Művészvarázs a könyvtárban

Amikor két művész beszélget egymással, annak különleges hangulata van. Különösen akkor, ha ezt egy könyvtári teremben teszik. És még inkább, ha a könyvtári terem átmenetileg kiürült…

…és a beszélgetéshez magas, üresen tátongó könyvespolcok jelentik a díszletet, mint október 15-én, amikor az ELTE Egyetemi Könyvtárban Lábass Endre festőművész-író Várnagy Tibor képzőművésszel beszélgetett a Varázslók pálcája című programsorozat keretében.

Az üres polcoknak köszönhetően még a rosszabb akusztikájú teremben is szinte családi légkör fogadta a kérdezőt és a kérdezettet, akik között – szoros kapcsolatuknak köszönhetően – nem állta meg a helyét ez a fajta hagyományos felosztás. A családiasság és a beszélgetők közti bensőséges viszony olykor kaotikusnak tűnő beszélgetést eredményezett, amelyben Várnagy Tibor óvodai emlékeitől kezdve Csernobil-élményén át a galéria mint műfaj jelenéig és jövőjéig sok minden szóba került.

Mind a hallgatóságot, mind a kérdezőt ez utóbbi foglalkoztatta leginkább, hiszen Várnagy Tibor az 1983 óta működő Liget Galéria vezetője az alapítás óta, és ilyen minőségében több mint 300 kiállítás bemutatásán van túl. A galériát nemrég még bezárás fenyegette, ám megtudhattuk, hogy a színháznak, irodalomnak és kortárs zenének egyaránt helyet adó zuglói kiállítóhely az önkormányzattal kötött kompromisszumnak köszönhetően a jövőben továbbra is üzemelhet. Várnagy azonban kiemelte: úgy sejti, hogy a galéria műfaja nem fog örökké tartani, hiszen a művészet bemutatási módja megváltozhat. Ahogy a kiállítások jelentősége is, hiszen amikor a Liget Galéria indult, a főiskolások alkotásaikat csak engedéllyel állíthatták ki, következésképp a „fiatal művész” fogalom is egészen mást takart, mint napjainkban. Ezért jelentenek igazi kincsesbányát a régi videók és fényképek – vallja Várnagy –, amelyek elkészültekor készítőik még nem tudták, kinek mutassák, kinek mutathatják meg alkotásaikat.

Az 1985 és 1990 között fennállt művészcsoport, a Helyettes Szomjazók alapító tagjaként is jegyzett képzőművész szerint hiba azt gondolni, hogy amit a művész csinál, az mindenkit érdekel, ugyanakkor a művészet iránt érdeklődő közönség belterjessége megváltoztatható. Ezt a célt szolgálta a Liget Galéria vezetőjének azon kezdeményezése is, amelynek keretében a galériát a Fedél nélkülben is reklámozták, hogy híre a (feltehetően) szociálisan érzékeny emberekhez is eljusson.

A közel egyórás beszélgetést igazi közösségi művészeti élmény koronázta meg, hiszen a hallgatóság és a beszélgetőtársak közösen sétáltak el megtekinteni Major János Önarcképek álarc nélkül című kiállítását.

A kép forrása: http://www.ligetgaleria.c3.hu/