Kincskereső-játék nagyoknak

Jónás Jácint: Teljességgel hiányos. Felfedező-lelkületű “divat-kalandoroknak” kötelező.

„Hm, hát akkor keressük meg a képeket.” – jelentettük ki eltökélten, mikor megérkeztünk a Szputnyikban rendezett Jónás Jácint kiállítás megnyitójára. A keresni ige alkalmazása pedig ez esetben nem kiüresedett szóhasználat, a kutatás nem túl hosszú, de mindenképpen eredményes folyamata valóban lezajlott: ebből pedig valószínűleg egyből kiderül, hogy nem egy hétköznapi tárlattal akadt dolgunk.

A „kincskereső-játék” pedig működik: a ruhák fogasaira, kifelé fordítva felakasztott képek csak bemelegítésként szolgálnak, hiszen a valódi feladat a ruhák közé rejtett, a környezetbe már-már teljesen asszimilálódó képek megtalálása. Így azok, akik hajlamosak elcsábulni egy-egy különlegesebb ruhadarab láttán is, készüljenek fel: nem tudnak egykönnyen végigrohanni a kiállításon.

A kiállított képek legszembetűnőbb közös tulajdonsága, hogy meglehetősen fragmentáltak: csonka emberi és kevésbé emberi testeket ábrázolnak – mindenféle brutalitás nélkül. A fotók sokkal inkább fókuszálnák, mint csonkolnak, épp ezért az embernek nem lesz kellemetlen érzése, ha a fej nélküli testre, a test nélküli fejre, az önmagában álló kutyaorra vagy épp a végtagok nélküli törzsre pillant.

A belőlük áradó hangulat kettős: némelyek elképesztően diszharmonikusak, hiszen össze nem illő elemeket kombinálnak, a határokat igencsak feszegetve (ilyen például a lepukkant WC-ben színes harisnyáját igazgató nő, de az elhagyatott, csempézett teremben félemeztelenül táncoló balerina is). Mások azonban hihetetlenül pozitív, megnyugtató érzést keltenek a befogadóban, többek között a megnyitón résztvevő kutyus egy testrészét ábrázoló fotó, vagy a folyóparton a távolba meredő alak.

A kiállítás valószínűleg attól működik, hogy minden a helyén van: a képek keresve sem találhattak volna jobb kiállítóteret maguknak, mint azt, ami igazából nem is kiállítótér. Jónás Jácint fotóinak nagyon jót tett az a bohém atmoszféra, amit a Szputnyik áraszt, hiszen nagy valószínűséggel a képek önmagukban, fehér falra aggatva, intézményi keretek között nem érnék el a kívánt hatást. Vagy talán nem is akarnának ott hatni.

http://www.youtube.com/watch?v=9Icv79jGIF4

A kiállítás május 5-ig tekinthető meg a Szputnyik Shop Dohány utca 20. szám alatti üzletében.

Fotók: Martin Wanda

[sam id="10" name="mnb2" codes="false"]