Szánkóval a síversenyen

Avagy, hogyan versenyezzünk a világ legjobb egyetemeivel, ha azok anyagi támogatottsága sokszorosa annak, mint amennyit a magyar egyetemek kapnak? Sehogy. A reális célkitűzés inkább az, hogy a régió felsőoktatási rangsorában elért helyezésünkön javítsunk.

A magyar egyetemeknek nem a Harvarddal vagy a Yale-lel, hanem a saját régiójuk felsőoktatási intézményeivel kell versenyezniük – hangzott el a Mit tudhatunk a magyar felsőoktatásról? című konferencián.

Bár a kormány hangzatos célkitűzése, hogy 2020-ra a világ 200 legjobb egyeteme között egy magyar is ott legyen, erre nincsen kapacitás: „Olyan felsőoktatási intézményekkel kellene versenyezniük, amelyeknek a költségvetése öt-hatszorosa egy átlagos magyar egyetemének, sőt van olyan amerikai csúcsintézmény, amely egy évben jóval több pénzből gazdálkodik, mint az egész magyar felsőoktatás” – hangzott el a konferencián.

A tajvani kormány sikerrel járt, amikor 2010-ben nemzeti egyetemét öt év alatt a sanghaji lista első százába szánta. Igaz, akkor azt a szánkót 5 milliárd dolláros többlet támogatás lökte meg. (Ha megszorozzuk ezt az összeget a mai árfolyam szerint 273-mal, akkor lelki szemeink előtt nyugodtan megjelenhet Dagobert bácsi is, amint beleveti magát abba a rengeteg húszforintosba.)

„Közép- és Kelet-Európában nincs annyi pénz, amennyivel jelentősen javítani lehetne a felsőoktatási intézmények rangsorhelyezésén” – jelentette ki Török Ádám akadémikus, az MTA főtitkára. Szerinte inkább a régióban megszerzett pozíciót kellene megtartani.

Ebben egyébként nem is állunk olyan rosszul. A tematikus és összesített világrangsorairól ismert Quacquarelli Symonds (QS) a kelet-európai és a közép-ázsiai egyetemek, főiskolák mutatóit vizsgálta. Ebben a rangsorolásban az első helyet… na azt azért nem mi, hanem az orosz Lomonoszov Moszkvai Állami Egyetem szerezte meg, a második a prágai Károly Egyetem és az ugyancsak orosz Novoszibirszki Állami Egyetem lett. Az ELTE  viszont a magyar intézmények közül a legjobb helyezést elérve, a 15. helyre került.

A magyar társadalom egyébként bízik felsőoktatási intézményeinkben, csak éppen keveset tud róla, derül ki egy korábbi kutatásból. A válaszadók többsége például azt gondolja, hogy a magyar felsőoktatási intézményekben körülbelül ötvenezren tanulnak. Nos, ez a szám valójában több mint 300 ezer. Amikor pedig meg kellett nevezni egy vagy több kiemelkedő magyar egyetemet, sokan nehézségekbe ütköztek – és nem azért, mert rossznak tartanák a színvonalat.

„A felsőoktatás bizalmi indexe kifejezetten magas, magasabb, mint a Magyar Tudományos Akadémiáé, az Alkotmánybíróságé vagy az Európai Bizottságé, és persze jócskán lekörözi a pártokat és a mindenkori kormányt” – mondta Fábri György.

Hozzátette: „A megkérdezettek többsége úgy véli, hogy a felsőoktatás javítja Magyarország hírnevét, azzal pedig nem értenek egyet, hogy itthon gyengébb tudást lehet szerezni, mint például a nyugat-európai egyetemeken”. Tehát, ha az anyagiak nem is annyira, de az erkölcsi támogatás mindenképp mögöttünk van, hogy tovább száguldjunk azzal a bizonyos szánkóval.

 

forrás: eduline.hu

fotó: funzine.hu