Alap, ami nem csak norvég

Itthon mindenki csak Norvég Alapként ismeri, de ez a megfogalmazás pontatlan, ugyanis több nemzet fogott össze értünk és másokért.

Valójában két alapról van szó, az egyik a Norvég Finanszírozási Mechanizmusok Program, a másik pedig az Európai Gazdasági Térség (EGT) alapja. Mi több, három különböző ország hozta létre: Norvégia, Izland és Liechtenstein. Részarányosan szálltak be a projektbe, ugyanis Norvégiának 5 millió lakosa van, így ők állják a Norvég Alap egészét, Izland 400 000 és Liechtenstein pedig 33 000 lakosával az EGT-projekt 5%-át finanszírozzák.

Ezek az államok nem tagjai az Uniónak, viszont résztvevői az Európai Gazdasági Térségnek. Céljuk a kontinensen belüli gazdasági és társadalmi különbségek csökkentése, illetve a kétoldalú együttműködés fejlesztése.  2004-ben állapodtak meg az Európai Unióval, hogy az újonnan csatlakozott, kevésbé fejlett országok felzárkóztatásában segítenek. Azaz nem csak Magyarország részesül a támogatásban, hanem más közép-kelet-európai ország, továbbá Ciprus, Málta, és az alap korábbi, szűkebb körű kedvezményezettjei, Görögország, Portugália és Spanyolország is. Mégis a pénzügyi dotáció nagy részét hazánk és a környezetünkben fekvő államok kapják méretarányosan. Így elénk került Lengyelország, és második helyen Románia.

A program már maga mögött tud egy ötéves időszakot, amelynek során hazánk 135 millió eurót, azaz 34,5 milliárd forintnak megfelelő összeget használt fel. Közel száz nagyobb, és több száz, civil szervezetek által működtetett kisebb projekt valósult meg a kilenc témakörön belül, amik között a környezetvédelem, gyermek- és ifjúságvédelem, kutatás-fejlesztés és az európai kulturális örökség is szerepelt. Konkrét példa ezekre az Óbudai Egészség Olimpia, megújuló energiát felhasználó fűtési rendszerek, A-HA! Országos Szexuális és Mentálhigiéniás Felvilágosító Program, Európai Roma Zenei Szakkollégium, vagy a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának felújítása.

A sikereken felbuzdulva 2009-ben új megállapodás született, mely az előbbi folytatása. A első pályázati kiírások várhatóan év végén indulhatnak. Ebben a periódusban majd 20%-kal több, vagyis körülbelül 40 milliárd forint fog rendelkezésre állni. Civil szervezetek is pályázhatnak, számukra a Norvég Civil Támogatási Alap hozzávetőleg 4 milliárd forintot biztosít. Ismét lesznek energiagazdálkodási és tudományos kutatási lehetőségek. Az ösztöndíjprogram, amiben egyetemi hallgatók és oktatók vehetnek részt, azaz Norvégia, Izland és Liechtenstein és a hazai intézmények közti csereprogram, ebben a szakaszban várhatóan nagyobb összeget kap.

Az eddigi pozitív tapasztalatokat Siri Ellen Sletner, norvég nagykövetasszony így értékelte a partnerségről szóló kiadványban: „Erősíteni kívánjuk az országaink közötti kétoldalú kapcsolatokat is, ezáltal kiaknázva a szorosabb együttműködésben rejlő óriási lehetőségeket.”

Fotós: Száraz Dénes