Földsáncokra bukkantak az Amazonas érintetlennek hitt esőerdőiben

Mintegy kétezer éve átalakították az amazóniai esőerdőket az őslakosok, akik több száz hatalmas, rejtélyes földerődítményt építettek a térségben. A tömeges erdőirtás következtében már több mint 450 nagy mértani geoglifát, vagyis csak madártávlatból látható rajzolatot tártak fel brit és brazil kutatók a nyugat-brazíliai Acre szövetségi államban.

A szakemberek jelenleg még csak próbálják megfejteni, vajon mi lehetett ezeknek a rejtélyes helyeknek a funkciója. A kevés megtalált régészeti leletből arra következtetnek, hogy esetleg falvakról lehet szó. Az alaprajzuk miatt kizárható a védelmi cél, és a kutatók úgy vélik, ezek a földsáncok talán ideiglenes vallási rítusok helyszíneként is szolgálhattak. Ezek az árkok mintegy 13 ezer négyzetkilométernyi területet foglalnak el. Felfedezésük megdönti azt a feltételezést, hogy az esőerdő ökoszisztémája embertől érintetlen volt – olvasható az EurekAlert tudományos hírportálon.

“Az a tény, hogy ezek a helyek évtizedeken át a kifejlett esőerdő alatt rejtőztek, megkérdőjelezi azt az elképzelést, hogy az amazóniai erdők érintetlen ökoszisztémák. Azonnal meg akartuk tudni, hogy vajon a térség már erdő volt-e, amikor a geoglifákat építették, és hogy az emberek mekkora hatást gyakoroltak a tájra, amikor ezeket a földsáncokat építették” – fejtette ki véleményét Jennifer Watling, a Sao Paoló-i Egyetem és az Exeteri Egyetem kutatója, az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közzétett tanulmány egyik szerzője.

Idővel aztán a szakembereknek sikerült rekonstruálniuk a tűzhasználatot és a vegetációt hatezer évre visszamenőleg. Azt vizsgálták, hogy két geoglifa által határolt helyen az emberek milyen jelentős mértékben változtatták meg a környezetüket. A vizsgálat kimutatta, hogy az emberek a geoglifák kialakítása során kis mértékben, de rendszeresen irtották az erdőt, de ahelyett, hogy nagy kiterjedésű területeket irtottak volna, az őslakosok úgy alakították át környezetüket, hogy az értékes fákra, köztük a pálmára összpontosítottak, mintegy létrehozva a hasznos erdei termékek őskori szupermarketét.

A kutatócsoport bizonyítékot talált arra, hogy az Acréban fennmaradt erdők ennek az ősi agro-erdőgazdálkodási gyakorlatnak az örökségei. “A mai pusztító és fenntarthatatlan földhasználat igazolására nem szabad felhasználni az általunk feltárt bizonyítékokat” – hangoztatta Watling.

forrás: mult-kor.hu
Kép: index.hu, onemeteratatime.org