Tandíj nem, de szigorítások lesznek

Palkovics László felsőoktatási államtitkár az Indexnek beszélt a felsőoktatási stratégia főbb irányelveiről, és a 2020 után felvételizőket érintő változásokról.

A stratégia sok szempontból szigorítja a felsőoktatásba való bekerülést, azonban Palkovics szerint még rengeteg idő áll az értelmiségi pályára készülő fiatalok előtt teljesíteni az ebben kitűzött célokat. Az államtitkár szerint a kötelezően előírt nyelvvizsga és emelt szintű érettségi nem kizárni hivatott a felsőoktatásból, hanem inkább a középiskolák, gimnáziumok felelősségét erősítené. Szerinte az az egyensúly, amivel ma be- és kikerülnek a hallgatók, fenn tudja tartani a társadalomban szükséges diplomás-szintet, a stratégia elsősorban az egyetemi képzések erősítését és a hallgatók piacképességét hivatott segíteni.

A stratégia egyik sarkalatos pontja, hogy az egyetemeket vállalatokkal való együttműködésre ösztönözzék, így generálva saját bevételt és tudományos-szakmai hátteret az oktatásnak. Palkovics szerint az egyetemeknek nem tanulmányokat, hanem konkrét termékeket kéne ezekben az együttműködésekben készíteniük, vagyis valódi piaci terméket, így mindkét félnek jobban megérné a közös munka. Bár a tervezetből nem derül ki, a humán- és társadalomtudományi karok és szakok hogy tudják majd ezt megvalósítani, Palkovics szerint ez a dokumentum csak a legfontosabb, legszükségesebb és speciális beavatkozásokat tartalmazza, egyes képzési területekre lebontott változatát később dolgozzák ki.

Több vidéki egyetem is aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a tervezet megrostálná az induló szakokat. Palkovics szerint régiónként elég lenne egy, de nagyobb létszámú képzést indítani, több, kb. 20 fős apró szak helyett, Nyíregyháza vagy Baja mintájára a régióban vonzó, 500-1000 fős intézményeket kell teremteni, akár több telephellyel. A tervezetben szerepel továbbá népfőiskolák indításának a terve, ezekben az önkormányzatok, az egyházak vagy akár vállalkozások fognának össze az egyetemekkel, levéve a felsőoktatásról a szétszórt, kihelyezett ingatlanok fenntartásának a terhét. Az elhibázott ppp-konstrukciók mentésére az államtitkár a külföldi hallgatók bevonzását jelölte meg megoldásként, valamint a felnőttképzéseket, diplomás továbbképzéseket, illetve a doktori programra felkészítő mesterképzések elkülönítését a sima mesterszakoktól.

Az államtitkár tagadta, hogy a stratégiával fizetőssé tennék a felsőoktatást, szavai szerint a korábbihoz hasonló rendszer marad – rossz átlag, bukdácsolás esetén a hallgató átkerülhet önköltséges finanszírozási formára.

A napokban jelent meg a szakképzés átalakításának a tervezete is, több ellenző szerint ez a kevésbé erős gimnáziumok halálához fog vezetni, valamint elzárja a fiatalokat az érettségitől, majd a felsőoktatási szakképzésekre és egyetemi képzésekre való bejutástól. Palkovics szerint a két tervezet együtt abba az irányba mutat, hogy a szakiskolákból is be kell tudni vonzani a hallgatókat a felsőoktatásba, érettségi lehetőséggel és kifejezetten szakmára épülő, gyakorlati, de felsőoktatási BSc és MSc képzések kialakításával.

Forrás: index.hu

Fotó: index / Huszti István