Hol vannak az ELTE-sek?

Legalább 134, állami ösztöndíjra jogosult hallgató nem iratkozott be szeptemberben az ELTE-re. Elvesztegetett helyekről lenne szó, vagy megkaphatják a kiszorítottak? Megnéztük, hogy iratkoztak be az ELTE-sek.

Az ELTE Online utánajárt, hogyan alakultak a számok a beiratkozások után a különböző karokon, hányan döntöttek úgy, hogy mégsem lesznek az egyetem polgárai, illetve cikkünkből azt is megtudhatjátok, volt-e olyan, aki utólag döntött úgy, hogy nem írja alá a hallgatói szerződést.

A statisztikákat böngészve egyértelműen megállapítható, hogy a Bölcsészettudományi Kar vonzza leginkább a fiatalokat, összesen 2005 hallgató iratkozott be a 2012-2013-as őszi szemeszterre. A BTK-t követi a Természettudományi kar, ahol 1485-en kezdik meg tanulmányaikat, azonban alig marad le tőle a Pedagógiai és Pszichológiai Kar 1467 hallgatóval. A TTK-n örülhetnek a legtöbben, ugyanis itt osztották ki a legtöbb államilag finanszírozott helyet, közel 1400-at, ezzel szemben az Álllam- és Jogtudományi Karon 1114-en kénytelenek saját maguk finanszírozni a tanulmányaikat, így a költségtérítéses beiratkozottak között ők a listavezetők (a TTK pedig az utolsó helyen áll).

A jogászképzést jelentős megszorítás érte az új felsőoktatási törvény bevezetésével; hogy ennek hatására-e, vagy csupán a lelkesedés hagyott alább, azt mindenki döntse el maga, mindenesetre 300-zal kevesebb hallgató jelentkezett a szakra, mint 2011-ben. Körülbelül ennyivel kevesebben is kezdhették meg tanulmányaikat államilag finanszírozott nappali képzésben, tavaly 355, idén pedig 55 hallgatót vettek fel, közülük 53-an iratkoztak be. Összességében nem sokat változott a létszám a nappalisok körében, „csupán” a finanszírozási forma módosult háromszáz hallgató esetében, idén ennyivel többen fizetnek tanulmányaikért. A karra összesen az 1207 felvett közül 1073-an iratkoztak be, azonban azok az állami helyek, amelyek ennek következtében felszabadultak, betöltetlenek maradnak. Érdekesség, hogy az önköltséges kriminológia mesterszakra két embert vettek fel, azonban hárman iratkoztak be, mivel egy személy úgy döntött, mégsem írja alá a hallgatói szerződést.

A Tanító- és Óvóképző Kar által meghirdetett, de az országban több másik egyetemen is megtalálható szakok közül a legtöbbre az ELTE-n volt a legnehezebb bekerülni. A TÓK-on a legmagasabb ponthatárt a csecsemő- és kisgyermeknevelő szak (levelező, államilag finanszírozott) neve mellett találhatjuk, 401 pontot kellett összegyűjtenie annak, aki itt akarta folytatni tanulmányait. Összesen 170-en jelentkeztek, azonban végül csak az a 15 legeredményesebb hallgató örülhetett igazán, akiknek átlagpontjuk összesen 437 volt. Az országban 631 óvodapedagógus végzi tanulmányait 13 képzőhelyen, 537 tanító 16 képzőhelyen, 292 gyógypedagógus 4 helyen, és közülük legtöbben az ELTE-n! A legmagasabb pontokat a tanítóknál találhatjuk, ők átlagosan 349 ponttal jutottak be a képzésre. A TÓK-ra felvett ösztöndíjasok közül 14-en úgy döntöttek, mégsem iratkoznak be, a költségtérítéses résztvevők közül pedig 36-an választottak más utat jövőjük folytatásához.

A Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karon 258 aktív hallgató van jelenleg államilag finanszírozott képzésen, 26-an pedig passzív félévet teljesítenek. A BGGYK-n minden hallgató aláírta a szerződést, aki jogosult volt rá, a képzési területre kapott 530 fős keretszámot pedig az ELTE pedagógusképzéssel foglalkozó karai betöltötték. Jelentkező akadt a keretszámra bőven, hiszen alapképzésre összesen 471-en, mesterképzésre pedig 128-an jelentkeztek.

A Társadalomtudományi Karon idén is a nemzetközi tanulmányok alapszak nappali tagozata bizonyult a legnépszerűbbnek, összesen 1111-en szerettek volna bejutni rá, a jelentkezők egynegyede első helyen. Az államilag finanszírozott helyek tekintetében is ezen a szakon figyelhető meg a legnagyobb változás: tavaly 136-an kerülhettek be a képzésre anélkül, hogy ez bármibe került volna számukra, idén ez a létszám 43-ra csökkent, ezzel együtt az önköltségesek száma megtízszereződött. A TáTK-n 755 felvettből 691-en iratkoztak be, a második legnépszerűbb alapszak a nemzetközi tanulmányok után pedig a szociológia volt, összesen 468-an jelölték meg felvételi lapjukon. A mesterképzéseken is hasonló a helyzet abban a tekintetben, hogy nemzetközi tanulmányokra jelentkeztek a legtöbben, és az egészségpolitika, tervezés és finanszírozás mellett az erre jelentkezők szánták rá magukat leginkább, hogy önként finanszírozzák tanulmányaikat.

Az Informatikai Karra összesen 2318-an jelentkeztek, 776 főt vettek fel, az államilag finanszírozott hallgatók aránya pedig meglehetősen nagy, csupán 129-en kénytelenek költségtérítéses képzésben részt venni. A legtöbb hallgató ezen a karon is úgy döntött, hogy beiratkozik.

A Bölcsészettudományi Karon az alapképzések közül az anglisztika és a szabad bölcsészet szakokra iratkoztak be a legtöbben: a felvettek közül előbbit 164-en (államilag finanszírozott képzésben), utóbbit pedig 116-an (önköltségesként) kezdték meg. Az alapképzés után legszívesebben a fordító és tolmács, valamint az anglisztika mesterszakokat választották  a hallgatók. A beiratkozottak közül 116-an passzív félévet kezdenek meg, így az intézményben a 2012-2013-as őszi félév aktív hallgatói létszáma összesen 6187. A 2011-2012-es év átsorolási folyamatának eredményeként 250 hallgató kénytelen költségtérítéses képzésben folytatni tanulmányait, 145-en azonban örülhetnek, ők ugyanis államilag finanszírozott helyeket kaptak.

A karok közül az ÁJK-n, a TÓK-on, a TáTK-n és a BTK-n összesen 134 hallgató nem iratkozott be, akik egyébként mindannyian jogosultak lettek volna az államilag finanszírozott helyekre. Azonban úgy tűnik, hiába az üresedés – legalábbis egyelőre –, ugyanis az ő helyüket az egyetem nem adhatja ki más, önköltséges képzésre felvett hallgatók számára. Később azonban lesz remény: az átsorolási folyamatot követően ezeket a helyeket is szétosztják, így ennyivel több hallgató folytathatja tanulmányait „ingyen”.