16

cikk

Bemutatták a 10 millió eurós HistoGenes projektet

A Diszciplínák párbeszéde címmel induló sorozat első alkalmán a HistoGenes projekt mutatkozott be február 26-án a Kari Tanácsteremben. A legújabb élvonalbeli tudományközi kutatásokba, a műhelymunka részleteibe kaphattak betekintést az érdeklődők. Az ELTE-s kutatócsoportokat bemutató, félévente 2-3 alkalommal megrendezett beszélgetések következő alkalmát áprilisban tartják.

Az lenne csodálatos, ha ma is megértenénk egymást…

250 évvel ezelőtt jelent meg Sajnovics János Demonstratio című munkája, melynek kapcsán az ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézete tudományos konferenciát és kerekasztal-beszélgetést szervezett január 27-én, a BTK Kari Tanácstermében.

Tessék színt vallani – a Nyugat titkos története

Tessék színt vallani címmel, két kötetben adta ki az OSZK és a Gondolat Kiadó Osvát Ernő szerkesztői levelezését. Sajtó alá rendezte és a kísérőtanulmányokat írta Kosztolánczy Tibor és Nemeskéri Erika. A kötetet Fráter Zoltán irodalomtörténész, a két szerkesztő és a tervező mutatták be 2019. október 11-én a Várkert Bazárban.

A béke az európai országok közös alkotása kell legyen…

2019 Rákóczi-emlékév, II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemmé választásának (1704) 315. évfordulója, ugyanakkor ebben az évben Ady Endre halálának 100. évfordulójára is emlékezünk.

Informálnak, illusztrálnak, inspirálnak

A Finnugor Tanszék az egyik legaktívabb közösség az ELTE-n. Részt vesznek a Kutatók Éjszakáján, minden évben társszervezői a Rokon Népek Napjának, amely köré egyre több program szerveződik. Télen téli egyetemre járnak, nyáron szabadegyetemre. Pontosabban tagjai az Európai Unió szinte összes finnugor tanszékét összefogó, COPIUS elnevezésű Erasmus+ projektnek, melynek keretében minden télen egyhetes továbbképzésen vesznek részt, nyáron pedig a Finn-, Észt- és Oroszország finnugor köztársaságai nyújtotta többhetes kurzusokra utaznak. A Bölcsész Napokon minden évben megtalálhatók saját *kotájukban (ez a ‘sátor’ szó rekonstruált protofinnugor alakja), és a Facebookon nekik van a második legtöbb követőjük a tanszékek és intézetek közül (első helyen a Régészeti Intézet Ásónyomon blogjának Facebook-oldala áll).

„Az irgalom kultúrájának követői vagyunk…”

Közös sebet hordozunk a közép-kelet-európai régióban. Ez a seb több mint öt évszázados, és alapvetően meghatározza közös identitásunkat – állítja prof. dr. Máté-Tóth András, a szegedi vallástudományi tanszék alapító tanszékvezetője, aki március 25-én, hétfő este volt vendégelőadója a Melanchthon Szakkollégiumnak.

Ámor furfangja

Különös véletlen, hogy a szerelem költőjét, az első magyar lírikust éppen Bálintnak hívják. Ezáltal a február 14-i Valentin nap nálunk igazán mély gyökerekkel rendelkezik, melyek legalább 500 évre nyúlnak vissza a múltba. Ez az 500 éves hagyomány éledhetett újjá február 14-én este 19 órakor a Petőfi Irodalmi Múzeumban az Ámor farsangja című régizenekoncerten.

A mérlegen: Világos

A metróból az egyetem felé mindennap elsétálok a Nemzeti Múzeum előtt. December óta Az ismeretlen Görgei című kiállítást hirdeti egy transzparens a múzeum oszlopsorán. Az idős tábornok tekintete kikerülhetetlen, tekintélyt parancsolóan, felelősségteljesen, méltósággal tekint a járókelőkre, rám is. Ebbe a tekintetbe révedek minden nap, s gondolkozom azon, hogy tényleg, mennyire ismeretlen nekem (történészhallgatónak) Görgei. Nem a történelmi szerepe, nem a dokumentálható, kutatható életútja, nem a Kossuthtal való vitája, nem az őt ért vádak, és nem is a döntései. Hanem ő maga, az ember.

Feltöltődés

A PPK-n (a Pedagógiai és Pszichológiai Karon) a tanári felkészítésen találkozhat egy bölcsésztanár egy kémikussal, egy matematikussal, egy biológussal vagy egy fizikussal. Ezek a kapcsolatok aranyat érnek. Egyik barátom, Szabó Róbert fizika–történelem szakos hallgató hívta fel a figyelmemet egy rejtett „kincsre”, miközben az egyik PPK-s órára siettünk: a Kazinczy utcában rejtőzködő Elektrotechnikai Múzeumra.

Szeressétek az erdélyi magyar irodalmat! — Pomogáts Béla beszélgetése Balázs Gézával

Ezt az üzenetet küldi Pomogáts Béla Széchenyi-díjas irodalomtörténész, az erdélyi magyar irodalom monográfusa a felnövő generációnak, a fiataloknak, egyetemistáknak. Megfogó az a mélyen gyökerező szeretet, mellyel az erdélyi irodalom felé fordul, mely ott rejlik minden szava és tette mögött. Pomogáts Bélával folytatott pódiumbeszélgetést Balázs Géza a Partiumi Keresztény Egyetemen, Az irodalom és a kultúra éltető közege: a lokális és a regionális című nagyváradi konferencián 2018. november 5-én.

Harmadik csöngetés

2018. október 29-én, hétfőn mutatták be Kenyeres Zoltán professzor, a MIKTI volt intézetigazgatójának Harmadik csöngetés. Visszahumanizálási kísérletek 2010-2018 című könyvét. A tanulmánykötetben 2010 óta írt tanulmányai olvashatók. A Petőfi Irodalmi Múzeumban tartott eseményen egykori tanítványai, a háziasszony, Havas Judit előadóművész és irodalomtörténész, Lackfi János költő, Fűzfa Balázs, a kiadó, Savaria University Press vezetője és Gintli Tibor irodalomtörténész, a MIKTI intézetvezetője mutatták be a könyvet.

A fájdalom a szellem szeme

Irodalom és betegségek korrelációja volt a témája a Fiatal Írók Szövetsége és az ELTE BTK Összehasonlító Irodalom– és Kultúratudományi Tanszék közös szervezésében tartott konferenciának. A kétnapos rendezvényen öt szekcióban tizenöt előadó vizsgálta az irodalom „tüneteit”.

96 lépésre a Seuso-kincstől

A forró nyári napokon a tengerpart mellett a legjobb hely a Magyar Nemzeti Múzeum – persze nem csak a klímaberendezés miatt. Az országos (6 állomásos) vándorútja után most nyáron érkezett meg a végső helyére a Seuso-kincs, az ELTE bölcsészkarától csupán 96 lépésre (lemértem), a múzeum falai közé.

Kálvin és Luther bölcsész szemmel

2018. június 28-án, az Evangélikus Múzeumban került sor „A lutheri reformáció 500 éves öröksége” című tanulmánykötet bemutatására és két előadásra Kálvin és Luther magyarul címmel, az előadók a magyar szövegkiadásokról szóltak.

Mire jó (még) egy kézikönyv?

Mire jók a média- és kultúratudományok? – Egy kézikönyv munkálata címmel szervezett műhely-konferenciát az ELTE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézete és az Általános Irodalomtudományi Kutatócsoport május 17-én.

Empátia és történelem – múzeumlátogatás másképp

Május 13-ig látogatható a Nemzeti Múzeum Anna című kiállítása, amelyben egyetemistaként a történelemhez vezető új utakat, új szemléletmódot ismerhetjük meg. „Székely asszonysorsokról mesél a Magyar Nemzeti Múzeumban megnyílt időszaki kiállítás, amely egy képzelet szülte elbeszélő szemszögén keresztül kalauzol végig a 20. század nagy traumáin.”