2017 – A reformáció éve

2017 a reformáció 500. évfordulója. Mivel közeledik az év vége, és így ez a tekintélyes jubileum is véget ér, érdemes felidézni, mégis hogyan történt a reformáció, ami végül túllépett a teológia határain, és az élet minden területére hatással volt.

1517. október 31. A közismert dátum a reformáció kezdetét jelöli, amikor Luther Márton a wittenbergi egyetem teológiaprofesszora, Ágoston-rendi szerzetes kifüggesztette a wittenbergi vártemplom falára elhíresült 95 pontját Vitatkozás a búcsú erejéről címmel. Érdekesség, hogy hiába él erősen a köztudatban a pontok kifüggesztése, az valójában nem történt meg. Az új kutatások szerint Luther csupán levélben küldte szét téziseit a Német Római Birodalom több másik városába és egyetemébe. A pontokban Luther az egyház megtisztulását követelte, mert a búcsúcédulák által az teljesen megromlott. Egyre nagyobb botrányokat kavart ugyanis, hogy az egyház búcsúcédulákat árult, amellyel a purgatóriumbeli szenvedés időtartamát le lehetett rövidíteni, vagy akár teljesen kiváltani. Sőt jó pénzért az ember nem csak saját magának, hanem akár már elhunyt családtagjának is válthatott búcsúcédulát. A befolyt tetemes összegeket a klérus sokszor pazarló életmódra, valamint hatalmas presztízsberuházásokra költötte, legjobb példa erre a vatikáni Szent Péter bazilika. Luther szerint, nem a búcsúcédulák megváltásával és pénzzel, hanem csak jó cselekedetekkel, és a hit által lehet elnyerni az üdvözülést.

Luther nézetei villámgyorsan terjedtek, a kor társadalma igényt tartott egy emberközelibb vallásosságra. A gyors terjedésben többek között közrejátszott, hogy a Német Római Birodalom széttagolt volt, és a központi kormányzat nem volt elég erős, valamint megkerülhetetlen szerepe volt egy új és forradalmi tényezőnek a tömeges könyvnyomtatásnak is. 1520-ban 3 új műve nyomán kristályosodtak ki nézetei, melyek szerint, csak a hit, a kegyelem és az Írás által lehet üdvözölni. Az üdvözléshez nincsen szükség egyházi közvetítésre, az egyén egyedül áll szemben Istennel. X. Leó pápa tanai visszavonására szólította fel Luthert, amit ő megtagadott, így 1521 januárjában a pápa kiközösítette a reformátort, majd a wormsi birodalmi gyűlés után a világi hatalom – V. Károly császár – elől is menekülnie kellett. III. (Bölcs) Frigyes szász választófejedelem nyújtott neki menedéket, látszatfogságba vetette wartburgi várába. Itt fordította le németre Luther az Újszövetséget, majd 1534-re a teljes Biblia elkészült a nemzeti nyelvén.

XPH308462 Luther as Professor, 1529 (oil on panel) by Cranach, Lucas, the Elder (1472-1553); Schlossmuseum, Weimar, Germany; (add.info.: Luther als Professor; Martin Luther (1483-1546);); German,  out of copyright

Luther Márton

Német birodalmi városok és fejedelmek sokasága már az 1530-as évekre áttért az evangélikus hitre, és ez elkerülhetetlenül összeütközéshez vezetett a katolikus központi kormányzattal. 1531-ben létrejött a protestánsokat tömörítő Schmalkaldeni Szövetség, ekkor vált teljesen nyilvánvalóvá, hogy a vallási egységet a birodalomban már lehetetlenség visszaállítani. A hosszú évekig kisebb-nagyobb intenzitással folyó német vallásháborúkat az 1555-ös augsburgi vallásbéke zárta le. A béke értelmében a fejedelmek a két elismert vallás, a katolikus és a lutheránus közül választhattak. A fejdelem által választott vallást kellett követnie mindenkinek, aki az ő földjén élt, vagy hatalma alá tartozott.

A véres háborúk és megosztottság ellenére, a reformációhoz kötnek és onnan eredeztetnek olyan vívmányokat, mint a modern kapitalizmus, individualizmus, szekularizáció és demokrácia. A reformáció központi üzenete a megújulás nem csak a 16. században, hanem akár mai korban is érvényes lehet.

Az 500. jubileumot itthon is számos program kísérte. A Reformáció 500 keretein belül a Reformáció Emlékévét 2017. január 6-án nyitották meg ünnepélyes körülmények között a Művészetek Palotájában. Biztosan többen is észrevettétek, hogy a Kálvin téren és a Baross utca elején egyedi burkolatelemeket helyeztek el, melyeken idézetek vannak a reformáció nagy alakjaitól és a Bibliából. November 5-ig ingyenes megtekinthető volt egy jubileumi kiállítás Ige-Idők címmel a Magyar Nemzeti Múzeumban. Október 31-én a szimbolikus napon, a Papp László Sportarénában nemzeti megemlékezést tartottak. Az egész éves programsorozat hivatalos zárórendezvényére tegnap, december 19-én került sor. A Zeneakadémia Nagytermében egy zárókoncerttel búcsúztatták a Reformáció Emlékévét.

Források: Bihari Péter: Luther és a német reformáció. In: BBC History, VII. évf. 10. sz. 27-32. valamint reformacio2017.hu

Kiemelt kép: A Reformáció Emlékévére készült sashalmi emlékmű. wikipedia.commons

Szövegközi kép: wikipedia.commons