Mi lehet a sikeres emberek titka? Az EQ. De vajon ezt is „úgy hozzuk”, mint az alig fejleszthető, növelhető IQ-t, és nincs mit tenni, ha alacsony? Szerencsére a válasz: nem. Az érzelmi intelligencia fejleszthető, és igen nagy hasznunkra válik, ha fejlesztésébe energiát fektetünk. Kapcsolataink minőségén első kézből érezhetjük ezt meg. És kapcsolat alatt a magunkkal való kapcsolódást is értjük. Dr. Séllei Beatrix előadásán jártunk, a Be Smart Klubban.
A bevezetőben arról hallhatunk, hogy hosszú időn át még a kutatók is úgy vélték, hogy az érzelmek megzavarják a gondolkodást. Azonban idővel azt találták, hogy nem az IQ-pontszám az, ami felelős a sikerért, legyen szó bármely életterületről. De ha nem a mindenki által első helyen kezelt intelligencia a kritikus pont, akkor mégis mi? Mi az, amitől hatékonyabban döntök, mi az, ami segít meghatározni a céljaimat, ami segítségemre van a sikeres kapcsolatkialakításban?
Az EQ fogalmával először a ’90-es években találkozunk, amikor is összevetették testvérével, és megkaptuk az első kézzelfogható választ: míg az IQ egy problémamegoldó, analógiás összetevőnk, addig az EQ a társas élet vagy a szociális körök problémáit segít megoldani. Hétköznapi nyelven hívhatnánk „street smart”-nak, vagy józan paraszti észnek/érzéknek. Az EQ behatóbb tanulmányozásáig az alexitímia nevű betegség vezette el a tudósokat. Az alexitímiás személy nem képes felismerni saját érzelmeit, ennek hiányában pedig nem tud jó döntéseket hozni. Hiába voltak akár magas IQ-juk alapján sikerre hivatottak, a hiányos EQ és a hiányos társkapcsolatok miatt a vizsgált alanyok rossz döntéseket hoztak.
Az érzelmek segítik a döntéseket! De mégis hogyan?
- Az érzelmek fontos információforrások.
- Az érzelmek a motiváció forrásai lehetnek.
- Az érzelmeknek jelzőfunkciója van.
- Az érzelmek jelenlétükkel növelik kognitív kapacitásunkat.
- Szoros kapcsolatuk van a jólléttel.
Napjaink egyik legfontosabb témája a kapcsolatok. Egy világban, ahol lassan úgy kell kiharcolnunk az offline pillanatokat, a valódi kapcsolódást, különösen nagy szerepe van az érzelmeinknek és annak a képességünknek, hogy fel tudjuk őket ismerni. De hát nem egyértelmű, hogy erre képesek vagyunk? Sajnos egyre kevésbé. Az érzelmek rendkívül szubjektívek és változékonyak. Még egy kapcsolaton belül is – ahol hajlamosak vagyunk azt hinni, megtanultuk a másik jelzéseit, érzelmi reakcióit értelmezni – változhatnak. Ugyanaz a jelzés pár év elteltével elveszítheti funkcióját, ezért különösen fontos, hogy kommunikáljunk egymással.
Ha csak lehet, tereljük vissza kapcsolatainkat az offline világba, mert érzelmeink ott tudnak jól működni. Egy chatbeszélgetésben igen nehéz komplex módon érzéseket közvetíteni, érzéseket dekódolni. Kapcsolatokat vihet a beszélők szándékától teljesen eltérő irányba, ha az online térben zajlik egy ismerkedés, egy vita, vagy bármely fontos, teljes jelenlétet kívánó folyamat.
Az online térben felmerül továbbá a szinkronban maradás képességének kérdése is. Valóban csak a másikkal folytatott beszélgetésre figyelek, vagy párhuzamosan e-mailezek, híreket olvasok, más beszélgetéseket is futtatok, esetleg különböző érzelmi frekvenciákon? Míg A-val flörtölök, addig B-vel veszekszem, C-től pedig épp jegyzetet kérek… Egyre fontosabbá válik, hogy újratanuljuk az aktív és konstruktív figyelmet. Tudatosan benne maradjunk egy beszélgetésben, reflektáljunk a másikra, ne csak asszisztáljunk monologizálásához. Egy ilyen kapcsolódás időigényes, de a jó kapcsolatok kialakításához időre van szükségünk.
Sokan még felnőttként is másoktól várják, hogy megmondják nekik, mit érezzenek, hogy segítsenek eligazodni az érzelmek közt. De mi is az az érzelem? Nehezen körülírható fogalom, melyet szavakkal lejegyezni csupán hiányosan tudunk: az érzelem olyasvalami, amit biológiai, fiziológiai jelenségek is kísérnek, s mennél erősebb adott érzelem, annál inkább láthatóak, érzékelhetőek ezek a jelek. Hat alapérzelmet különböztetünk meg, melyek univerzálisak, és mindenki által dekódolhatóak. Ezeken túl természetesen megszámlálhatatlan egyéb, komplex érzelmet vagyunk képesek kifejezni, amelyek azonban nem felismerhetőek ennyire egyértelműen, komplex érzelmeink ugyanis elsősorban személyspecifikusak. Különösen érdekes, hogy kommunikációnkban sem visszük túlzásba érzelmeink megfelelő kifejezését. Egy-egy állapotot rengeteg szóval festhetnénk le, gyakorta mégsem tesszük. Érdemes megfigyelni, hogy amint elkezdjük kifejezőbben közölni érzelmeinket, környezetünk is jobban fog érteni, érezni minket.
SZEDJÜK PONTOKBA! (1) Érzelmeink felismerése, (2) megértése, (3) integrálása gondolkodásunkba és (4) kezelése.
Mi az, ami segíthet bennünket ebben? Az önismeret, az érzelmi öntudatosság, az érzelmek pontos címkézésének képessége (lásd a fentebb linkelt szószedetet! Ha képesek vagyunk megnevezni érzéseinket, nagyobb eséllyel tudunk félreértések nélkül kapcsolódni egymáshoz. Nem mosódik össze a „kívánlak” a „szeretnélek megismerni”-vel, vagy a „haragszom rád, mert adott helyzetben valahogyan viselkedtél” a „soha többé szóba sem állok veled”-del), fogékonyságunk az „érzelmi fertőzésekre”, empátiás pontosságunk, egymásba vetett bizalmunk. Ez utóbbinál újra felmerülnak a gyermekkori kötődési minták, amiket – ha tetszik, ha nem – bizony önkéntelenül is futtatunk.
Mit értünk az „érzelmi fertőzések” kifejezésen? A válasz: hogy mennyire vagyunk érzékenyek bizonyos hangulatokra. Ha meghallok egy szomorú zenét, én is elvesztem a jókedvem, ha pedig egy vidámat, azonnal emelkedettebb hangulatba kerülök? Extrémen letört leszek egy híradó végignézésétől? Fontos, hogy tisztában legyünk azzal, mennyire vagyunk fogékonyak az ilyen érzelmi behatásokra. Ha jellemzően, akkor ez is egy hasznos eszköz a kezünkben! Rossz a hangulatod? Tedd fel a kedvenc vidám zenédet, és hamarosan jobb lesz. Ha viszont épp mélyrepülésben vagy, nehogy valami melankolikus rockot kezdj hallgatni, ha csak nem akarsz még lejjebb kerülni a gödörben! Az érzelmileg stabil emberekre nem jellemző ez a fajta hullámzás, őket nem tudja kibillenteni egy film vagy egy zene ilyen könnyen. Ez azonban nem jelenti, hogy, aki fogékonyabb, az hátrányosabb helyzetben lenne, vagy negatív minősítést kapna. Nekik egyszerűen csak jobban oda kell figyelniük, milyen emberekkel, milyen környezettel veszik magukat körbe!
A hat alapérzelem
AZ EQ MEGJELENÉSE KÜLÖNBÖZŐ KAPCSOLATAINKBAN
A gyermeknevelés területén – A gyerekek EQ-ja a szülőktől függ.
- Nálatok természetes volt érzelmekről beszélgetni?
- Úgy érzed, megtanítottak az érzelmeid kezelésére?
- Vannak módszereid arra, hogy magadat, indulataidat kontrollálni tudd?
- Képes vagy türelemmel várakozni? (Marshmallow-teszt)
A párkapcsolatokban – Férfiak és nők közt jelentős különbségek vannak EQ területén.
- Sajnos a fiúkat gyermekkoruktól a mai napig is arra kondicionálják, hogy ne vagy kevésbé mutassák ki érzelmeiket, emiatt hajlamosabbak azokat elnyomni.
- Ez a nevelés oda vezet, hogy sokkal kevesebb érzelemkifejező szavuk van.
- A nők kommunikációra vannak nevelve. Érzéseik megnevezésére sokkal több szót ismernek.
- Ez az alapvető különbség rengeteg félreértés, egymás meg nem értésének melegágya.
A munkahelyen – Ezen a területen fogadták el legkésőbb az EQ jelenlétének jogosságát, fontosságát.
- Az EQ segít: az önmotiválásban,
- a pozitív hozzáállásban,
- mások érzelmeinek kezelésében.
- Magasabb EQ = jobb munkahelyi érzelmi klíma.
- EQ jelenléte a vezetésben = a jó vezető felismeri, ki milyen célokért dolgozik szívesen, ezeknek megfelelően motiválja kollégáit.
ÖNKONTROLL, ÖNISMERET, FIGYELEM
Aki nem tudja, nem ismeri saját érzelmi működéseit, az ki van téve érzelmeinek, és többnyire nem érti, mi történik vele, mert nem tudja követni az eseményeket. Az érzelmek esetében cseppet sem igaz a „jobb kint, mint bent” elve. Ha túl sokat, meggondolatlanul kommunikálok kifelé, megsérthetem a másikat, és könnyen abban a helyzetben találhatjuk magunkat, ahol én nem értem, mi a baja, ő pedig azt nem érti, hogy lehettem ilyen érzéketlen. Az ilyen helyzeteket elkerülendő érdemes megtanulnunk érzelmeink szabályozását. Hogyan?
- Figyeljük érzelmeinket kísérő testi változásainkat! A testünket „visszafelé” is használhatjuk: ha egy bizonyos érzelmi állapotba szeretnénk kerülni, vagy valamiből kikeveredni, váltsunk testtartást!
- Tanuljuk meg szabályozni negatív érzelmeinket, és fenntartani a pozitívakat: relaxációval, jógával, meditációval. Találjunk rá arra a módszerre, amivel könnyen megkereshetjük saját középpontunkat, és hatékonyan visszatalálhatunk oda.
- Tudatosítsunk! Milyen érzelemnek mi az előzménye? Mindig ugyanaz? Felismerek egy mintát magamon?
Az EQ és a társas kompetenciák fejleszthetőek bármilyen életkorú embernél, és szinte bárhogyan! Az olvasástól a filmnézésen át számos apró módszer áll rendelkezésünkre, hogy érzelmi intelligenciánkat fejlesszük! Játszhatunk e célból több társasjátékot (vannak kifejezetten EQ-fejlesztő társasok), és érdemes érzelmeinkről beszélgetni, hogy gyarapodjon az e területen esetleg hiányos szókincsünk.
És hogy még miért olyan fontos ismerni saját érzelmeinket? A fentebb elmondottak mellett még egy igen lényeges okból: aki tisztában van saját érzelmeivel, érzelmi motivációival, azzal, hogyan befolyásolják őt a különböző érzések, nos, azt az embert nem lehet érzelmileg manipulálni! Ha pedig nem tudnak manipulálni, az emberi kapcsolatok terén is jobb helyzetben leszel. Hogyan tanulhatsz minderről a gyakorlatban? Lelkesen ajánlom Tim Roth Hazudj, ha tudsz! (angolul Lie to Me) című nagyszerű sorozatát, amiből már egy rész után is garantáltan a többiek grimaszait fogod értelmezni, és kincskereső módjára térképként bogarászni.
Az előadást a Be Smart Klub szervezte, akiknek aktuális eseményiről itt tudtok értesülni. Érdemes követni őket!
Előadónk, Dr.Séllei Beatrix oldala pedig itt érhető el.
*
Kiemelt kép: s3.amazonaws.com
Képek: player.hu; pua.hu
