2018. június 28-án, az Evangélikus Múzeumban került sor „A lutheri reformáció 500 éves öröksége” című tanulmánykötet bemutatására és két előadásra Kálvin és Luther magyarul címmel, az előadók a magyar szövegkiadásokról szóltak.
Hermeneutika, az értelmezés tudománya, az a tudományág, ami elsőként eszünkbe juthat a teológia, vallástörténet és bölcsészettudományok közös metszeteként. Az elkészült tanulmánykötet azonban olyan területekre is betekintést enged, mint a teológiának a közgazdaságtannal, matematikával vagy zenetudománnyal való kapcsolata. Termékeny szimbiózis ez, melynek eredményeként árnyalt képet alkothatunk az elmúlt fél évezredről. Fabiny Tibor, a Károli Gáspár Református Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, a kötet szerkesztője köszöntőjében a mai, átalakuló bibliai szövegolvasási hagyományokról szólt, külön utalva arra, hogy az egyházak nyitottak olyan új kezdeményezésekre, melyek az evangélikus és református bibliaolvasási rendet (az Útmutatót és a Bibliaolvasó Kalauzt) a közeljövőben összekapcsolnák.
A tanulmánykötetet Téglásy Imre irodalomtörténész mutatta be. A kötetben olvasható tanulmányok az evangélikus Bach zenéjét teológiai szemmel vagy inkább „füllel”, Luther és a zene kapcsolatát mutatják be, a reformáció október 31-i datálásának kérdéseiről, Luther pénzügyi írásairól, gazdasági elméleteiről vagy a gasztroteológiáról is szó van. A kötetben szereplő 12 tanulmány színes paletta minden szakterület felé érdeklődők számára, akik szeretnék a lutheri reformáció 501 éves örökségének sokszínűségét, árnyalatait megismerni és képet formálni belőle.
Kálvin és Luther munkássága, a reformáció és hagyománya az európai kultúra egyik alappillérévé vált az elmúlt 500 év során. A 16. század elejétől kezdve számtalan helyen találkozhatunk a reformátorok gondolataira, szövegeire való hivatkozásokkal, néha a gondolat magva, néha egy-egy szófordulat, vagy egy korai helyenként még „döcögő” fordítás utal az eredeti szöveggel való rokonságra. Gondoljunk csak a magyar kultúra első világi lírikusára, Balassi Bálintra, aki már 18 éves korában teológiai prédikációgyűjteményt fordított németről magyarra, méghozzá az eredetileg lutheri nézetek szerint írt prédikációkat, a fordítás során átültette a kálvinista tanítások szerint. Balassi első ismert munkájának első, krakkói kiadása az eredeti szerző, Michael Bock szövegét megtoldja egy szóval, s azt mondja, „Hogy peniglen Krisztus az ő testének és az ő vérének néked jelét adja enni és innya.” Az eredeti szöveg így hangzott: „Christus die sein Leib zu essen, und sein Blut zu trinken gibt…” A jelét szó betoldása egyértelműen a helvét irányzathoz közelíti a fordítást. Balassi említett fordításának címe Beteg lelkeknek való füves könyvecske, melynek reprint kiadását és mai nyelvre átírt szövegét is kézbe veheti az olvasó.
A korszak írni-olvasni tudó közönsége, az egyetemjáró, peregrinus diákok, ahogy Balassi is, elsősorban az eredeti latin, illetve német nyelvű szövegekkel találkozhattak. A kutatók úgy emlegetik ezeket az eredetiket, mint mi népmeséink igazságmagját. Kálvin és Luther írásait már a kortársaik is többször félremagyarázták, vagy rosszul értelmezték esetleg, ahogy Csepregi Zoltán, az Evangélikus Hittudományi Egyetem professzorának előadásán is elhangzott bizonyos értelemben „cenzúrázták”. Luther, az egyház babiloni fogságáról írt tanulmányát Melanchthon több helyen meghúzta, a szövegből részleteket törölt. Később ez a változat vált az utókor számára ismertté és ennek sorait idézték. Csepregi Zoltán, a Luther válogatott művei, 12-kötetes sorozat szerkesztője elmondta, hogy a sorozat 2. kötetében az eredeti, csonkítások nélküli lutheri szöveg fordításával és még sok hasonló különlegességgel, újdonsággal találkozhat az olvasó. E kötetben szereplő munkák azok, amelyeket a szakirodalom hagyományosan főiratoknak vagy reformiratoknak szokott nevezni.A kötetekben kiadásra kerülő lutheri bibliafordítások, prédikációk vagy levelek, a respublica litteraria, a humanizmus kapcsolathálózatokkal teli, áramló világában hozzátartoztak a gondolkodók ismereteihez. Ahhoz, hogy mai bölcsész szemmel mind-e gondolkodókat, költőket, írókat, mind pedig a reformátorokat minél pontosabban megértsük, fontos ismerni ezeket az alapműveket és erre ad lehetőséget a megjelenő 12 kötetes munka. Nem titok, hogy a legnagyobb példányszámban elkelt kötet a 8., azaz a Luther asztali beszélgetéseit tartalmazó lexikonméretű, kék könyv. Az asztali beszélgetések igazi lutheri műfaj, melynek lejegyzői azok a diákok, akik Luther körében beszélgettek. Ezek az olvasmányos, sokszor humoros vagy éles kritikát tartalmazó szövegek magyar nyelven a kötetben Márton László második, javított fordításában olvashatók.
A magyar kutatók különösen nagy érdeklődéssel várhatják, hogy elkészüljön Luther török tárgyú szövegeit tartalmazó 4. kötet, a témában írt munkákból ugyanis eddig semmilyen magyar nyelvű fordítás nem készült, annak ellenére, hogy a reformátor gondolatai benne voltak a kulturális köztudatban. A korszakban az a kérdés is megfogalmazódott az európai „végek” katolikus urai felől, hogy vajon Luther nem akadályozza-e írásaival, gondolataival a török ellenes harcot?
Ezeken kívül a már elkészült és a készülő kötetekben olvashatunk még házasságról, parasztháborúkról, iskolákról és anabaptistákról, „belehallgathatunk” a szöveg közvetítő közegén keresztül Luther egyetemi előadásaiba a Római, a Galatáknak írt levelekből és a Zsoltárok könyvéből.
Márkus Mihály nyugalmazott református püspök előadása a Kálvin szövegkiadásokról szólt, egy szövegkiadó, egy református lelkész, egy kutató szemszögéből mutatta be a magyarul megjelent munkákat. Kálvint a kora újkorban főként latinul olvasták, művelődéstörténeti érdekesség, a híres sárospataki szigor, az itt tanuló ifjaknak ugyanis –mesélte Márkus Mihály- 30 napjuk volt a latin megtanulására. Október első napjától ugyanis csak a holt nyelven lehetett megszólalniuk. Ebből a szellemiségből megérthető, hogy a korszakban Szenczi Molnár Albert fordításán kívül miért nem jelent meg több munka. A Kálvin Kiadó által megjelentetett Kálvin művek Buzogány Dezső magyar fordításában olvashatóak. Az új fordításokkal a magyar olvasó olyan gyakorlatokat ismerhet meg primer fordításokból, mint a kálvini, az igemagyarázat alapjait megőrző kérügmatikus igehirdetés, amely a középpontba a jelenben hordozott üzenetet teszi.
A bemutatott kötet adatai:
A lutheri reformáció 500 éves öröksége
Szerkesztette: Fabiny Tibor
Luther Kiadó, 2018
