Többet sportolni, abbahagyni a dohányzást, bejárni minden órára, betartani legalább egyet a felsoroltak közül… Gondolom legtöbbünk újévi fogadalmai így néznek ki. Nos a nem hivatalos „legmenőbb újévi fogadalmak világbajnokságát” a NASA már a startnál megnyerte: közelebb menni a Naphoz, mint valaha, eljutni egy a Naprendszerünkkel egyidős objektumra, fellőni a Hubble űrteleszkóp utódját, és még bőven lehetne sorolni…
Lehet, hogy csak túl vad volt a buli december 18-án a NASA-nál, de mindenesetre másnap kikerült az alábbi videó a hivatalos YouTube csatornájukra, amelyben elég merésznek tűnő fogadalmakat tette az újévre vonatkozóan. Természetesen mindegyik vállalás mögött elképesztő teljesítmények vannak, de megpróbáltuk kiválogatni közülük a legérdekesebbeket.
Egyedül nem megy
Mint meg is írtuk, az űrkutatásba, űrhajózásba belépő magánvállalatok meglepően sikeres évet zártak, ahhoz képest, hogy mennyi költséggel (és kudarccal) jár egy ilyen biznisz. Az idén 60 éves NASA ezért szeretné szorosabbá tenni a „fiatalsággal” való együttműködést. A céljuk, hogy az ilyen jellegű amerikai vállalatokkal közösen küldjenek embereket a világűrbe. A SpaceX mellett egyébként a Boeinggel is közös projekten dolgozik az amerikai űrügynökség. A Space Shuttle-ök kora után egy újfajta űrrepülőt terveznek. Ráadásul ez a program nem titkoltan az űrturizmus jövőjének is szeretne megágyazni.
A végtelenbe és tovább
A Hubble űrtávcső, a világ leghasznosabb 11 tonnás konzervdoboza. A 28 éve útnak indított műhold elképzelhetetlenül sok új, az eddigieknél pontosabb információval látott el minket, ami megannyi felfedezésben játszott hatalmas szerepet. Utódjának, a James Webb űrtávcsőnek is hasonló szerepet jósolnak a következő évtizedekben. A technológiai újítások lehetővé tették, hogy még messzebbre „lássunk el” a világegyetemben. Ezáltal pedig még többet megtudhatunk annak fiatalkoráról, hiszen minél messzebb van egy objektum, annál kevesebb ideje volt az ott keletkezett fénynek eljutni hozzánk. Azaz egy több millió fényévre lévő galaxisnak nem a jelenlegi, hanem a több millió évvel ezelőtti állapotát tudjuk csak megfigyelni. A NASA, ESA és a Kanadai Űrügynökség közös projektjét 2018 októberében tervezik fellőni.
A Napra lehet nézni…
Számomra ez a legizgalmasabb projekt mind közül. A NASA a Parker Solar Probe (Parker Napszonda, továbbiakban: PSP) keretében megkísérli olyan közel kerülni a Naphoz, amire eddig nem volt példa. Az űrszonda a Vénusz gravitációs mezejét kihasználva hét év alatt hétszer fog elrepülni a Nap mellett (mesebeli, mágikus számok ezek, nem lepődnék meg ha nemsokára felütné egy konteó a fejét, hogy ez valami okkultista rituálé része igazából…). A szonda körülbelül 6 millió km-re lesz a csillagunktól, mikor legközelebb halad el mellette. Ez jócskán a legbelső bolygó, a Merkúr pályáján belül van (Nap-Merkúr átlagos távolság: 57 millió km), sőt a Nap atmoszféráján belül is. Azaz elképzelhetetlen nagyságú hőmérsékletet (1371°C) és sugárzást kell kibírnia a PSP-nek, hogy túlélje a missziót. A misszió célja, hogy új információkról gazdagodjunk a Nap koronájáról (amit a Földről leginkább napfogyatkozások alkalmával figyelhetünk meg), illetve a napszél és a Napból kiinduló részecskék hajtóerejéről. A PSP várhatóan nyár végén július 31 és augusztus 19 között indul útnak és 2024-ben próbál majd meg először elhaladni az említett közelségben a Nap mellett.
Űrlézerek
Talán a legmenőbb fogadalmak mellett a legmenőbb szót is megtalálta a NASA. Terveikben szerepel olyan új műholdak Föld körüli pályára állítása, amely űrlézerek segítségével követné nyomon a természeti értékek változását, illetve állapotát. Úgy mint a jégtakarókat, az erdőket, az élő vizeinket, és természetesen a légköri jelenségeket is.
Egyéb fogadalmak
Önkényesen kiragadtunk néhány fogadalmat, de nem tudom megállni, hogy a többiről (a teljesség igénye nélkül) ne ejtsek néhány szót. Hiszen ott van még az új Mars robot, ami merőben különbözik majd (legalábbis célját tekintve) a Curiositytól, ugyanis szeizmográfiás módszerekkel a bolygó lemeztektonikáját fogja vizsgálni, aminek segítségével képet kaphatunk annak keletkezéséről is. Emellett a NASA tovább folytatja a zöld(ebb) energiáért való tevékenykedését is egy teljesen elektromos és költséghatékony repülőgép megépítésével, a napenergia újfajta hasznosításának kutatásával vagy éppen a hangrobbanások halkabbá tételével.
Nagyon reméljük, hogy a NASA nem úgy jár, mint az átlagember, és minél több dolgot ki tud majd pipálni a listájáról 2018. december 31-én.
A kiemelt kép forrása: nasa.gov