Lőttek a hallgatói szerződésnek?

Újabb támadás érte az amúgy is sokat bírált hallgatói szerződést: előző, sikeres beadványa után az alapvető jogok biztosa ismét felülvizsgálatot kérelmezve fordult az Alkotmánybírósághoz.

Szabó Máté legutóbb március végén kezdeményezte – az akkor még rendeletbe foglalt – hallgatói szerződési szabályok alkotmányossági vizsgálatát. Az Alkotmánybíróság ekkor helyt adott az ombudsman érveinek: a testület megállapította, hogy a kormány alkotmányellenesen kapott felhatalmazást a hallgatói szerződések rendeletben való szabályozására – ennek a feladatnak törvényi úton kellett volna eleget tenniük. A döntésnek megfelelően a vizsgált kormányrendelet ezen technikai hiba miatt megsemmisítésre került, ez azonban azt is jelentette, hogy érdemi, tartalmi vizsgálat alá nem vetette az Alkotmánybíróság.

Ennek azonban most eljöhet az ideje: az immár törvénybe foglalt, azaz formailag megfelelő rendelkezéseknek ezúttal a tartalma kerülhet terítékre. Az ombudsman indítványában alkotmányossági aggályainak adott hangot: véleménye szerint a hallgatói szerződést megkötő felek, azaz az állam és a hallgató nincsenek egyenlő helyzetben, a mérleg nyelve jócskán az előbbi javára billen el. Hiszen míg a diákok kötelezik magukat arra, hogy a diploma megszerzését követő húsz éven belül legalább a tanulmányi idejük kétszeresének megfelelő időtartamban itthon létesítenek munkaviszonyt, az állam csak „törekszik arra, hogy munkalehetőséget biztosítson számukra”. Hozzátette, hogy a szerződés megkötésének a kormányzat által hangsúlyozott önkéntessége aligha felel meg a valós helyzetnek, hiszen a legtöbb hallgató patthelyzetbe kerül tanulmányai elején, és szinte egyetlen választása marad a szerződés aláírása.

Véleménye szerint a szabályok aránytalanul korlátozzák a hallgatók jogait – nem összeegyeztethetőek például a foglalkozás szabad megválasztásához vagy a felsőoktatásban való részvételhez való joggal. A hazai munkavégzési kötelezettség pedig ütközik a szabad mozgás jogának uniós alapelvével is. „Az államilag finanszírozott hallgatók kénytelenek lennének már előzetesen és viszonylag hosszú időre lemondani arról, hogy diplomájuk megszerzése után teljes körűen gyakorolják az uniós polgárságból fakadó szabad mozgáshoz való jogukat” – mondta el Szabó Máté.