Szerinted hány nyelven beszélnek a siketek és nagyothallók? – Beszámoló a Lang Skills Erasmus+ projektzárójáról

Az ELTE Angol Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék nem kisebb dologra vállalkozott, mint hogy egy nemzetközi projekt keretében siket és nagyothalló egyetemi hallgatók nyelvtanulási tapasztalatait vizsgálja.

A Language Skills of Deaf and Hard of Hearing Students for European Mobility című Erasmus+ projekt 2017-ben indult útjára, hogy támogassa a siket és súlyos fokban nagyothalló hallgatók európai mobilitását a nyelvtanulás által. A röviden LangSkills elnevezésű kezdeményezés célja, hogy olyan lehetőségeket teremtsen siket és nagyothalló egyetemisták számára, amelyek segítik a nyelvtanulásukat, hogy így meg tudjanak pályázni külföldi ösztöndíjakat, legyen megfelelő nyelvtudásuk a felsőfokú tanulmányaikhoz, és ezáltal a munkaerőpiacon is versenyképessé váljanak. A projekt keretében siketek és nagyothallók különböző online nyelvkurzusok fejlesztésében vehettek részt, amit egy felmérés előzött meg arról, milyen nyelvtanulási stratégiái vannak a siketeknek és nagyothallóknak, mi a fő motivációjuk egy idegen nyelv elsajátítására, és milyen korábban megszerzett nyelvtanulási tapasztalatokkal rendelkeznek.

Az együttműködés a csehországi Masaryk University vezetésével az ELTE, a Technische Universität Wien, a University of Central Lancashire és a szintén brit The Deaf Studies Trust között jött létre, de több siketközösség is segítette a megvalósulását. A projektzárót eredetileg egy egynapos workshopnak tervezték, végül csak online formában kerülhetett rá sor október 13-án. Ennek ellenére, vagy talán épp ezért, izgalmas tanulságokkal szolgált. A kétórás beszámolót több mint 130-an követték a monitorok előtt, és a szervezők kivételesen arra kértek mindenkit, hogy a kamerák és a mikrofonok legyenek kikapcsolva, hogy a jeltolmácsok biztosan látszódjanak a képernyőkön. Bár a program alapnyelve az angol volt, a sokszínű nyelvhasználat itt is előtérbe került, a magyar résztvevők beszámolóit angolul feliratozták, magyar jelnyelvre és jelnyelvről angolra pedig Ungár Nóra és Guessoum Krisztina fordította a megnyilatkozásokat.

Németh Nóra, az Angol-Amerikai Intézet tanulmányi igazgatóhelyettese és az Angol Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék oktatója biztosította az online esemény zavartalanságát, és házigazdaként végig nagyszerűen moderálta az előadások és a beszélgetés menetét. Elsőként Kontra Edit nyugalmazott egyetemi docens mutatta be a hároméves projekt keretét, ezután Csizér Kata ismertette a kutatás menetét és az elért eredményeket. Majd a résztvevők előre felvett beszámolói következtek, akik különböző szempontokból osztották meg tapasztalataikat, hogyan élték meg az online nyelvi kurzusokon, illetve a nyári tanfolyamon való részvételt.

Miért érdeklődnek az anglisztikások egyáltalán a siketek és nagyothallók nyelvtanulása iránt? Kontra Edit összefoglalójából kiderült, hogy az ELTE-n már a 2000-es évek elején felismerték a csoport hátrányos helyzetét. Mivel a siket gyerekek többsége halló családba születik, az első nyelv elsajátítása területén jelentős hátrány éri őket: a környezetük hangzó nyelvét nem érzékelik megfelelően, a szüleik pedig nem jelnyelvhasználók, így tőlük nem tudják elsajátítani a jelnyelvet. Mire iskolába kerülnek, nyelvi fejlődésük már jelentős hátrányt mutat. Egy idegen nyelvvel való ismerkedéskor általában tehát más első nyelvi alapra tudnak támaszkodni, ezért más módszerekkel lenne érdemes megkezdeni az idegen nyelv tanítását is. A siketek és súlyos fokban nagyothallók idegennyelv-tanulására irányuló első kutatás 2006-ban kezdődött az ELTE-n, amelyben 23 felnőtt adatközlő vett részt, ezt követte egy országos felmérés, majd később egy közoktatási projekt 2012 és 2015 között. Végül a mostani LangSkills egy köztes csoportot, a különböző felsőfokú képzésekben részt vevő hallgatókat célozta meg, már nemzetközi szinten, hiszen nagyon sok esetben Európa-szerte hasonló problémákkal szembesülnek a siketek és nagyothallók. A projektben részt vevő kutatók nemcsak ezt érzékelték, hanem azt a kihívást is, hogy a mobilitásra ösztönzés fázisát hosszútávon meg kell előznie egy korábbi lépésnek, mivel legtöbb esetben a siketek és nagyothallók el sem jutnak a hallgatói státuszig, nem kerülnek be a felsőoktatásba. Az eredmények ismertetése azért biztató adatokkal is szolgált: a résztvevők 37%-a kiemelkedően motivált volt az angoltanulás terén, a csoportra inkább a gyakorlati motiváció terén volt jellemző alacsonyabb szint, mert kevésbé látták pozitívan, hogyan hasznosíthatják nyelvtudásukat például a munka területén. Talán nem meglepő, hogy az ösztönző tényezők közt nem fedezhetünk fel nagy különbséget a hallókhoz képest, a siket és nagyothalló diákok ugyanazért szeretnének angolul tudni, mint bármelyikünk: hogy minél több információhoz jussunk az internet világában, biztonságosabban szervezzünk utazást, a tanulmányok végzése során több szakirodalmat ismerhessünk meg, kapcsolatot tarthassunk külföldiekkel, és a sporttevékenység is a fő szempontok között lehet.

A LangSkills projekt egyben arra is reflektált, hogy miként fejleszthető a csoport nyelvi készsége, milyen oktatási formák, tananyagok jelenthetnek segítséget számukra. A gyakorlatban ezt konkrét online nyelvi kurzusok és nyári tanfolyam keretében próbálhatták ki a résztvevő intézmények siket és nagyothalló képviselői, majd értékelték a folyamatot, amelyben részt vettek. Közös nevezőnek bizonyult, hogy az előzetes feltevésnek megfelelően a siketek szívesen választanak olyan tanulási formát, ahol egy jelnyelv és további vizuális eszközök segítségével közvetítik a tanulnivalót. A záróeseményen felszólalók tapasztalatai mégsem e köré szerveződtek.

Az egyik nagyothalló résztvevő, Koncz Hedvig anyukaként vágott bele, hogy kipróbáljon egy online angol kurzust, ezért a szabad időbeosztás, az akár hétvégi vagy esti tanulás nagyban megkönnyítette, hogy végig tudjon haladni minden modulon. A különböző típusú feladatok viszont nagy kihívást is jelentettek számára, hiszen nem kezdő szintről indult a tanulási folyamat, a csatlakozásnál nem ugyanazzal az alaptudással rendelkeztek a résztvevők. Kárpáti Árpád brit jelnyelvből (BSL – British Sign Language) vett részt online tanfolyamon, ő maga magyar jelnyelven tartotta élménybeszámolóját, és hasonló problémákat fogalmazott meg. A kurzus hasznosnak, de bizonyos szempontból túl intenzívnek bizonyult. A jelnyelvi videók (amelyek körülbelül a hallás utáni szövegértésnek felelnének meg egy hangzó nyelvből) túl gyorsak voltak számára. Még egy magyar jelnyelvet használónak is kihívást jelentett a gyors jelelés, ha az adott nyelvből nem volt előzetes tudása. Csernyák Hajnalka a Bristolban tavaly megrendezett nyári tanfolyamra jelentkezett, ahol az angol és a brit jelnyelvi ismereteiket is kipróbálhatták. A várossal való ismerkedés mellett nyelvórákra jártak, ahol a szervezők inkább a brit jelnyelvi tudás bővítésére, a résztvevők pedig inkább az angol nyelv fejlesztésére számítottak, ez a kettősség határozta meg a tanulási folyamatot. Végül Szalkai Iván mint a magyar jelnyelv tanára osztotta meg a LangSkills kurzusokon szerzett tapasztalatait, milyen volt a tanárszerepből a diák oldalra helyezkedni. A jelenléti oktatás és az online tanulás előnyeit és hátrányait is részletezte: például azt, hogy mennyi plusz munkát jelent egy tanárnak, ha a hallgatók előre felvett jelnyelvi videóit kell kielemeznie és tanácsokat adnia a helyes jelhasználattal kapcsolatban. A LangSkills projektben egy online BSL tanfolyamon vett részt, ahol ilyen gyakorlati feladatra nem is került sor, leginkább feleletválasztós tesztekkel találkozott. A magyar és a nemzetközi jelnyelvet ismerve továbbra is nehéznek ítélt egyes feladatokat, viszont az online kurzus előnyének tartotta, hogy a videók visszanézhetők voltak, egy diák akárhányszor visszajátszhatta a felvételt, hogy minden részletet megértsen.

A magyar résztvevők mindent egybevetve jól teljesítettek a tanfolyamokon, a kurzusok fejlesztőinek munkáját sok hasznos meglátással és tanáccsal segítették. A nehézségeket ez a tudósítás és a résztvevők sem feltétlenül a negatív tapasztalatok miatt emelték ki, mint inkább egy tanulási folyamat részeként, hogy pontosabb képet kapjunk, miként fejleszthető a siketek és nagyothallók idegennyelv-tanulása, -tanítása. A kipróbált és javított online kurzusok rövidesen bárki számára elérhetőek lesznek a virtuális térben. A projekt magyar és cseh kutatóinak sikere, hogy a témában publikációk is megjelentek, illetve tágabb kontextusban is elhelyezték a problémakört. Míg például az idegennyelv-tanítás, a tananyagfejlesztés általában profitot termel, a speciális, így a jelnyelvi magyarázattal ellátott tananyagok egy szűk csoportnak készülnek, ezért hasznos az online tér használata, és elengedhetetlen a nemzetközi kooperáció. A teljes képhez még kevés adat áll rendelkezésre a közoktatásban integrált formában idegen nyelvet tanuló siketekről és nagyothallókról, így következő lépésként az Angol Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék reméli, hogy lesz alkalma ebben az irányban kutatásokat folytatni, tovább bővítve a lehetőségeket a siketek és nagyothallók idegennyelv-tanulása terén.