„Hogyan rakja össze az Úristen becsukott szemmel az embereket…” – Dr. Barát Katalin előadása a sérült kötődési kapcsolatokról és azok párkapcsolatokra gyakorolt hatásáról

Az idézet szépbeszédű előadónőnktől, a Magyar Családterápiás Egyesület elnökétől – aki pszichiáter, pszichoterapeuta és kiképző családterapeuta ‒ származik. Dr. Barát Katalin úgy beszélget teremnyi hallgatójával, mintha csak egy régmúlt meseesten lennénk, ahol a nagymama, a mater familias megosztja a fiatalabbakkal tudását. Jelenlétének és stílusának ez a vonása pedig megkönnyíti a téma befogadását, és talán elvesz egy kicsit súlyából, megnyugtatva minket: nem olyan nehéz ez, s nem lehetetlen a változás, a változtatás. Így pedig sokkal könnyebb a cselekvés is. – Dósa Judit írása.

A kötődéselmélet John Bowlby, a brit pszichoanalitikus nevéhez fűződik, s ha mélyebben érdekel minket a téma, elég csak felütni a laptopunkat, mert ez a terület az egyik legnépszerűbb és legtermékenyebb az emberi kapcsolatokat és azok zavarait kutató irányzatokon belül. Alaptétele, hogy a kötődés biológiai szükséglet. Éppen ugyanolyan, mint a táplálkozás, az emésztés vagy az alvás. S mint ilyen alapvető szükséglet, élethosszig fennmarad. Mondhatjuk úgy is: a kapcsolatba kerülés egyfajta biológiai program.

A legfontosabb kulcsmondatokat összegyűjtöttem. Talán segítenek elindulni valamerre kapcsolataink feltérképezésében:

  • A kötődés a „Fontos Másik”-kal (csecsemőkorban az anya, később a párunk) való kapcsolat keresése. Akkor értékelhető sikeresnek, ha a Fontos Másik érzelmileg elérhető, érzékeny a hozzá fordulóra, annak kínjaira.
  • A biztonságosan kötődő gyermek/felnőtt nyíltabban, jobban kommunikál.
  • A biztonságos függés (hiszen csecsemő- és kisgyermekkorban függésről beszélünk) elősegíti a későbbi autonómiát és növeli az önbizalmat. Vagyis az tud független lenni, aki biztonságban tudott függeni.
  • A korai kötődési kapcsolat mintázata olyan meghatározó szemüveg, amin keresztül a világot érzékeljük.

Előadónk segítségével végigvesszük a különböző kötődési stílusokat a biztonságostól a dezorganizáltig. Ez utóbbi kifejezetten a bántalmazott gyerekekre jellemző, akik egyszerre vágyják és félik a kötődést. A leggyakoribb kötődési minták a bizonytalanul kötődő/elkerülő, illetve a bizonytalanul kötődő/szorongó kötődés. Mi jellemző a bizonytalanul kötődő emberekre?

  • Azt tanulták meg, hogy csak magukra számíthatnak, mindent egyedül kell megoldaniuk.
  • Jellemző, hogy hiányzik belőlük vagy nagyon gyenge lábakon áll náluk az önmegnyugtatás képessége.
  • Érzelmeiket nem tanulják meg szabályozni, így nem is tudják őket helyükön kezelni.
  • Rosszul tűrik a kudarcot.
  • Gyakran menekülnek fantáziavilágokba.

Fontos azonban kiemelnünk: a kötődési minták skálákon értelmezhetőek. Bizonytalanul kötődő emberek is képesek biztonságosan kötődő elemeket mutatni viselkedésükben, mint ahogyan biztonságosan kötődőek is produkálhatnak esetenként olyan reakciókat, melyek alapvetően például egy szorongó kötődésű emberre jellemzőek. Ha kíváncsi vagy saját kötődési stílusodra, az a jó hír, hogy mérhető dologról beszélünk, amire már az interneten is találsz teszteket. Kezdetnek mondjuk tölts ki egyet, és ki tudja, talán még régen keresett válaszokra is bukkanhatsz!

Az előadás második felében rátértünk a téma populárisabb részére, azaz arra, hogyan is hatnak gyermekkori kötődési mintáink felnőttkori kapcsolatainkra. Ebből azt is megtudhattuk, hogy a biztonságosan kötődő párok láthatatlanok a rendszer számára, míg a terapeuták főleg a szorongó-elkerülő párosításokból élnek. Miután pedig ezzel az önkritikától sem mentes humorral feloldotta a feszültséget, a doktornő elárult még egy igazán fontos információt: a kötődési igények változnak! Bizonyos helyzetek például növelik a támogatási szükségletet. Ilyen lehet egy frissen szült anya helyzete, akinek fokozott igénye van párja jelenlétére, és nem elegendő számára „csupán” a család vagy a szakképzett orvosi csapat.

Itt egy egészen konkrét esettanulmányt is kapunk, ami egy házaspárról szól. Gyermekük már tíz éves volt, amikor Barát doktornőhöz mentek terápiára, ahol a nő átéléssel, zokogva mesélte, hogy a férje judo edzésre ment, és otthon hagyta őt azzal, hogy de hát az édesanyja is ott van. Az asszony épp csak kijött a kórházból, és ekkor élte át, hogy a párja magára hagyta őt újszülött kislányukkal. A férj értetlenül nézett, és csak annyit tudott hozzáfűzni: „De drágám, a lányunk már tíz éves, és te most hozod ezt fel?!”. A nő traumatizált volt az élmény hatására. A traumák pedig olyan események, melyek nem tudtak emlékké válni, így öt, tíz, húsz év múlva is ugyanolyan erővel hatnak, ugyanolyan fájdalmat képesek okozni – árulta el dr. Barát Katalin.

bart-katalin-ktds2c75_

Dr. Barát Katalin

Az érzelmi intelligencia kérdésére ezúttal nem tértünk ki, de úgy gondolom, az ilyen helyzeteknél válik láthatóvá, mennyire fontos lenne ennek a fejlesztése, szükségességének komolyan vétele. Egy korban, ahol már érzékeljük, hogy a belső világunk felé fordulás egyre nagyobb teret hódít, és egyre kevésbé bélyegezhetjük meg a pejoratív „divatos” szóval, észre kell vennünk, hogy feladataink megszaporodtak, és igenis közéjük tartozik, hogy foglalkozzunk önmagunkkal, eredettörténetünkkel, pszichés működéseinkkel. A felelősség oly sokszor használt és elkoptatott fogalmát ideje kiterjeszteni azokra a területekre is, melyekről még mindig szeretjük azt kommunikálni: nőiesek, nőknek valók. Egy olyan világban, ahol ijesztően sokszor cikkezünk elidegenedésről, eldobhatóságról, kapcsolati válságokról mindenféle szinten, fel kéne végre ismernünk: van, amit nem kerülhetünk ki általánosításokkal, bagatellizálással.

Végül hadd álljon itt, mik egy felnőtt kötődési kapcsolat jellegzetességei:

  • Kölcsönös, szimmetrikus; ki kell bírni a függést, és a másik tőlünk való függését is.
  • Reprezentatív, vagyis nem szükséges hozzá minden esetben fizikai jelenlét. Ez alatt értendő, hogy egy felnőtt kapcsolatban már a másikra való gondolás is képes megnyugtató hatást kiváltani. Már attól is megnyugvásra lelhetünk egy délelőtt tízkor lezajlott munkahelyi vita után, hogy ezt este hatkor majd megosztjuk a párunkkal, aki megnyugtat bennünket. Itt tehát már nem akutan a „Fontos Másik”-hoz való fordulásról beszélünk.
  • Erotikával, szexualitással átitatott – Tudtad, hogy a szexualitás egyik fő funkciója a megnyugtatás? (Itt az intim, párkapcsolati szexualitásra gondolunk elsősorban.)
  • 2 év alatt alakul ki kötődési minta.
  • Fontos eleme az elköteleződés, az érzelmi elérhetőség és a válaszkészség.

Ha bármit hozzá kéne fűznöm, azt mondanám: én szeretnék erre készen állni. Dr. Barát Katalin előadása után pedig már fogódzóim is vannak, hogy munkához láthassak. Mert az önismeret és az öngyógyítás nem valami költséges és urizáló hobbi, hanem a felnőtt élet szerves része.

Az előadás a Jog és Pszichológia szervezésében, a H13-ban került megrendezésre.

A cikkben közölt kép forrása: Bellai László (hogyanmondjamelneked.hu).