Ki? Hol? Miért? Kötelezően vagy önszorgalomból? Utána jártunk a különböző szakokon működő, vagy éppen nem működő szakmai gyakorlat rendszerének.
Az ELTE BTK esztétika tanszékén 2013 őszétől kötelező lesz az MA képzésben a szakmai gyakorlat. A tanszék bizonyos fokon eddig is biztosította ezt, hiszen a tanterv szerint mindenkinek kötelező elvégeznie a Károlyi Csaba (Élet és Irodalom) által tartott könyvkritika szemináriumot, amely egyfajta kiugrási lehetőséget is jelenthet a tehetséges kritikaíróknak, Károlyi ugyanis lehetőséget biztosít további publikálásra azon diákoknak, akik teljesítményükkel kitűnnek az órán. Bacsó Béla, az esztétika tanszék vezetője elmondta, hogy eddig azért nem volt kötelező a szakmai gyakorlat ezen a szakon, mert nem volt egyértelmű, hogy az esztétika szakosok milyen típusú gyakorlatot végeznének, azonban az elmúlt évek tendenciája azt mutatja, hogy a fiatal esztéták igénylik a gyakorlat orientál oktatást és a legkülönbözőbb művészeti intézményeknél, újságoknál, színházaknál, múzeumoknál tudnak elhelyezkedni. Ezért a vezetőség a tervek szerint jövő ősztől egy gyakorlat orientáltabb mesterképzéssel várja a hallgatókat, melynek részét képezi majd a kötelező szakmai gyakorlat elvégzése itthon vagy külföldön. A gyakornoki rendszer elég rugalmas lesz, mivel a tanszék nem fogja megkötni a fogadóintézmény választást, a diák szabadon dönthet arról, hová kíván menni, a tanszék pedig ebben oly módon nyújt segítséget, hogy felveszi a kapcsolatot az adott intézménnyel és megpróbál ott helyet találni a hallgatónak.
A jelenleg esztétika mesterképzésben résztvevő egyetemisták többsége nagyon tudatosan és önállóan építi jövőjét, hiszen annak ellenére, hogy nem kötelező a szakmai gyakorlat, több különböző helyen is dolgoznak és mindezt saját maguknak intézik. Szarvas Andrea másodéves mesterszakos esztéta például egyetemi évei során többek között olyan helyeken volt gyakornok, mint a Szépművészeti Múzeum, a Műcsarnok vagy a Bárka Színház. A diákok tapasztalatai azt mutatják, hogy egyes fogadóintézményeknél nem igazán számít, hogy kötelezően kell-e a hallgatónak gyakorlatot végeznie, sőt számos hely szívesebben fogad olyan diákot, aki önszorgalomból vállal gyakornoki munkát. A mesterszakos esztéták tapasztalatai szerint egyáltalán nem nehéz önállóan fogadóintézményben helyet találni, nehézséget talán külföldi pozíciók elfoglalása jelent, de ebben a tanszék oktatói eddig is készségesen segítettek tanácsokkal, esetleg kontaktokkal. Annak ellenére, hogy sokan önállóan, lelkesedésből és nem muszájból végeznek szakmai gyakorlatot, a végzős esztéták hasznosnak tartják ennek bevezetését. Heszky András másodéves mesterszakos esztéta, aki korábban a Trafó gyakornoka volt, jelenleg pedig a Ludwig Múzeum gyakornoki programjában vesz részt, úgy gondolja, hogy az egyetemnek is fontos lenne, hogy a hallgatóik keresettek legyenek a munkaerőpiacon és ennek elengedhetetlen feltétele az egyetemi tanulmányok alatt végzett szakmai gyakorlat.
Más a helyzet az 1983-ban, még művészettudomány néven indult esztétika szakkal, hiszen ott már a kezdetektől a tanterv része volt a gyakorlati képzés is, így már az első pécsi esztéták helyet kaptak a város kulturális intézményeiben, például a Jelenkor folyóiratnál, a pécsi rádióban és TV-ben, a Harmadik Színházban és a Janus Pannonius Múzeumban. Az ELTE-s tervekkel ellentétben, ahol csak a mesterszakon kívánják bevezetni a kötelező szakmai gyakorlatot, Pécsett a BA képzés harmadik évének őszi félévében illetve az MA képzés első évének tavaszi félévében kötelező a hallgatóknak gyakorlatot teljesíteniük. [bquote]”A diákok tapasztalatai azt mutatják, hogy egyes fogadóintézményeknél nem igazán számít, hogy kötelezően kell-e a hallgatónak gyakorlatot végeznie, sőt számos hely szívesebben fogad olyan diákot, aki önszorgalomból vállal gyakornoki munkát.”[/bquote]Az a tanuló tehát, aki Pécsett végzi egyetemi éveit, kétszer mehet gyakorlatra. Gálosi Adrienne, a PTE BTK esztétika tanszékének adjunktusa elmondta, hogy az esztétika képzés egy jól működő gyakornoki rendszerrel rendelkezik és számos végzett hallgató azon a helyen kezdi meg pályafutását, ahol egyetemi évei alatt gyakornokoskodott. Ugyanúgy, ahogy a pesti esztétáknak sem maguknak kell majd a jövőben intézniük a gyakornoki helyüket, úgy a pécsieknek sem kell – nyilatkozta kérdésünkre Gálosi Adrienne. „Természetesen nem a hallgatóknak kell felkutatni a helyeket, hanem a tanszék veszi fel és tartja a kapcsolatot az intézményekkel. Sok pécsi kulturális intézmény élén áll volt esztéta, aki valamikor gyakornokként kezdett. Ráadásul városunkban működik a Zsolnay Kulturális Negyed, amely számos intézményt foglal magába. Vezetője Márta István, fontosnak tartja az egyetemmel, az esztétákkal való kapcsolatot, ezért személyesen tartott beszámolót arról, hogyan működik a negyed, milyen intézményei vannak, hová lehet menni gyakornoknak. Jelen állás szerint több helyet kínál csak a Zsolnay, mint ahány hallgatót küldeni tudunk.”
Az, hogy az egyetemi tanulmányok részét képezze a kötelező szakmai gyakorlat, egyáltalán nem evidens, hiszen az ELTE BTK esztétika szakhoz hasonlóan, az ELTE TÁTK-n is vannak olyan szakok, ahol ez nem szerepel a tantervben. Tóth Ritától, az ELTE TÁTK Tanulmányi és Tudományos Bizottság elnökétől megtudtuk, hogy például a szociológia alapképzési szakon csak egy olyan kötelező tantárgy van, ami Terepgyakorlat: Tizenévesek politikai szocializációjának kutatása címen vehető fel, és ami által a hallgatók szakmai jellegű kutatásokban vesznek részt, ez azonban nem ér fel a kötelező szakmai gyakorlattal. Ezzel szemben nemzetközi tanulmányok alapszakon egy tizenhat kredites, százhúsz órás szakmai gyakorlatot kell teljesítenie a diákoknak, valamilyen nemzetközi cégnél, minisztériumnál vagy szervezetnél, ami számos később hasznosítható tapasztalatot nyújt a nemzetközi szervezeteknél való elhelyezkedésben. Szociális munka alapszakon pedig egy tíz kredites, háromszáz órás szakmai gyakorlatot kell elvégezniük a hallgatóknak különböző társadalmi szervezeteknél, például családsegítőknél, gyermekjóléti intézményeknél. A TÁTK-n a legtöbb szak esetében a hallgató önállóan keresi meg a szakmai gyakorlati helyet, de ez nem jelent nehézséget a diákoknak, hiszen többségük tagja valamilyen civil szervezetnek, amelyen keresztül könnyen lehet számukra megfelelő gyakornoki helyet találni. Az esztétika szakhoz hasonló újítás nem várható a TÁTK-n, hiszen „a tantervmódosítások kapcsán eddig nem fogalmazódott meg az a törekvés, hogy kötelezővé tegyék a szakmai gyakorlatot azokon a szakokon, ahol ez nem szerepel a tantervben.” – szólt Tóth Rita válasza kérdésünkre.
Az ELTE TTK legtöbb szakján, például a biológián, földrajzon és környezettudományon, kötelező a hallgatóknak terepgyakorlatra menniük. Ez BSc-n hat hetes, MSc-n négy hetes formában létezik. „A fizika és matematika szakon jelenleg nincs kötelező szakmai gyakorlat, de úgy gondolom, hogy az intézetek bölcsességére lehet bízni a kérdés eldöntését arról, hogy szükséges-e ezeken a szakokon is bevezetni a gyakornoki programot.” – mondta el Nagy Katalin, az ELTE TTK Tanulmányi elnökhelyettese.
Az ELTE-n egyébként nem csak az adott tanszék tud segítséget nyújtani a gyakornoki helyekkel kapcsolatban, hanem a Karrier Központ is, hiszen a különböző képzéseken és karrier-tanácsadásokon kívül, nemcsak álláslehetőségek és diákmunkák kínálatával, hanem gyakornoki pozíciók és szakmai gyakorlatok ajánlásával is foglalkozik. Aki ellátogat a www.karrier.elte.hu címre, kedvére válogathat a lehetőségek közül.
A kép forrása: http://www.flickr.com/
