Bár a felsőoktatási törvény körüli felhajtás lecsillapodni látszik, ez korántsem jelenti azt, hogy bárki is elégedettebb lenne. A hallgatók most Brüsszeltől várják a segítséget.
Kétféle aggály merült fel az októberben elfogadott felsőoktatási törvénnyel kapcsolatban, mindkettőt az Európai Bizottság vizsgálja. Egyrészt, hogy összeegyeztethető-e a munkaerő szabad áramlására vonatkozó EU-s alapjoggal az államilag finanszírozott képzésben részt vett hallgatók magyarországi munkavégzésre kötelezése. Másrészt pedig, hogy nem növeli-e az intézkedés a korai iskolaelhagyók számát – szembemenve így az uniós célkitűzéssel.
A jogszabály szerint a tandíjmentes képzésben résztvevő diákokat szerződésben köteleznék, hogy a diplomázást követő 20 évben legalább kétszer annyit töltsenek az országban, mint amennyi ideig a tanulmányaikat végezték – vagy vissza kell fizetniük taníttatásuk teljes összegét. Ez a jövőbeni jogi hercehurcák mellett (az államnak valószínűleg nem lesznek eszközei, hogy egy végérvényesen külföldre költöző diplomástól szerződésszegés címén utólagosan „behajtsa” a tandíjat) megnövelheti az iskolaelhagyók számát is.
Több hazai diákszervezet is a Hallgatói Önkormányzatok Európai Szövetségén(ESU) keresztül veti fel aggályait Brüsszelnek, a HÖOK pedig egy nemrég kiadott közleménye szerint az ombudsmanhoz fordul: “meggyőződésünk, hogy a hallgatói szerződés intézménye – szellemiségét tekintve – ellentétes az Alaptörvény rendelkezéseivel, ezért felkérjük Szabó Mátét, hogy éljen a számára ombudsmanként elérhető eszközzel, és kérjen utólagos normakontrollt az Alkotmánybíróságtól”.
Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter az m1 Ma reggel című műsorában elmondta – a felsőoktatási törvény illik a kormány oktatáspolitikával és gazdaságpolitikával kapcsolatos elképzelései közé, bár az időzítést ő sem tartja túl optimálisnak. Ő maga csodálkozna, ha EU-s eljárás indulna Magyarország ellen. Mint elmondta, az oktatásügyi biztos, Andrulla Vasziliu csupán egy áttekintést kért a változtatásokról, Hoffman Rózsa az ezzel kapcsolatos szóbeli megbeszélésre utazott Brüsszelbe február 29-én.
Vasziliu szóvivője a hvg.hu-nak elmondta: nyílt és konstruktív megbeszélésen vett részt az államtitkár asszonnyal, melynek során a biztos kifejezte aggodalmát azzal kapcsolatban, hogy az új köznevelési törvény hátráltathatja az uniós célok korai iskolaelhagyókra és a diplomások arányára vonatkozó vállalásait.
Emellett kiderült, hogy Andrulla Vasziliu helyett Andor László, a foglalkoztatási ügyek biztosa fog foglalkozni azzal, hogy összeegyeztethető-e a munkaerő szabad áramlásáról szóló európai joggal a „röghöz kötés”. „Jelen pillanatban tehát nincsen semmiféle hivatalos ügy” – konstatálja Hoffmann.
Nem úgy tűnik tehát, hogy Brüsszelben a felsőoktatási törvény az elmúlt idők kérdéses ügyeihez hasonló figyelmet kap. Az oktatás minden esetben az érintett állam belügye, ezért érthető a Bizottság óvatossága – ugyanakkor az ügy még korántsem tekinthető lezártnak.
