Li-Fi-től a Dash Buttonig – ilyen a média (közel)jövője

A média területe az utóbbi évtizedben radikálisan átalakult. Ehhez alkalmazkodva, és az aktuális társadalmi igényeknek eleget téve, a különféle médiumokat uraló cégek olyan újabb és újabb technológiákkal kísérleteznek, amelyek például a virtuális valósághoz vagy az okos otthonokhoz vezetnek. Igen izgalmas és kreatív időszak előtt áll tehát a média, ugyanakkor a korábbi médiumok haláláról felelőtlenség lenne még beszélni.

Mai médiafogyasztásunkat számos olyan tulajdonság jellemzi, amelyeket a hagyományos médiumok nem tettek lehetővé. A tartalomhoz például már nem mi közelítünk, hanem az talál meg minket, hiszen barátaink vagy épp különféle algoritmusok ajánlják nekünk. Ezeket a tartalmakat pedig már nem kiadókhoz, csatornákhoz kötjük, sokkal inkább szerzőkhöz, előadókhoz, műsorokhoz. Hogy egy médium kapcsán külön példát is említsek, még műsornézési szokásaink is olykor teljes extremitásba csapnak át, hiszen ugyanúgy nézünk 15 másodperces mannequin challenge felvételeket, mint tartunk 12 órás sorozat-maratonokat. Mindezeket persze ott és akkor tesszük, ahol és amikor időnk és kedvünk engedi. A mostani időszak legérdekesebb tulajdonsága mégis az, hogy ugyan számos új technológia és szokás megjelent, még mindig megtalálható az analóg rendszerek hagyatéka is. A legtöbb háztartásban például ma biztosan van legalább két távirányító is a tévéhez.

Élményközpontú televízió

Pár évvel korábban még az a vélekedés járta, miszerint az internet megjelenésével a tévézés el fog tűnni. Ugyan a közönség valóban fragmentálódott, de épp a csatornák specializálódása miatt, a médium sokkal szilárdabban létezik most, mint ezelőtt bármikor. Egyes vélekedések szerint az újmédia pedig erre nem hogy nincs negatív hatással, de kifejezetten szerepet játszik abban, hogy a hagyományos tévéipar ma is erős. Az új felületeknek köszönhetően ugyanis (pl. Twitter), a tévé egy tisztán vizuális tapasztalatból egy részvételi tapasztalattá alakult át. Az újmédia elemei tehát sokkal inkább gazdagítják, mintsem megzavarják azt az időt, amit a tévé előtt töltünk.

Ennek a részvételi tapasztalatnak a része az élményszerűség is, amit ma leginkább a virtuális valóság példáz. A CCS Insight egy tavalyi kutatása szerint, a VR (Virtual Reality) ipar 2016-ban 168%-os növekedéssel számolhatott, és a Samsung Gear VR rendszerének is több mint 1 millió használója volt Amerikában. Ugyan a számítógépes játékok világában sokkal elterjedtebb a technológia, már a Netflix is kísérletezik virtuális valóság applikációkkal. Ők egyelőre csupán a nyugtató és pihenést segítő élményekre fókuszálnak, de a tévé és a film területén is egyre sikeresebbek lehetnek a VR szemüvegek és rendszerek, hiszen nincs szükség hozzájuk nagy térre, és nem adnak ki hangot sem, ami a családot vagy más lakókat zavarhatná.

Az élményközpontú tapasztalat megalkotásához olyan technológiákkal is folyamatosan kísérleteznek a kutatók, mint a HD, az Ultra HD, vagy a 4K. Ezek mind a részletek megmutatását célozzák, csak úgy mint a HDR, vagyis a High Dynamic Range. A HDR tartalom ugyan sokkal fejlettebb kameratechnológiát igényel a felvételekhez, de képi eredményei jobban operálnak a fénykontraszttal, így nagyobb részletességgel is járnak.

A jövő televíziója valószínűleg egy olyan hibrid médium lesz, ahol nem kell már a Netflix és a műsorprogram között kapcsolgatni, hanem minden egy felületen lesz látható. Nem lesz külön egy lineáris műsorfolyam és külön egy online videós oldal, hanem egy, a kettő között kialakított felület. Ennek a médiumnak a középpontjában pedig azok az élményközpontú videók fognak állni, amelyek interaktív módon, a virtuális valósághoz hasonlóan fogják lenyűgözni a nézőket. Ezeknek az átélést segítő eszközöknek a lényege abban áll majd, hogy mindenki hasonló tapasztalatokat, élményeket szerezhessen. A Facebook és a YouTube 360°-os videóival el is indult már ezen az úton.

De hogy a televíziók működése mindehhez az átalakult fogyasztói és szolgáltatói környezethez hogyan fog alkalmazkodni? Úgy tűnik, a hibrid rendszer egy újabb médiummal fog bővülni, ez pedig a okostelefon. Ezt előbb-utóbb távirányítóként lehet majd használni, de az Android tévénél már hangvezérléssel is kísérleteznek, mint ahogy az iPhone telefonoknál Siri-t alkalmazzák. A jövő televíziójánál tehát az lesz fontos, hogy mit csinálunk az eszközzel és a tartalommal, vagyis hogy hogyan fogunk interaktív kapcsolatba lépni velük.

Radikális átalakulás a rádió területén

Egyes jóslatok szerint a világ rádiózási szokásai is jócskán átalakulnak a következő évtizedekben. Az egyik legfontosabb változás abban következhet be, hogy a nagy rádióállomásokat sok kisebb, helyi adó veszi majd át. A helyi rádiózás tehát reneszánszát élheti nemsokára, s olyat kínálhat, amit semelyik más platform nem tud majd: egy olyan felületet, amely a helyi események, hírek és tehetségek iránt elkötelezett. A rádiózás emellett teljesen digitálissá alakul, amivel egyrészt sokkal költségkímélőbb, másrészt sokkal hatékonyabb módon tudja elérni közönségét. Mindeddig a tévé, a rádió és a sajtó külön technológiának számítottak. Azzal azonban, hogy mindhárom digitálissá alakul(t), egy közös felületre kerülnek, így a jövő rádiója szintén egy olyan hibrid médium lehet, amely közzétett híreivel és videóival a helyi közösséget szolgálja.

Mindezen változásokkal együtt, a rádió tartalma is nagymértékben változhat a jövőben. Podcast műsoraival ugyanis visszatérhet ahhoz a korábbi szerephez, amelyet a tévé elvett tőle. Vagyis a rádió nagyrészt már nem zenéket, hanem olyan sztorimesélős, beszélgetős műsorokat fog sugározni, amelyek sok szempontból vonzóbbak lehetnek a közönségnek, mint a videók. Az egyre személyre szabottabb tartalmakról nem is beszélve. A jövő rádiózása nem arról fog szólni többé, hogy olyan tartalmat sugároznak, amit feltételezhetően szeretsz, hanem olyat, amiről tudják, hogy szereted. Nem a közönség igazodik többé a rádióhoz, hanem a rádió a közönséghez. A brit CapitalXtra például már lehetőséget is ad arra, hogy a zenét, ami nem tetszik, továbbtekerd egy egyszerű gombnyomással. Tehát a rádióhallgatás is egy nagyon személyre szabott élmény lehet.

Hallgatói számának növeléséhez pedig az is hozzájárulhat, hogy a rádió mindig képes lesz a mozgékonyságra. Főként mivel digitálissá alakult, a jövőben bárhol, bármikor lehetőségünk lesz arra, hogy e mellett a médium mellett döntsünk. Ha azt gondolnánk tehát, hogy a rádiónak leáldozott, valószínűleg tévedünk.

A második gépkorszak

Sokan úgy vélik, egy új időszak előtt állunk, amelynek csupán előszobái a fent felsorolt változások, a mesterséges intelligencia vagy a 3 dimenziós nyomtatás. Erik Brynjolfsson az MIT Initiative on the Digital Economy vezetője ezt az érát nevezi a „második gépkorszaknak”, ahol a számítógépek és a digitális fejlődés lassan felváltja majd a szellemi erőt, éppen úgy, mint egykor a gőzgépek az izomerővel tették.

A gépek már elkezdték az emberi test bizonyos részeit kiegészíteni, pótolni. Orvosi területen ez igen hasznosnak mondható, gondoljunk csak például a pacemaker készülékekre. De egy 2015-ös kutatás, sok más előrejelzés mellett azzal is foglalkozott, hogy 2024-re például már 3D nyomtatott májat ültethetnek az emberbe. Ez azonban csupán a kezdet. Hamarosan az okostelefonhoz csatlakoztatott eszközök (póló, cipő) is képesek lesznek egészségügyi állapotunkat ellenőrizni, vagy értesítést küldeni egy azonosított betegségről. Hogy mindezekből nagyon sok haszna származik az embereknek, az kétségbevonhatatlan, azonban minden digitális eszköz aggodalomra adhat okot, ha a biztonságról, vagy a magánéletről van szó. Sarkalatos pont lehet például a kormányzati felügyelet, vagy a hackertámadások kérdése.

Természetesen ezek a változások nem egyik napról a másikra fognak bekövetkezni, így érdemes olyan kommunikációs technológiákat is említeni, amelyek felfutását 2017-2018-ra prognosztizálják. Íme közülük öt darab:

  • 5G: Ugyan a világ nagy része még a 4G bevezetésén dolgozik, a kutatók már az 5G fejlesztésén dolgoznak. A Huawei várakozásai szerint az 5G százszorosát hozza majd az LTE-Advanced 300 Mbps sebességének. Ez azonban nem csak a letöltési időt csökkenti majd, hanem lehetővé tesz Full HD minőségű élőképeket is. Az 5G emellett elengedhetetlen lesz a VR rendszerekhez is, de Roland Sladek, a Huawei nemzetközi médiakapcsolatokért felelős alelnöke szerint az 5G megnyitja a kaput a holografikus videótechnológia előtt is.
  • Li-Fi: a LiFi a Wi-Fi leváltására esélyes fényalapú adatátviteli kommunikáció. A technológiát már 2015-ben életszerű körülmények között is kipróbálták, az eredmények pedig biztatóak. A Yahoo beszámolója szerint ugyanis a lifi-hálózaton 1 Gbps adatátviteli sebességet is sikerült elérni, ami több mint 100-szor gyorsabb a jelenleg otthon használt wifi-hálózatok sebességénél.
  • Okosotthonok és okosvárosok: A mai házak és lakások legnagyobb problémája, hogy rengeteg olyan különböző okoseszköz található bennük, amelyek többnyire egymással versenyeznek a piacon, és nincs semmiféle együttműködés közöttük. Az okosotthonok eszközei és applikációi azonban a jövőben képesek lehetnek arra, hogy egységes felhasználói tapasztalatot szerezzenek az emberek. Közvetlen környezetünkön túl pedig lassan a városok is alkalmazkodhatnak majd ehhez: a közlekedési rendszer figyelemmel kísérheti majd a forgalom nagyságát, hogy a lámpákat szabályozza; de a telefonunk a közlekedési eszközökkel is kapcsolatba léphet, hogy utunk során tanácsaival csökkenthesse szén-dioxid lábnyomunkat.
  • Automatizálás: Sokan úgy vélik, 2018-ra számos olyan hely lesz a világon, ahol már kizárólag vezető nélküli autókat lehet látni az utakon. Az embereket azonban nem csupán az autóvezetés terén válthatják a gépek, egyre elterjedtebb ugyanis a drónok futárként való szolgálatba állítása is. Elképzelhető azonban az is, hogy egyszer AlphaGo, vagyis Al, a mesterséges intelligencia fogja a Pulitzer-díjat átvenni, hiszen már képes érthető cikkeket írni, sőt sokkal gyorsabban teszi ezt, mint ember kollégái.
  • Fizikai-digitális integráció: Ugyan már sok eszközben jelen van ez a kettősség, a jövőben tovább erősödhet a fizikai és a digitális valóság közötti kapcsolat. Az Amazon például már kifejlesztett egy olyan tárgyat, a Dash Button-t, amellyel a szó szoros értelemben véve egy gombnyomással rendelhetünk meg hiányzó háztartási cikkeket.

Források (a szerző vezetékneve szerinti sorrendben):

Balogh Csaba, Epekedni fog az 5G-s internet után, ha megmutatjuk, hogy mire jó, HVG, 2016.11.28
Benjy Boxer, Video Is The Future Of Media On The Web, Forbes, 2016.08.15
Grant Feller, The future of the media, The Telegraph, 2015.09.15
Tom Goodwin, The Future of TV isn’t apps, Tech Crunch, 2016.12.18
Ellie Harrison, What is the future of TV technology?, Radio Times, 2016.08.19
Marguerite Reardon, The mobile phone of the future will be implanted in your head, C Net, 2016.01.19
Jason Thibeault, Forget the Hype: The Future of Television Isn’t What You Think, Streaming Media, 2016.07/08
Sarah Toporoff , The bright, and more personalised, future of radio, Global Editors Network, 2016.03.03
100-szor gyorsabb, mint otthon a wifi: kiderült, mit tud a lifi, HVG, 2015.11.25
The future of radio: Seven important trends, MediaLife Magazine, 2016.12.27

Képek: The Atlantic, Greg Verdino, 3D Print