1837. augusztus 22-én Pesti Magyar Színház néven nyílt meg a város első magyar nyelvű színháza, amelyet ma már Nemzeti Színház néven ismerünk.
A Nemzeti Színház ötletét először gróf Széchenyi István álmodta meg, amelyről először az 1832-es, A magyar játékszínről című röpiratában írt először. A Duna partjára tervezte a pompázatos épületet, s az intézményt részvénytársaságként szerette volna üzemeltetni. A magyar országgyűlés 1836. évi 41. számú törvénycikkében elrendelte egy nemzeti díszes játékszín megvalósítását, mely Pest városában kijelölt telken a magyar Játékszínben, 1837. augusztus 22 -től 1840-ig Pesti Magyar Színház, majd 1840-től Nemzeti Színház néven működött.
A Nemzeti Színház legelső épülete a Rákóczi út és a Múzeum körút sarkán volt, Astoria szállóval szemben lévő telken, ahol most a 7-es busz megáll. A közadakozásból, Pest megye támogatásával felépített színház dísztelen, egyemeletes épület volt. Ez volt a 4. magyar nyelvű játékszín Magyarországon (Kolozsvár, Miskolc, Balatonfüred után), miközben Pesten egy 3200 fős befogadóképességű német színház már 1812 óta működött. 1875-ben egy nagyobb átalakítást végeztek az épületen, felhúztak rá még egy emeletet, illetve hozzáépítették a színházi műhelyeket és színészlakásokat is magába foglaló négyemeletes bérházat. A színházépület beékelődött a Rákóczi úti Pannónia szálló és a Múzeum-körútra néző bérház közé. 1908-ban azonban az épületet tűzveszélyesnek nyilvánították, majd bezárták. Az új Nemzeti Színház felépítéséről szóló határozattal egyidőben született meg a döntés a régi színházépület lebontásáról. 1913 októbere és 1914 márciusa között az első Nemzeti Színház épületét lebontották. A telket 1989-ben egy svéd-magyar vállalatnak adták el, akik üzletközpontot építettek rá.
A Színház ezt követően 1964-ig a Blaha Lujza térre költözött, a régi Népszínház épületébe, azonban akkor még csak 9 évről volt szó. Eredetileg azt tervezték, hogy a Színház visszaköltözik az eredeti helyére az Astoria szállóval szemben, és bár 1912-ben elkészültek a tervek, de 1914 júliusában az új Nemzeti Színház felépítéséről szóló törvényjavaslatot már nem lehetett beiktatni az országgyűlés napirendjébe, mert kitört az első világháború. A Nemzeti Színház társulata ezért 56 évig játszott a Blaha Lujza téri épületben. 1964. február 13-án jelentették be a televízióban, hogy metróépítés miatt lebontják a Nemzeti Színházat. Az utolsó előadást 1964. június 28-án tartották. 1965. január 15-én elkezdték a színházépület bontását
1964. október 2-án a Nagymező u. 22-ben – a Rádiusz mozi, Ifjúsági Színház, Petőfi Színház helyén, a mai Thália Színház helyén – kezdte az évadot a Nemzeti Színház társulata. A Nagymező utcai színház megnyitásakor Az ember tragédiáját mutatták be. A társulat két évig játszott a Nagymező utcában.
1966. október 1-jén költözött a Nemzeti Színház az átépített Magyar Színházba, a Hevesi Sándor térre. Két év alatt a Hevesi Sándor téri színházépület szecessziós homlokzatát kocka alakúra alakították át az építészek, a belső tereket korszerűsítették. A Hevesi Sándor téri ideiglenes épületben 34 éven át játszott a Nemzeti Színház társulata.
2000. szeptember 1-től 2002-ig a Nemzeti Színháznak nincs társulata. A Hevesi Sándor téri épületben játszó társulat Pesti Magyar Színház néven működik tovább.
Az új Nemzeti Színház végül a Duna partján, 2002. március 15-én nyitotta meg kapuit. Elkészültére nemzeti jelképpé, szimbólummá vált.Alapító okiratában rögzítette: “…a hagyományok folytatása során törekedni kíván arra, hogy a felépült új Nemzeti Színházban, az intézmény jelentőségéhez méltó módon becsülje meg a magyar és egyetemes drámairodalom, a színházművészet tolmácsolóit.”
Forrás: nemzetiszinhaz.hu
Képek: wikipedia.hu, mindennapoktortenete.blog.hu
