A piaci szférából a katedrára – Nagy-Britanniában egyre népszerűbb tanárnak lenni

Nagy-Britanniában egyre népszerűbb tanárnak lenni, nem egyedi eset, hogy több évtizedes piaci tapasztalat után döntenek úgy a szakemberek, hogy krétát ragadnak és kiállnak a katedrára. Nálunk ez inkább fordítva jellemző, de vajon mitől lesz vonzó a tanári szakma Angliában?

Évente legalább ötezer új tanárra lenne szükségünk itthon ahhoz, hogy az emelkedő számú nyugdíjazásokat és a pályájukat elhagyó pedagógusokat pótolni lehessen. Persze, nem árulok el meglepő információt, ha azt mondom, a tanári szakma még mindig nem tartozik a legnépszerűbb pályák közé. Ugyan a fizetés némileg emelkedett, de a piaci átlagfizetésekkel még mindig nem tudja felvenni a versenyt egy tanári fizetés, ugyanakkor a munkaterhek sem csökkennek, hanem inkább nőnek.

Nagy-Britanniában egy egészen szokatlan jelenséget figyeltek meg: a versenyszférában dolgozók közül egyre többen pályát változtatnak, hogy tanárként dolgozhassanak.
A The Telegraph már több olyan embert is bemutatott, akik akár egy ügyvédi állást is maguk mögött hagytak, hogy átadják tudásukat a diákoknak. Az országban olyan méreteket öltött a tanárhiány, hogy az iskolák fejvadászcégeket alkalmaztak, de akár konditerembérletet is ajánlottak az állások mellé, hogy pótolhassák a hiányt.

Átfogó stratégiával még nem állt fel a kormány, de több szimpatikus javaslat is felmerült, amelyek közül a legevidensebb a tanári fizetések megemelése. Emellett a Teach First alapítvány országos kampányba kezdett, amelynek célja, hogy a piaci állásokból a katedrára csábítsák át a szakembereket. A program főleg olyan települések iskoláira koncentrál, ahol általánosan nagyobb a szegénység, ezért a tanárok sem szívesen választanák az iskolákat, hacsak nem kapnak ezért valamilyen kompenzációt. A váltáshoz szükséges oktatást és támogatást is nyújt a program.

Számos jó példát lehet már felsorolni, többek között a rögbi oktatóból lett matektanárt vagy a jogászt, aki a paragrafusokat angol tankönyvekre cserélte. Az egykori újságíró Carly Jones, aki szintén angoltanár lett, azért váltott, mert évek óta ugyanazokat a feladatokat végezte el, viszont a váltással sem pazarolta el tapasztalatait. Lényegében mindannyian üdvözölték a váltást, inspirálónak érzik a gyerekek figyelmét és fejlődését.

A brit Tanárok és Oktatók egyesületének felmérése szerint a pályán lévő tanárok 75 százaléka azért kezdett el tanítani, mert változást és fejlődést akart elérni a környezetében. Nemcsak a tanárhiányon segítenek a piacról behalászott új pedagógusok, hanem egy friss szemléletet is hozhatnak a tanári karba, hátuk mögött a nagy munkatapasztalattal, ami mindenki számára inspiráló lehet.

És most térjünk vissza a hazai helyzethez.
Pokorni Zoltán öt éve úgy fogalmazott a Fidesz Oktatási Műhelyének előadásán, hogy hamarosan az öregedő tanári állomány miatt 6-7 ezer új pedagógusra lesz szükség évente. Figyelembe véve a diploma utáni pályaelhagyást – mellyel együtt most még pont alkalmas a rendszer a legtöbb tárgynál a kilépők pótlására -, ezt a megnövekedő utánpótlás igényt problémás lesz előteremteni, legfőképp a természettudományi tárgyaknál. Az életpályamodell és a pedagógus hallgatóknak biztosított ösztöndíj önmagában nem rossz megoldás, de az ismerté vált tanári terhek mellett továbbra sem a legvonzóbb pálya egy fiatal számára.

forrás: eduline.hu
kép: evolllution.com