Kötelező nyelvvizsga a felvételihez

Az egyetemi, főiskolai felvételi eddig sem volt könnyű feladat. A hatalmas verseny és az egyes szakokon megkövetelt emelt szintű érettségi hihetetlen módon nehezítette meg a továbbtanulni vágyó diákok dolgát. Ennek ellenére a szorgalom meghozta gyümölcsét és ha nehezebben teljesíthető feltételekkel is, de a legtöbb tanuló számára elérhető maradt a felvételi, hiszen többnyire a középiskolák oktatói által leadott órák, és a tanulók önszorgalma sikeres közép-és emelt szintű érettségiket eredményezett. Viszont most azon kell elgondolkodnunk, hogy a különórákat, felkészítőkurzusokat nem számítva önmagában a középiskolai nyelvórák elegendőek voltak-e ahhoz, hogy egy középszintű nyelvvizsgát megszerezzünk? Nos, nekünk még csak fel kell tennünk a kérdést, de az idén középiskolába felvételiző diákoknak mindenképp igent kell majd válaszolniuk, ha tovább szeretnének tanulni. Ugyanis 2020-tól, csakúgy mint az érettségi, a B2-es nyelvvizsga is kötelező lesz a felsőoktatásba való felvételizés esetén, és persze a magánleckéket nem minden diáknak van lehetősége kifizetni.

Alig négy év van hátra, hogy a legtöbb esetben kötelezővé tett emelt szintű érettségi után, a B2-es szintű nyelvvizsga is elengedhetetlenné váljon a felsőoktatásba való bekerüléshez. Ha az új szabály most azonnal érvénybe lépne, akkor a diákok csaknem fele esélytelenné válna a jelentkezésre, ugyanis ennyien érettségiznek most nyelvvizsga nélkül. Sem a szülőkben, sem a tanárokban nem tudatosult, hogy ez nem csupán egy terv, hanem 2020-tól érvényes szabályozás. -mondta Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület vezetője az Indexnek. Hogy a problémára megoldást találjanak, s kiderítsék, hogy mi az oka annak, hogy a középiskolák majdnem fele nem képes középszintű idegennyelvtudást adni, összehívnak egy 250 fős konferenciát, amelyen nyelvtanárok, könyvkiadók, és nyelvvizsgaközpontok mellett az Oktatási Hivatal is részt vesz. Ez is jelzi, hogy az állami szereplők is fontosnak tartják a nyelvoktatás kérdését.

A rendelkezésre álló tankönyvek megfelelőnek bizonyultak, a tanuló csoportok is átlagosan 14 főből állnak, amely szintén optimális létszám a cél eléréséhez. Valami azonban nem működik. Rozgonyi erről így nyilatkozott:Hogy egy tanulócsoportnak milyen könyvből tanítanak, azt a csoport múltja határozza meg, a tanár ahhoz alkalmazkodik, hogy meddig jutottak el. Nem veheti elő a felső-középhaladó tankönyvet, ami kéne a B2-höz, ha előtte egy alapfokút adó tankönyv közepéig jutottak. Azt is feltételezik, hogy a képzettebb tanárok a jobban fizető felsőoktatásban, valamint nyelviskolákban helyezkednek el.

A megfelelő nyelvtudás viszont kétségtelenül szükséges ahhoz, hogy a munka világában versenyképesebbek legyenek a főiskolákból, egyetemekről kikerült hallgatók. Viszont fennáll a tény, hogy a most diplomát  szerző fiatalok közül is rengetegen nem kapják meg a végzettségüket igazoló papírt nyelvvizsga híján. Szakértők szerint azonban a felsőoktatás nem képes arra, hogy ezt mindenkinek megadja, és nem is szabad, hogy ezzel a viszonylag alacsony szintű  nyelvoktatással kelljen foglalkoznia.

Forrás:index.hu, eduline.hu

Kép:blog.babylon.com