„I DRINK AND I KNOW THINGS” – Mihez kezd egy nemzetközi kapcsolatász a Trónok harca világával?

Az „I DRINK AND I KNOW THINGS” – Mihez kezd egy nemzetközi kapcsolatász a Trónok harca világával? című előadással mutatták be az ELTE TáTK nemzetközi tanulmányok mesterképzési szakjának a programját 2018. május 17-én.

Az ELTE nemzetközi tanulmányok mesterképzési szakja a 2017/18-as tanévtől megújult. A képzésre járók az első félév végén a Nemzetközi emberi jogok, az EU-s külkapcsolatok és fejlesztéspolitika, valamint a Biztonsági tanulmányok (Security Studies) szakirányok közül választhatnak. A Biztonsági tanulmányok specializáció esetében a hallgatóknak lehetősége van angol nyelvű órák felvételére is. Az oktatás a nemzetközi tanulmányok tudományterületeinek napjainkban releváns nemzetközi oktatási gyakorlatán és akadémiai eredményeken alapul. A képzés felépítéséről, a szakirányokról, valamint a felvételi menetéről szóló részletes tájékoztatás elérhető az ELTE TáTK honlapján.

A 2018. május 17-én megrendezésre került figyelemfelkeltő esemény elsődleges célja az volt, hogy a nemzetközi tanulmányok mesterképzésre jelentkezők vagy az az iránt érdeklődők betekintést nyerjenek a képzésen folyó oktatásba. Az esemény során az érdeklődők megtudhatták, hogy a popkultúra világa hogyan egyeztethető össze a nemzetközi tanulmányok egyetemi képzéssel. A képzés során lehetőség nyílik a kritikai vélemények megfogalmazására olyan popkultúrához tartozó művek, alkotások segítségével, mint a Trónok harca c. sorozat.

Az előadás első felében Szálkai Kinga adjunktus bemutatta az esemény során használt kulcsfogalmak, a realizmus és a konstruktivizmus hátterét, történeti gyökereit. A nemzetközi tanulmányok tudományterületén a realizmus hagyományosan azt a morális képességet jelentette, amely során az államférfi képes volt érvényesíti az állam akaratát. Az egyén háttérbe szorult, az állam vált a fő mozgatórugóvá. A 20. századtól kezdve a tudomány művelői eszközöket emeltek át a természettudományok terültéről, mérhető, számszerűsíthető adatokkal akartak dolgozni, így a moralitás elve kikerült az állam kezéből. A neoliberális és a neorealista elméletek stratégiai kalkulációkkal számolnak, és a költség-haszon elvének racionalitása mentén definiálják a cselekvéseket. Az anarchikus nemzetközi rendszerek esetében a rendszer az egyéntől függetlenül működött, így az erkölcs és a felelősség könnyen eltűnhetett. A konstruktivista elméletek ezzel szemben kritizálnak, alaptételük, hogy az etikai normákról való beszéd, illetve az államok világában megjelenő normák jelen vannak a hatalmi mechanizmusok során, és amennyiben ezeknek a normáknak a mentén történik a szocializáció, abban az esetben a felek képesek a tanulásra, és a normák relevánssá válhatnak a nemzetközi rendszerben.

Alapfogalma bemutatása után Szalai András adjunktus a popkultúrának a nemzetközi tanulmányok képzés során történő alkalmazhatóságáról beszélt. Az IR (International Relations) képzés alapvető célkitűzése a tudományterületen használt gondolkodásmód átadása, valamint a környező világ változásaira való reagálás.

A popkultúra elemeinek használata Nyugaton történelmi háttérrel rendelkezik. Az elemek átvétele közös referenciapontot teremt a tudományterület szakemberei és a nem ezen a területen dolgozók között. Emellett a filmek, alkotások képet adnak arról, hogy az írók és az emberek hogyan tájékozódnak a politikáról, milyen módon értelmezik a világ történéseit. A módszer, azaz a popkultúra elemein keresztül történő viták a nemzetközi tanulmányok mesterképzés szerves részét képezik.

Na de miről is szól a Trónok Harca? Kik a szereplők, és miért alkalmas a sorozat arra, hogy a mögöttes folyamatok feltárásával megértsük a világ komplexitását, és hogy nyílt vita alakulhasson ki a normákról, értékrendekről?

A Tűz és Jég dala sorozat – amelynek első kötete a Trónok harca nevet viseli – világhírnévre tett szert. A sorozat cselekménye a 15. századbeli Anglia több évtizeden át tartó, rózsák háborúja nevet viselő összecsapás-sorozatára rímel. A középkori Angliában a York- és a Lancaster-házak vetélkedtek a hatalomért. A sorozat erre a konfliktusra reflektál, hiszen mind az eseményekben, mind pedig Westeros (a fantasyvilág fő helyszíne) területének alakjában láthatunk hasonlóságokat.

Nagy- Britannia vízszintesen tükrözött képe, mellette Westeros, a fantasy kontinense

Nagy-Britannia vízszintesen tükrözött képe – mellette Westeros, a fantasy kontinense

A fantasysorozat eseményeinek jelentős része egy Westeros nevű elképzelt kontinensen játszódik, ahol a legitim uralkodó kormányoz, a kontinens területe pedig a történelmileg nagy házak között van felosztva. A házak a területükön mint helytartók működnek, segítik a kormányzást. A sorozat cselekményének a gyújtópontja, hogy a legitim király árulás áldozatául esik, és meghal. A kontinensen polgárháború robban ki, mivel a különböző házak más embert tartanak a soron következő legitim királynak.

A történet számos helyszíne és eseménye az IR-ban alkalmazott módszer segítségével többletjelentést kap. A Fal (a kontinens északi területén, védelmi vonalként elterülő magas jégfal) a történetben szereplő mitológiai lényektől, valamint a vadaknak nevezett emberektől védi a kontinens lakóit. A vadak, akiket a nem feudalizált világ lakóiként értelmezhetünk, külső fenyegetés elől menekülnek, bebocsájtást kérnek a Fal másik oldalára – értelmezésünkben a feudális világ hierarchizált mindennapjaiba. A vadakat a Fal déli oldalán lakók maguktól eltérő népcsoportként definiálják, megjelenik a „mi” és az „ők” szembenállása. A vadak esetében két megoldás lehetséges: a Jon Snow által képviselt álláspont, miszerint be kell fogadni őket; valamint a népcsoportnak a Fal mögött tartása. A mitikus lények legyőzéséhez összefogás szükséges, azonban a történetben a karaktereket a legtöbb esetben rövid távú célok mozgatják, így az összefogás sokáig nem történik meg. A vadak áramlása és visszatartása megfeleltethető világunk migrációs problémáinak, azok fizikai határokkal való feltartóztatásának. Emellett a szituáció megfeleltethető a globális fenyegetéseknek, mint például a klímaváltozás vagy pedig a globális járványok terjedése.

A sorozatban szereplő jelentősebb házak

A sorozatban szereplő jelentősebb házak, jelképeik, valamint jelmondataik

Az IR-ból ismert realista értelmezés szerint – lévén, hogy polgárháború van – eluralkodott az anarchia állapota, ezért a szereplők bármit megtehetnek. Sikert érhet el az, aki hátba szúrja a vele szemben állókat, a manipulációnak – amelynek a sorozatban a Kisujj névre hallgató karakter a kulcsfigurája – jelentős szerepe van.

Konstruktivista nézőpontból értelmezve az eseményeket, az államot – még a polgárháború időszakában is – normák, íratlan szabályok irányítják. A kontinensen erős a szokásjog, azok, akik megsértik ezeket, hosszú távon vesztesként kerülnek ki a helyzetekből – derül ki a sorozatban. A pozitív karakterek, akik ismerik a szokásjogot, vissza tudnak élni ezzel a helyzettel, valamint a tudásukkal. Erre példa, hogy Tyrion helyett más párbajozott, hogy Catelyn Stark sikeresen invokálja a férjére tett hűségesküt, vagy hogy Daenerys e normák mentén szervezi a politikáját.

A realista és a konstruktivista elméletek a sorozat kapcsán is bemutathatók és levezethetők. Az IR-on oktatók véleménye, hogy a módszer alkalmazásával, – azaz a popkultúra elemeinek beemelésével – rengeteg témáról lehet kötetlenebb, de mégis szakmai módon beszélni, vitázni. A képzés az angolszász oktatási stílust, vagyis a gyakori felszólalási lehetőséget, valamint az önálló munkát szorgalmazza. A mesterképzésen részt vevőknek kis számú kötelező órájuk van, azonban azok alapos felkészülést igényelnek. Az esemény során a résztvevők megismerkedhettek a szakon oktató tanárokkal, a képzésre járó hallgatókkal, valamint a légkörrel.

Az ELTE Társadalomtudományi Kara rendszeresen szervez ilyen és ehhez hasonló figyelemfelkeltő és érdekes eseményeket, amelyek a kar Facebook-oldalán is megosztásra kerülnek!

A képek forrása: Facebook; HD-Wallpapers; redditmedia