11

cikk

„Az irgalom kultúrájának követői vagyunk…”

Közös sebet hordozunk a közép-kelet-európai régióban. Ez a seb több mint öt évszázados, és alapvetően meghatározza közös identitásunkat – állítja prof. dr. Máté-Tóth András, a szegedi vallástudományi tanszék alapító tanszékvezetője, aki március 25-én, hétfő este volt vendégelőadója a Melanchthon Szakkollégiumnak.

Ámor furfangja

Különös véletlen, hogy a szerelem költőjét, az első magyar lírikust éppen Bálintnak hívják. Ezáltal a február 14-i Valentin nap nálunk igazán mély gyökerekkel rendelkezik, melyek legalább 500 évre nyúlnak vissza a múltba. Ez az 500 éves hagyomány éledhetett újjá február 14-én este 19 órakor a Petőfi Irodalmi Múzeumban az Ámor farsangja című régizenekoncerten.

A mérlegen: Világos

A metróból az egyetem felé mindennap elsétálok a Nemzeti Múzeum előtt. December óta Az ismeretlen Görgei című kiállítást hirdeti egy transzparens a múzeum oszlopsorán. Az idős tábornok tekintete kikerülhetetlen, tekintélyt parancsolóan, felelősségteljesen, méltósággal tekint a járókelőkre, rám is. Ebbe a tekintetbe révedek minden nap, s gondolkozom azon, hogy tényleg, mennyire ismeretlen nekem (történészhallgatónak) Görgei. Nem a történelmi szerepe, nem a dokumentálható, kutatható életútja, nem a Kossuthtal való vitája, nem az őt ért vádak, és nem is a döntései. Hanem ő maga, az ember.

Feltöltődés

A PPK-n (a Pedagógiai és Pszichológiai Karon) a tanári felkészítésen találkozhat egy bölcsésztanár egy kémikussal, egy matematikussal, egy biológussal vagy egy fizikussal. Ezek a kapcsolatok aranyat érnek. Egyik barátom, Szabó Róbert fizika–történelem szakos hallgató hívta fel a figyelmemet egy rejtett „kincsre”, miközben az egyik PPK-s órára siettünk: a Kazinczy utcában rejtőzködő Elektrotechnikai Múzeumra.

Szeressétek az erdélyi magyar irodalmat! — Pomogáts Béla beszélgetése Balázs Gézával

Ezt az üzenetet küldi Pomogáts Béla Széchenyi-díjas irodalomtörténész, az erdélyi magyar irodalom monográfusa a felnövő generációnak, a fiataloknak, egyetemistáknak. Megfogó az a mélyen gyökerező szeretet, mellyel az erdélyi irodalom felé fordul, mely ott rejlik minden szava és tette mögött. Pomogáts Bélával folytatott pódiumbeszélgetést Balázs Géza a Partiumi Keresztény Egyetemen, Az irodalom és a kultúra éltető közege: a lokális és a regionális című nagyváradi konferencián 2018. november 5-én.

Harmadik csöngetés

2018. október 29-én, hétfőn mutatták be Kenyeres Zoltán professzor, a MIKTI volt intézetigazgatójának Harmadik csöngetés. Visszahumanizálási kísérletek 2010-2018 című könyvét. A tanulmánykötetben 2010 óta írt tanulmányai olvashatók. A Petőfi Irodalmi Múzeumban tartott eseményen egykori tanítványai, a háziasszony, Havas Judit előadóművész és irodalomtörténész, Lackfi János költő, Fűzfa Balázs, a kiadó, Savaria University Press vezetője és Gintli Tibor irodalomtörténész, a MIKTI intézetvezetője mutatták be a könyvet.

A fájdalom a szellem szeme

Irodalom és betegségek korrelációja volt a témája a Fiatal Írók Szövetsége és az ELTE BTK Összehasonlító Irodalom– és Kultúratudományi Tanszék közös szervezésében tartott konferenciának. A kétnapos rendezvényen öt szekcióban tizenöt előadó vizsgálta az irodalom „tüneteit”.

96 lépésre a Seuso-kincstől

A forró nyári napokon a tengerpart mellett a legjobb hely a Magyar Nemzeti Múzeum – persze nem csak a klímaberendezés miatt. Az országos (6 állomásos) vándorútja után most nyáron érkezett meg a végső helyére a Seuso-kincs, az ELTE bölcsészkarától csupán 96 lépésre (lemértem), a múzeum falai közé.

Kálvin és Luther bölcsész szemmel

2018. június 28-án, az Evangélikus Múzeumban került sor „A lutheri reformáció 500 éves öröksége” című tanulmánykötet bemutatására és két előadásra Kálvin és Luther magyarul címmel, az előadók a magyar szövegkiadásokról szóltak.

Mire jó (még) egy kézikönyv?

Mire jók a média- és kultúratudományok? – Egy kézikönyv munkálata címmel szervezett műhely-konferenciát az ELTE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézete és az Általános Irodalomtudományi Kutatócsoport május 17-én.