annyit tett, mint néhány emeletet liftezni a koliban – de gyönyörű kilátást engedett a fesztiválra és a Tiszára. Hasonlóan nagy forgalma volt az NNG Testpályának is, amit szerencsére strandolás után próbáltunk ki, így az amúgy is vizes fürdőruhánknak kevésbé ártott az a néhány félresikerült vetődés.

Mindezek mellett még egy kis városnézésre és a Tiszában úszkálós, parton napozós pihenésre is jutott időnk. A SZIN tehát tényleg tökéletes nyárzárásnak bizonyult.

A fesztiválról készült galériánkat ITT nézhetitek meg!

Fotók: Müller András