Marx, Engels, Lenin és a többiek Budapest határában

Budatétényben a 7-es főút mellett, több mint 40 a szocialista időszakban felállított szoborral, valamint a budapesti felvonulási téren állt és az 1956-os forradalom során ledöntött 8 méteres Szálin-szobor jelképpé vált csizmáinak és a szoborhoz tartozó dísztribün 1:1 arányú hiteles másolatával találkozhatunk. Ez a Memento Park.

A rendszerváltás után sokan legszívesebben egyszerűen szétrobbantották volna a múlt rendszert jelképező szobrokat, azonban a főváros vezetősége inkább egy pályázatot írt ki a szobrok biztonságba helyezésére egy városszéli telken. Természetesen nem csupán őrizgetni szerették volna az emlékműveket, kulturális szerepet szántak nekik, a múlt megismerését tűzték ki célul a szobrokon keresztül. A benyújtott versenymunkák közül Eleőd Ákos Memento Parkja lett a győztes. A Memento Park hivatalosan 2006. október 23-án nyitotta meg kapuit az 1956-os szabadságharc 50. évfordulóján. Boros Géza művészettörténész így jellemezte a parkot: „A Szoborpark nem »díszpark« és nem »szégyenpark«, hanem speciális kortörténeti múzeum, amely egyszerre képes megidézni, ugyanakkor idézőjelbe tenni a történelmi közelmúlt atmoszféráját, ilyenformán a »diktatúrát leváltó demokrácia« szimbóluma, a békés rendszerváltás emlékműve.”

A park tulajdonképpen két részből áll. A 42 darab, 1945 és 1989 között felállított szobrot és más emlékművet kiállító szabadtéri Szoborparkot már 1993 őszén felállították, és azóta látogatható. A parknak már a bejárata is önmagán túlmutató jelentőséggel bír. A monumentális, téglából épült kulisszafal előtt állva, az építmény erőt sugároz, azonban ha oldalról nézzük, láthatjuk, hogy nincs mögötte valódi épület, ezzel rámutatva, hogy a diktatúrák a külvilág számára szilárd képet mutatnak magukról, de mögöttük nincs meg a nép által nyújtott legitimáció. A falban két fülke is található, bal oldalt a felvonulás térről származó Lenin-szobor, jobb oldalt pedig a világ egyetlen kubista stílusban készült Marx–Engels szobra „őrzi” a bejáratot. Középen 4×4-es vastáblára hegesztve Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című versét láthatjuk, a vers címe egyben a Szoborpark hivatalos neve is. A szobrok és emlékművek témánként vannak rendezve, 3 nagy körbe. A „felszabadulási” emlékművek, a nagy ideológusok és munkásmozgalmi személyek szobrai, majd pedig magát az ideológiát jelképező szobrok.

Memento_Park_Budapest_006-2

A Memento Park másik része, a Tanú tér – a tervező, Eleőd Ákos szerint – az 56-os Széna tér, a ’68-as prágai Vencel-tér, a ’81-es varsói Palota tér, a ’89-es temesvári Opera tér, a berlini Potsdamer tér, a szófiai Nemzetgyűlés terének együttes méltó reprezentációját szolgálná. A Tanú tér végleges formáját azonban a mai napig nem nyerte el. A tervek alapján az egyik oldalát magának a Szoborparknak a bejárata zárja le, vele szemben a tér végében áll a Sztálin-szobor dísztribünje, a talapzata, rajta a csizmával. Két oldalt barakkszerű építmények látnák el a kulturális feladatokat, kiállítások stb. valamint kiszolgáló funkciókat látnának el. Ebből ma áll természetesen a Szoborpark bejárata, a Sztálin-szobor dísztribünjének és a Csizmáknak a másolata, valamint két ideiglenes, nem túl fényes állapotban lévő épület, amelyekből csak az egyik üzemel. Ebben az épületben a magyar szocialista időszakról egy rövid kiállítás kapott helyet, valamint egy filmvetítés zajlik. Hiányzik a díszburkolat, és a teret megvilágító fényberendezés is. Mindenképpen érdemes lenne befejezni a Tanú tér kialakítását, a tervező is a Szoborpark szerves részének tekintette, így igazából inkább csak Szoborparkról, és nem Memento Parkról beszélhetünk.

Mindennek ellenére, igen különleges élmény végigsétálni a Szoborparkon hisz a mi korosztályunk csak elvétve találkozhat ilyen szobrokkal illetve emlékművekkel, miközben szüleinknek még oly hétköznapiak voltak, hogy “jelenlétüket” már csak hiányukkor vették észre. A Memento Park mindkét része minden nap délelőtt 10 órától sötétedésig látogatható, a felnőttjegy 1500, a diákjegy 1000 forintba kerül. További részleteket a weboldalukon találhattok: www.mementopark.hu.

Forrás:

Csider István Zoltán – Nádorfi Lajos: Könyvégetés helyett : tizenöt évvel a nyertes tervpályázat után majdnem kész a Mementó Park. In: Budapest, 2006. (29. évf.) 12. sz. 16-19. p.

Eleőd Ákos: Memento Park. In: Budapest, 2008. (31. évf.) 9. sz. 2-5. p.

Kiemelt kép és a galéria képei: Tóth Borbála

Szövegközi kép: www.mementopark.hu