Járványhelyzet, online tér, digitalizáció és egy igazi sztárvendég: beszámoló az idei online Változó Világ, Változó Társadalom konferenciáról

Hallottál már online poszterszekcióról? És Blitz előadásokról? Hallgattál már világhírű szociálpszichológust élőben? Egy igazi multidiszciplináris konferencia résztvevőjeként megtapasztalhattam, milyen is egy ilyen esemény hangulata online, gondos tervezések-szervezések árán, nagy érdeklődéssel és jelentkezési számmal megtoldva. A két naposra duzzadt konferencia első napjáról érkezem tudósítással.


A megnyitón Lantos Nóra, a főszervezők egyike elmondta, menyire örül, hogy – a tavalyiakkal ellentétben – idén nem tudott kifogni rajtuk a pandémiahelyzet, és az elmúlt egy év felkészülési lehetőséget biztosított számukra egy merőben új típusú, teljesen online konferencia szervezésére.
Kende Anna, a Szociálpszichológia Tanszék vezetője, egyben az Egyén és Közösség téma köré épített első előadásszekció szervezője elmondta, mennyire sokféle és releváns előadások jellemezték eddig – és az absztraktok alapján most is – a konferenciát. A szekció első előadása során (Postáné Török Regina: Társadalmi vállakozószellem – avagy másért vállalkozni?) megismerhettük Balázst, Rubik Ernő és Teréz anya hibridjét, aki a társadalmi vállalkozók a komplex kutatásban feltárt személyiségjellemzőit volt hivatott megjeleníteni.


Ezt követően Vadon Nikolett Beáta, egyetemünk mesterszakos hallgatója Vér- és plazmadonáció a pandémia idején című előadását hallgathattuk meg a szekció második tagjaként. Itt a donorokban eddig feltárt személyiségjellemzőkről is szó esett: ők lelkiismeretesebbek, barátságosabbak, és – ami meglepő lehet – kockázatvállalóbbak. A világjárvány hatására azonban átalakult maga a donorok mintája is: ugrásszerűen megnőtt az alkalmi donorok száma, és pont a helyzet miatt a rájuk való igény, szükség is. Olyan összefüggéseket tárt fel a kutatás, mint a megfelelő és hiteles információnyújtás a donáció lehetőségeit illetően, a donáció kiválasztási folyamatai okozta negatív érzések, az alkalmi donorok elérhetőségének jelentősége a személyiségükkel szemben.


Többen képviseltették magukat az ELTE TÁTK hallgatóiként is: Sági Judit doktorandusz előadása egy fontos, de nehéz témát boncolt: a várpalotai közterületen élők életéről, szenvedélybetegségéről, kirekesztettségéről, az őket ért krízisekről hallhattunk bővebben. A kutatás kevert és komplex összetétele lehetőséget biztosított nem csupán a problémák, de a mögöttük rejtőző okok feltárására is. Következő előadóként Braun Emese mutatta be Hány fecske csinál nyarat? Az alsóbbrendű Pareto-egyensúly elkerülése a nem teljes hálózati szerkezet és az emberi attitűd bevezetésével egy többszemélyes fogolydilemma játékban című hangzatos kutatását. Az előadást követő kérdésekben felmerült a jutalmazás és büntetés szerepéről, kapcsolatáról egy érdekes példa is az óvodából késő szülők és a büntetés racionalizációjáról, ami nem elrettentő, hanem pont, hogy „kiegyenlíti” ezt a különös „számlát”. Máté Dorottya, szintén TÁTK-s hallgató egy egyre aktuálisabbá váló témáról, a magyar LMBTQ-közösség legnagyobb fesztiváljának kulturális antropológiai megközelítéséről beszélt A Pride mint rítus címmel. Szó esett a projektcsoportokról, az elfogadásról, a politikai klíma okozta nehézségekről, az önkéntesekről és az önkénteskedésről, valamint a domináns szimbólumok (szivárvány, zászlók) fontosságáról és a járványhelyzetnek a közösségre tett hatásairól. Érdekes diskurzus bontakozott ki a beszélgetések tekintetében is: itt a témakörrel foglalkozó szakemberek kiégésének kérdése merült fel.


Ezt követően egy technikai megoldásokat tekintve (is) izgalmas rész következett: az online poszterszekció, ami a felület breakout roomjaiban oldottak meg, szabad átjárással, kivetített, a közönség számára egyénileg is kinagyítható poszterekkel. Négy témakör közül választhattak az érdeklődők: a központi gondolatok a család, a modern kihívások, a politika és a globális kérdések voltak. Itt kiemelném a jogi előadásokat, ugyanis ezek jelenlétükkel erősítették a konferencia multidiszciplináris jellegét, és színes elemei voltak egy egyébként társadalomtudomány fókuszú konferenciának. Hallhattunk a görög és magyar házassági jog különbségeiről, a politikai szocializációról, az emberi jogok jogorvoslatának lehetőségeiről, a Janus-arcú klímaváltozásról, a fogyasztóvédelemről, a jó anyaságról és a kutatói statisztika automatizálásáról, aminek hallatán biztos sok hallgatónak, szakdolgozónak felcsillant a szeme.


Pántya József nyitotta meg a „Blitz” szekciót a koronavírus társadalmi hatásairól, mely hat perces előadásokat jelentett.
Először rögtön egy izgalmas és formabontó kutatással, a Mémek a koronavírus idején című előadással találkoztunk Szőke Orsolya és Csörgő Blanka, egyetemünk mesterszakos hallgatóinak jóvoltából, akik az olasz és magyar mémkultúrát elemezték tartalmilag, és többek között megtalálták Győrfi Pál olasz „verzióját” is. Szó esett továbbá a humorról, a karantén során jelentkező vásárlási lázról és a megküzdő mechanizmusokról.
Ezt követően egy kis programváltozással Dr. Bujdosó András előadását hallgathattuk meg, aki a jogi tematikát erősítette kutatásával, és a járvány kezelésének jogalkotástani szempontjait és jellegzetességeit ismertette az érdeklődőkkel. Hrubóczki Orsolya Gamifikáció alkalmazása a pandémiás helyzet okozta online oktatási térben című előadása a távoktatás eddig nem látott játékos programjait mutatta be, az online elérhető játékokról, és olyan programokról, melyek a virtuális tér kellemesebb és személyes bevonását jelentették a mindennapi munkába (pl. ClassCraft). A következő rapidelőadást Jankovics Dóra tartotta, aki netnográfiai és mélyinterjú módszertannal vizsgálta a vírushelyzet alatti zero waste életmódot és annak népszerűségét, valamint öt fogyasztói csoportot különített el olyan találó fantázianevekkel, mint a „papírzacskóharcos”. Meghallgathattuk továbbá Szabó Palócz Orsolya Válságnarratívák és politikai ellenségképzés a COVID-19 járvány tükrében című kutatását több mint negyven beszéd, felszólalás elemzésével. A stabilitás visszaadása, rekonstruktív elemek, határozottság látszata és távlati célok hiánya fogalmazódott meg.
Ezután Incze-Borbándi Johanna Családi kommunikációs mintázatok járvány idején című előadása során többek közt megismerkedhettünk a párkapcsolat szakmai definíciójával, a csalástípusokkal és kommunikáció hiányának okaival. Végül, de nem utolsósorban Szász Mária-Magdolna előadását hallgathattuk meg Az iskola életébe való szülői bevonódás új tapasztalatai címmel, megfigyelésekkel és szülői interjúkkal.

Végül Fejes-Vékássy Lili vezette fel a nap utolsó előadói szekcióját, online tér témakörben, aki ismét az előadások diverzitását emelte ki. A szekciót Maczó Hanga nyitotta A médiahasználat és a lelki egészség összefüggései a koronavírus-járvány ideje alatt című kutatásával, lényegében a növekvő internethasználat és a szorongás közti kapcsolatról hallhattunk. Máté Fanni TÁTK-ás hallgató Társas támogatás azonosítása egy depresszió és szorongás témájú online fórumon című kutatásával sem árult zsákbamacskát: a társas támogatás típusait vizsgálta, főként angol nyelvű kommentek tartalomelemzésének módszertanával. Érdekesség volt, hogy ellentétben a konferencia legtöbb előadójával Fanni már 2019-ben, a járvány kitörése előtt megkezdte kutatását. Még egy tippet is kaptunk tőle: nem javasolta ilyen típusú fórumok olvasgatását a jelenlegi helyzetben, feltételezhetjük, saját tapasztalatból. Ezután következett saját előadásom (Pálya(Z)orientáció – Digitális pályaorientáció igény- és attitűdvizsgálat a Z generáció körében), amelynek témájáról igazából mindent elárul a címe, így – már csupán szerénységi okokból is – bővebben nem térnék ki rá. Ötödik előadásként Oláh Eszter mesélt különleges módszertanú – de különösen mintavételű – kutatásáról, Véleményvizsgálat a YouTube platformon – A feltétel nélküli alapjövedelem elfogadottságának elemzése címmel. A megosztó témát boncolgató előadás tehát a hipotéziseit tekintve is tartogatott izgalmas fordulatokat. Utolsó hallgatói előadásként Specht Hedviget hallgathattuk meg, aki A Pécsi Tudományegyetem Iráni Iszlám Köztársaságból érkező hallgatóinak kommunikációs hálózatai – A közösségi médiumok szerepe a nemzetközi hallgatók mindennapi életbeli eligazodásában című kutatásban a rasszizmus okozta nehézségekkel és az adminisztrációs problémákkal foglalkozott, valamint a magyar diákok és oktatók „hiányos” angol nyelvtudását, illetve annak elégtelen használatát emelte ki. Kutatása alapján megjelent a magyar hallgatóktól való izoláció, az érdeklődésük fókusza, új, hazánkban jellemző digitális platformok használata is.


„Nem tudom szavakban kifejezni, mit jelent az, hogy sok évi magányos munka után megírok egy könyvet, amit nem tudom, olvasni fognak-e egyáltalán, most pedig ehhez hasonló elismerésekben részesülök” – kezdte a nap záróeseményeként díszdoktori előadását John Jost amerikai szociálpszichológus, a rendszerigazolás fogalmának megalkotója. A szociálpszichológusok és általánosságban a szociológiával, pszichológiával foglalkozók szemében élő legendaként megjelenő kutató egyórás előadást tartott fő műve kapcsán, valamint az azt követő kutatásainak, együttműködéseinek eredményeiről. Ebből csupán néhány részt emelnék ki; mind maga az előadás, mind az azt követő kérdések igazán érdekesek és tanulságosak voltak.

„Hány és hány ország szenved egy olyan zsarnok miatt, akinek nincsen más hatalma, csak az, amivel az elnyomott nép önmaga ruházta fel” – idézte az előadó La Boétie-t, bevezetve a rendszerigazolás fogalmi hátterét. Beszélt azokról a pszichológiai tényezőkről, mely minden logikának ellentmondva – de nem szokatlanul az emberi természettől – lehetővé teszi ezt az ambivalenciát. Jost említette továbbá, hogy a rendszerigazolás olyan mélyen beépült az emberek gondolkodásába, hogy még a hőmérsékletet is máshogy ítélik meg azok, akikre jobban jellemző a rendszerigazolás: a Washington Park általuk tapasztalt hőmérsékletét kellett megtippelniük a résztvevőknek, és – ellentétben a hőmérsékletkontrollált szobában tapasztaltakkal szemben – szignifikánsan alacsonyabbnak érzékelték azt. Összefüggést találtak a rendszerigazolás és a feminizmusellenesség között, még a nők körében is, valamint mindkét nem esetében a szexista megnyilvánulásokkal egyaránt. A nők esetében önmaguk tárgyiasítása és a testükkel való elégedetlenség is összefüggött a magas rendszerigazolással. Jost bemutatta egyik legújabb fogalmát, a kollektív cselekvés integratív modelljét (Jost, Becker, Osborne & Badaan, 2018). Az előadás végén kiemelte, hogy a rendszerigazolás egy rétegzett, komplex fogalom, és míg az emberek egy részével egyetérthetnek, az nem jelenti azt, hogy minden aspektusát támogatják. A rendszerigazolás szerinte lehet akadálya a társadalmi változásoknak, de megfelelően kezelve és hasznosítva nem kell, hogy béklyót jelentsen.