Te tudod már, kire fogsz szavazni? Vokskabin 2018

A választások egyre közelednek, de még nem tudod, kire is kéne szavaznod? Ki képviseli legjobban a te nézeteidet? Ne ess pánikba, inkább töltsd ki a Vokskabin kérdőívét, aminek segítségével talán közelebb juthatsz a végleges döntésedhez. A Vokskabin a budapesti Andrássy Egyetem és a netPol közös kezdeményezése, a kérdőív összeállításában többek között ELTE-s hallgatók is részt vettek. Darkó Tündével beszélgettünk a Vokskabin rejtelmeiről.

Mesélj egy kicsit a Vokskabinról. Honnan jött az ötlet?

A Vokskabin a budapesti Andrássy Egyetem és a netPOL Politikai Kommunikációs Hálózat közös kutatási projektje, egy olyan semleges és objektív program, amely felhasználójának releváns és használható információval szolgál, ezzel elősegítve, hogy – főleg választási időszakban – könnyebben el tudjon igazodni az őt és mindenkit érintő közügyekben a pártok álláspontjai és saját véleményünk mentén.

Maga az ötlet Németországban és Hollandiában már hosszú ideje megérett a megvalósításra, Magyarországon először 2014-ben hívták életre az online választási orientációs kérdőívet. A Vokskabin 2018 alapja a nemzetközi VAA (Voting Advice Application) rendszerben használt módszertan, hazai közéleti kérdésekre és a pártok választási programjaiban megfogalmazottakra levetítve.

Vokskabin sajtótájékoztató az AUB-n.

Vokskabin sajtótájékoztató az AUB-n. Balról: Székely Zsófia AUB, Darkó Tünde ELTE, Ökrös Mátyás AUB. A képet készítette: Ancsin Gábor – Képszerkesztőség

 

Milyen módszereket alkalmaztatok a választási kérdőív elkészítésekor?

A kérdőív kidolgozásának 2 egymással szorosan összefüggő, de mégis élesen szétválasztható része van: a kérdések és a válaszok. A 35 kérdés megfogalmazásában mi, hallgatók nem vettünk részt, azokat a Vokskabin főszerkesztősége dolgozta ki korábban a közéletben is releváns kérdések és a pártok programjai alapján. A mi feladatunk volt a kérdésekre adott válaszok kidolgozása a pártok programjaira, sajtóközleményeire, akár parlamenti felszólalásaikra hivatkozva. Az ún. Delphi módszert alkalmaztuk a kérdések kódolásakor, melynek lényege, hogy egy szakpolitikai kérdés megválaszolásán több személy dolgozzon és ők több lépcsőfokon keresztül vitassák meg álláspontjaikat, amíg konszenzusra jutnak a pártok által kérdésre adható potenciális válaszokkal kapcsolatban. Miután megszületett az egyetértés egy adott kérdésben, lekódoltuk a választ egy olyan algoritmus alapján, amiben a kérdésre adott válasz lehet IGEN=1, NEM=2; EGYIK SEM=3, NINCS ÁLLÁSFOGLALÁS=4. Ez után fontos megállapítani azt is, hogy az adott pártnak mennyire fontos a vizsgált kérdés: 1=kevésbé fontos, 0=általános fontosságú, 2=inkább fontos; végül a bizonyosság résznél súlyoztuk, hogy az általunk talált források alapján mennyire lehetünk bizonyosak a végső megvitatott közös álláspontban: 1=egészen biztos, 2=valamennyire biztos, 3=nem teljesen biztos. Így tudtuk tudományos alapon megtartani az objektivitást, legitimálni a válaszokat. Az általunk lekódolt számrengetegből pedig később egy informatikus csapat elkészítette a programot.

27788235_2039163609636056_4908395572183198508_o (1)

A projekt résztvevői a kérdőív készítésekor.

Milyen célkitűzéseitek vannak? Van kifejezett célcsoportotok?

A Vokskabin legfőbb célja, hogy elindítson egy gondolkodási folyamatot azokban, akik használják, hogy kérdések mentén össze tudják hozni saját álláspontjukat elképzeléseik és a pártok jelenlegi véleményeivel összevetve. A vokskabinnak nincs kifejezett célcsoportja, mindenkinek szól. Azt azonban érdemes kiemelni, hogy különösen a 18-34 év közöttiekre kíváncsi, nekik/nekünk szeretné megmutatni és beigazolni, hogy igenis érdekli a magyar fiatalokat a politika és hogy az őket (minket) ért hatások közül az online tájékoztatási formák hatásosak leginkább az információszerzés és utána azok egyéni felhasználása vonatkozásában. Fontos cél ezen belül az is, hogy a Vokskabin megszólítsa az első választókat, gondolkodásra sarkallja őket, hogy könnyebben el tudják helyezni saját véleményüket a jelenlegi politikai térképen.

Ütköztetek nehézségekbe a kérdőív összeállítása közben?

Természetesen akadtak nehézségek a kérdőív összeállítása közben. A VAA módszertan szerint mindig nagy kérdésszámmal kell kezdeni a program kidolgozását, a mi esetünkben ez 53 kérdés volt. A munka során szelektálni kellett, kiválasztani a legrelevánsabbakat. Itt már jött egy nehézség, hogy ki mit tart relevánsnak. Ezen kívül voltak olyan kérdések, amikhez nagyon nehéz volt legitim forrást találni, így azok néha az irreleváns kupacba kerültek. Időbe telt az elején ráérezni arra is, hogy amikor kódoltunk a kérdést az objektivitás és a semlegesség talaján kezeljük, az előbb említett több körös eszmecsere folyamán ne vigyük bele saját politikai állásfoglalásunkat az érvelésbe.

Már 2014-ben is volt kitölthető kérdőívetek. Vannak szembetűnő különbségek a mostani és az előző választások kérdőíve között?

Az egyik különbség, hogy most már 3 nyelven jelent meg a kérdőív, így nem csak magyar, hanem német és angol nyelven is lehet használni az oldalt. Így azok is kitölthetik, akik nem magyar állampolgárok, de érdeklődnek a hazai politikai élet iránt. Emellett jelentős változás az is, hogy idén az ELTE politológia és nemzetközi tanulmányok szakos hallgatói is részt vettek a pártok álláspontjainak kidolgozásában.

KSZ_68825_AG20180306_0246-150

Vokskabin sajtótájékoztató az AUB-n. A képet készítette: Ancsin Gábor – Képszerkesztőség

Milyen a fogadtatás?

Az eddigi fogadtatás a vártnál is jobban alakul. 2014 óta a www.vokskabin.hu -n egyébként elérhetőek különböző szakpolitikai kérdésekben releváns tematikus kérdőívek (pl. nők-férfiak egyenjogúsága, roma kérdés) a választások közötti időszakban. Ezekhez és a 2014-es verzióhoz képest most használják az oldalt legtöbben. Mai adatok alapján több mint 50.000-en töltötték már ki a Vokskabin 2018-at.

Vannak-e már konkrét tervek a következő kérdőív tematikájára?

A következő kérdőívet az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra fogjuk elkészíteni. Terveink szerint már szeptemberben elkezdjük a munkát, hogy mi hallgatók is részt tudjunk venni a kérdések megfogalmazásában. Emellett van már távolabbi tervünk is: ki fogunk dolgozni középiskolások számára egy modult „Hogyan legyek tudatos állampolgár” címmel, ami tartalmazni fogja azokat az információkat, amikre egy állampolgárnak szüksége van ahhoz, hogy aktívan részt tudjon venni a politikai életben akár már első választóként is. Ezzel szeretnénk színesíteni a gimnáziumi társadalomismeret oktatást, segíteni a politikai szocializációt, felkelteni a 18 évesek érdeklődését játékos, interaktív, kommunikáció és kérdés-válasz központú formában.

Köszönjük a válaszokat, és sok sikert kívánunk a következő projektekhez!

A kiemelt kép forrása: Cartoon by Nick Anderson

[sam id="10" name="mnb2" codes="false"]