Ilyen formában idén pályázhatunk utoljára párhuzamos képzés kompenzációjának elnyerésére, a következő tanévtől ugyanis változások várhatók az ösztöndíjrendszerben.
Korábban már beszámoltunk az ELTE Egyetemi Hallgatói Önkormányzat ösztöndíj reformjáról, melynek keretében a párhuzamos képzés kompenzációja is átdolgozásra kerül. A Rektori Hivatal oktatási igazgatója, Dr. Cseszregi Tamás elmondása szerint a párhuzamos képzés kompenzációja egyedülálló ösztöndíjtípus az országban, mely a Bologna-rendszert megelőzően jött létre, és azóta alig változott. Az EHÖK Szociális alelnöke, Tóth Róza szerint a pályázat jelenlegi formájában kevéssé kidolgozott, így nem nyújt elegendő támogatást azon hallgatóknak, akik szeretnének több területtel megismerkedni, esetleg szakterületüket kiegészítő ismeretekre szert tenni.
Dr. Cseszregi Tamás üdvözlendőnek tartja az EHÖK ösztöndíj-felülvizsgálatra irányuló szándékát, mely a Rektori Hivatal hasonló célkitűzésével is egybe esik. „A jelenlegi ösztöndíj-rendszer ugyanis 2007-ben került kialakításra, és bár a hallgatói juttatásokat szabályozó kormányrendelet azóta is hatályban van, mind a felsőoktatási törvény megújulása, mind az Egyetem képzési szerkezete (míg 2007 tavaszán hallgatóink 66%-a folytatott tanulmányokat a Bologna-rendszer bevezetése előtti főiskolai/egyetemi szintű képzésen, addig 2014 tavaszára ez az arány 0,4%-ra csökkent), mind pedig az ösztöndíjakra vonatkozó rendelkezések monitorozása magával vonzza a szükséges módosítások megtételét” – tette hozzá.
Az ELTE Egyetemi Hallgatói Szociális és Ösztöndíjbizottság tehát idén hirdette meg utoljára ilyen formában a párhuzamos képzés kompenzációjának elnyerésére irányuló felhívását, melynek alapján május 18-ig pályázhatunk a 2013/2014-es tanév tavaszi félévére. Szeptembertől ugyanis két szempontból is változás várható:
Egyrészt kibővül a pályázók köre, mert „a pályázat alapvető célja, hogy azon hallgatók a költségtérítésének fizetését támogassa, akiknek azért kell fizetniük, mert többet szeretnének annál tanulni, mint amennyire állami támogatást kaphatnak. Ha ezt tisztáztuk, szükségszerű, hogy a pályázók körét kibővítsük, illetve bővebb körre vonatkozóan definiáljuk” – magyarázta Tóth Róza. Ez alapján jövő tanévtől a második képzésüket végzők is pályázhatnak, így a pályázók új kategóriájaként megjelennek a másoddiplomások.
Másrészt teljesítményalapon történik az elbírálás, vagyis a későbbiekben nem lesz elég, ha a pályázónak két képzése van, hanem ezeken a képzéseken nyújtott teljesítményének megfelelő mértékben kerül díjazásra. Az oktatási igazgató pozitívan értékelte a változtatást, szerinte ugyanis a „kompenzációra való jogosultság tanulmányi teljesítményhez kötése a minőség irányába mutat”.
A tanulmányi eredmények mellett az ösztöndíj összeg igazságosabb elosztása érdekében a pályázók szociális hátterét is figyelembe veszik majd. „Az új pályázat szerint tehát 50 százalékban a szociális körülmények és 50 százalékban a tanulmányi eredmények számítanak be – mesélte a szociális alelnök –, de attól nem kell tartani, hogy valaki a jó tanulmányi eredménye ellenére nem kap megfelelő ösztöndíjat, mert bizonyos egy főre jutó jövedelem elérésénél a szociális körülményre nem jár pont, tehát ez a tanulmányi eredményt nem fogja lehúzni.”
A szociális körülmények vizsgálatánál az egy főre jutó jövedelem lesz a fő szempont, emellett a rendszeres szociális támogatásnál megismert kiemelt kategóriák (A és B kategória) szerint plusz pontok is szerezhetők, de a magas jövedelem nem eredményez pontlevonást.
Tanulmányi eredmények tekintetében – a saját képzéshez és évfolyamhoz viszonyított – tanulmányi átlag lesz mérvadó, valamint az OTDK eredményeket vizsgálják majd, mivel ez egységes színvonalat képez. „Emellett természetesen tudományos publikációkat is figyelembe veszünk, azonban kisebb súlyban, mivel a különböző szakok eltérő adottságai miatt ezek kevésbé ítélhetők meg objektíven” – tette hozzá Borbély Krisztián, az EHÖK Tanulmányi alelnöke.
Dr. Cseszregi Tamás így összegezte a párhuzamos képzés kompenzációja körüli változások hatásait:
„A jogosultak körének bővítésétől az várható, hogy növekedni fog azon hallgatók száma, akik az államilag támogatott féléveik elfogyasztása után is kívánnak még Egyetemünkön tanulmányokat folytatni. Megítélésem szerint ugyanis egy újabb szak felvételének akadályát legtöbb esetben az anyagi erőforrás hiánya jelenti. A jogosultság tanulmányi teljesítményhez kötése pedig elvárásaim szerint alkalmas lesz arra, hogy ösztönözze az érintett hallgatókat a jó eredmények elérésére.”
Ösztöndíjakat bemutató cikksorozatunk következő részében a sportösztöndíjról és a jó tanuló jó sportoló ösztöndíjról olvashattok.
Képek: topmba.com és Molnár Dániel
