Nem szívhatunk tovább!

Az új dohányzás elleni törvény az egyetemi polgárok életét is jelentős mértékben szankcionálja. Hogyan kell elképzelnünk ezután egy „dohánymentes” egyetemi bulit? Kik azok, akiket a leginkább érintenek a szigorú szabályozások?

Már csak pár nap és vége a türelmi időszaknak. Aki április 1-jétől közterületnek minősülő gyalogos aluljárókban, zárt légterű közlekedő összekötő terekben, játszótereken és azok 5 méteres körzetében, közösségi közlekedési eszközökön, megállókban vagy azok 5 méteres körzetén belül rágyújt, az akár 50 ezer forint bírsággal is számolhat. 2012. január 1-jétől csak nyílt légterű, kijelölt dohányzóhelyeken lehet rágyújtani a munkahelyeken és a közforgalmú intézményekben (beleértve a szórakoztató és vendéglátó szolgáltatókat). Sem zárt, sem nyílt légtérben nem lehet ezután dohányozni a gyermekjóléti, gyermekvédelmi és közoktatási intézményekben, továbbá a pszichiátriai intézeteket kivéve (ott is csak a betegeknek megengedett), az egészségügyi szolgáltatóknál.

A szigorú tilalmak célja, hogy felhívják a társadalom figyelmét a dohányzás súlyosan egészségkárosító hatásaira. Szócska Miklós egészségügyi államtitkár elmondása szerint Magyarországon minden tizennyolcadik percben meghal egy ember a dohányzás következtében, ami naponta 70, évente pedig 30 ezer embert jelent – olvasható a kormány.hu-n. Az új rendelkezések abból a megfontolásból indulnak ki, miszerint a megelőzés több esélyt kínál a „túlélésre”, mint a gyógyítás.

Ezután tehát „dohánymentes” egyetemi bulikra számíthatunk, szabadtéri dohányzásra kijelölt helyekkel. Belső Ádám, az EHÖK Rendezvényszervező referense elmondta, aki mégis rágyújt zárt térben, azt először figyelmeztetéssel, majd akár a rendezvényről való kizárással is büntethetik. Nagy a kockázat, hiszen a törvény közös teherviselést ír elő, így annak megsértése nem csak a vétkes, hanem a hely és a szervezők felelősségre vonását is jelenti, ami utóbbi esetben 1-2 millió forintos bírságot is jelenthet. Az illetéktelen dohányzás tehát az egész rendezvényt veszélyezteti, ezért a biztonsági szolgálat és a rendezvényen dolgozó emberek folyamatosan fogják ellenőrizni.

A dohányzási tilalom talán leginkább a kollégiumokban élőket érinti. Eddig sem volt engedélyezett a cigarettázás a kollégiumi szobákban, de az épületeken belül voltak kijelölt dohányzóhelyek. Az új törvény értelmében azonban ez tiltott, ezért a kollégistáknak ki kell menniük az épület bejáratától legalább 5 méterre elhelyezett cigarettagyűjtő edényekhez. Dr. Seifert Tibor kollégiumi főigazgató tájékoztatása szerint az EHÖK-kel közösen egy olyan kulturált megoldás kialakításán dolgoznak, amely eső- és hóvédett dohányzóhelyek létrehozását teszi lehetővé.

A törvény betartásának ellenőrzését a kollégiumi igazgatók és nevelők fogják végezni, azonban az Egyetemi Fegyelmi Szabályzat szerint, ha ők rajtakapnak valakit, nem büntethetnek, csak fegyelmi eljárást kezdeményezhetnek a szabálysértővel szemben. A tűzvédelmi szabályzat megsértéséért járó büntetést a Fegyelmi Bizottság szabja ki. A tűzoltók rendszeresen fogják ellenőrizni, hogy nincs –e a szobákban csikk, illetve, hogy nincs –e letakarva a tűzvédelmi berendezés érzékelője. Amennyiben az ellenőrzés folyamán szabálysértésre derül fény, a szoba minden lakója büntetésre számíthat.

Dr. Seifert Tibor szerint a Népegészségügyi Szakigazgatási Szervek részéről komoly ellenőrzések várhatók és nekik már büntetni is lesz joguk. A főigazgató jelezte, hogy az esetleges szabálysértések alkalmával az egyetem nem tudja kifizetni a bírságot a hallgatók helyett.

A fent leírtak mellett a törvény egyik jelentős velejárója az a bánásmód, amire egy dohányzó ember ezután számíthat.  A kitaszítottság pszichikai érzetének mindennapi vállalása elgondolkodtató döntés elé állíthatja az embert. Így vagy úgy, de végül eljutunk arra a pontra, hogy kimondjuk: „Nem szívhatunk tovább!”.