14

cikk

Tessék színt vallani – a Nyugat titkos története

Tessék színt vallani címmel, két kötetben adta ki az OSZK és a Gondolat Kiadó Osvát Ernő szerkesztői levelezését. Sajtó alá rendezte és a kísérőtanulmányokat írta Kosztolánczy Tibor és Nemeskéri Erika. A kötetet Fráter Zoltán irodalomtörténész, a két szerkesztő és a tervező mutatták be 2019. október 11-én a Várkert Bazárban.

A béke az európai országok közös alkotása kell legyen…

2019 Rákóczi-emlékév, II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemmé választásának (1704) 315. évfordulója, ugyanakkor ebben az évben Ady Endre halálának 100. évfordulójára is emlékezünk.

Informálnak, illusztrálnak, inspirálnak

A Finnugor Tanszék az egyik legaktívabb közösség az ELTE-n. Részt vesznek a Kutatók Éjszakáján, minden évben társszervezői a Rokon Népek Napjának, amely köré egyre több program szerveződik. Télen téli egyetemre járnak, nyáron szabadegyetemre. Pontosabban tagjai az Európai Unió szinte összes finnugor tanszékét összefogó, COPIUS elnevezésű Erasmus+ projektnek, melynek keretében minden télen egyhetes továbbképzésen vesznek részt, nyáron pedig a Finn-, Észt- és Oroszország finnugor köztársaságai nyújtotta többhetes kurzusokra utaznak. A Bölcsész Napokon minden évben megtalálhatók saját *kotájukban (ez a ‘sátor’ szó rekonstruált protofinnugor alakja), és a Facebookon nekik van a második legtöbb követőjük a tanszékek és intézetek közül (első helyen a Régészeti Intézet Ásónyomon blogjának Facebook-oldala áll).

„Az irgalom kultúrájának követői vagyunk…”

Közös sebet hordozunk a közép-kelet-európai régióban. Ez a seb több mint öt évszázados, és alapvetően meghatározza közös identitásunkat – állítja prof. dr. Máté-Tóth András, a szegedi vallástudományi tanszék alapító tanszékvezetője, aki március 25-én, hétfő este volt vendégelőadója a Melanchthon Szakkollégiumnak.

Ámor furfangja

Különös véletlen, hogy a szerelem költőjét, az első magyar lírikust éppen Bálintnak hívják. Ezáltal a február 14-i Valentin nap nálunk igazán mély gyökerekkel rendelkezik, melyek legalább 500 évre nyúlnak vissza a múltba. Ez az 500 éves hagyomány éledhetett újjá február 14-én este 19 órakor a Petőfi Irodalmi Múzeumban az Ámor farsangja című régizenekoncerten.

A mérlegen: Világos

A metróból az egyetem felé mindennap elsétálok a Nemzeti Múzeum előtt. December óta Az ismeretlen Görgei című kiállítást hirdeti egy transzparens a múzeum oszlopsorán. Az idős tábornok tekintete kikerülhetetlen, tekintélyt parancsolóan, felelősségteljesen, méltósággal tekint a járókelőkre, rám is. Ebbe a tekintetbe révedek minden nap, s gondolkozom azon, hogy tényleg, mennyire ismeretlen nekem (történészhallgatónak) Görgei. Nem a történelmi szerepe, nem a dokumentálható, kutatható életútja, nem a Kossuthtal való vitája, nem az őt ért vádak, és nem is a döntései. Hanem ő maga, az ember.

Feltöltődés

A PPK-n (a Pedagógiai és Pszichológiai Karon) a tanári felkészítésen találkozhat egy bölcsésztanár egy kémikussal, egy matematikussal, egy biológussal vagy egy fizikussal. Ezek a kapcsolatok aranyat érnek. Egyik barátom, Szabó Róbert fizika–történelem szakos hallgató hívta fel a figyelmemet egy rejtett „kincsre”, miközben az egyik PPK-s órára siettünk: a Kazinczy utcában rejtőzködő Elektrotechnikai Múzeumra.

Szeressétek az erdélyi magyar irodalmat! — Pomogáts Béla beszélgetése Balázs Gézával

Ezt az üzenetet küldi Pomogáts Béla Széchenyi-díjas irodalomtörténész, az erdélyi magyar irodalom monográfusa a felnövő generációnak, a fiataloknak, egyetemistáknak. Megfogó az a mélyen gyökerező szeretet, mellyel az erdélyi irodalom felé fordul, mely ott rejlik minden szava és tette mögött. Pomogáts Bélával folytatott pódiumbeszélgetést Balázs Géza a Partiumi Keresztény Egyetemen, Az irodalom és a kultúra éltető közege: a lokális és a regionális című nagyváradi konferencián 2018. november 5-én.

Harmadik csöngetés

2018. október 29-én, hétfőn mutatták be Kenyeres Zoltán professzor, a MIKTI volt intézetigazgatójának Harmadik csöngetés. Visszahumanizálási kísérletek 2010-2018 című könyvét. A tanulmánykötetben 2010 óta írt tanulmányai olvashatók. A Petőfi Irodalmi Múzeumban tartott eseményen egykori tanítványai, a háziasszony, Havas Judit előadóművész és irodalomtörténész, Lackfi János költő, Fűzfa Balázs, a kiadó, Savaria University Press vezetője és Gintli Tibor irodalomtörténész, a MIKTI intézetvezetője mutatták be a könyvet.

A fájdalom a szellem szeme

Irodalom és betegségek korrelációja volt a témája a Fiatal Írók Szövetsége és az ELTE BTK Összehasonlító Irodalom– és Kultúratudományi Tanszék közös szervezésében tartott konferenciának. A kétnapos rendezvényen öt szekcióban tizenöt előadó vizsgálta az irodalom „tüneteit”.