Elférfiasodva: zavar a táplálékláncban

Az egyik legrégibb és legjobban bevált jégmentesítő módszer az utak sózása. Az Egyesült Államokban évi 19–22 millió tonna sót (nátrium-kloridot) használnak fel erre a célra, Magyarországon tavaly körülbelül 90 ezer tonnát. Legtöbbször a só által kimart, tönkretett cipőnkre panaszkodunk, de a sózásnak ennél sokkal komolyabb folyamatokat indíthat el. Egy új kutatás a természetben télen előforduló vegyületek állatokra gyakorolt hatását vizsgálta. A sózás miatt felborult a békák ivararánya, aminek súlyos következményei lehetnek.

previewA Yale Egyetem és a Rensselaer Műszaki Egyetem kutatói tanulmányukat a kanadai halgazdálkozási- és vízitudományok folyóiratában (Canadian Journal of Fisheries and Aquatic Sciences) tették közzé. Vizsgálatuk alapján a téli sózás után, tavasszal, csökken a nőstény ebihalak száma. Ráadásul az egyik Észak-Amerikában gyakori tölgyfa fajta sem tesz túl jó nekik. A sós latyakba lehulló és bomlásnak induló tölgyfalevelekből olyan oldat képződik, ami miatt a következő szezonban a nőstény békáknak nemcsak a számuk, hanem a méretük is kisebb lesz.

A vizsgálat során 500 literes víztartályokba különféle töménységű oldatokat kevertek, némelyikhez változó arányban faleveleket is adtak. A tartályokba ezután kifejlett békákat tettek, megvárták, amíg azok párosodnak, petét raknak, majd elkülönítették őket.

frogs-1347637_960_720A sómentes tölgyfaleveles oldatban 63 százalék lett a nőstény ebihalak aránya, és ezek átlagosan nagyobb méretűek voltak, mint a hím ebihalak. Viszont a sót tartalmazó tartályokban a nőstények aránya 10 százalékkal csökkent, és kisebbek is lettek. Max Lambert, a Yale Egyetem Erdőgazdálkozási és Környezeti Tanulmányok Intézetének doktorandusza, a kutatás vezető szerzője szerint “kevesebb és kisebb nőstény feltehetően nem fog annyi és olyan minőségű petét rakni, ami az állomány fenntartásához szükséges”.

Többek között azért is nagy probléma az ivararány felborulása, mert csökkenti az adott populáció nagyságát és túlélési esélyét. Kevesebb nőstény kevesebb petét rak le, ráadásul a ragadozók is veszélyesebbek lehetnek az adott állományra. Közismert, hogy egyetlen elem kiesése elég ahhoz, hogy dominószerűen boruljon az egész tápláléklánc.

A kutatásvezető szerint “számos kutatás vizsgálta a természetbe kerülő különféle gyógyszermaradványok és növényvédőszerek hatását, most hasonlót észleltünk a közönséges útszórósó és tölgyfalevél következményeként.”

road-saltAz elférfiasodás egy olyan biológiai folyamatnak tulajdonítható, amelynek során az adott nemű embrió a fejlődése során másik neművé változik. Korábbi vizsgálatok szerint egyes hétköznapi elemek (mint például a nátrium) kapcsolódhatnak bizonyos receptorokhoz, ingerátalakító idegvégződésekhez, amelyek ezért férfi vagy női nemi hormonként, azaz tesztoszteronként vagy ösztrogénként értékelik őket. A megzavart működéstől az embrió nemi fejlődése megváltozik. “Egyetlen sómolekulának nagyon kicsi a tesztoszteronutánzó hatása, de ha minden télen tonnaszámra szórjuk szét a sót a vizes élőhelyek környékén, annak már átütő következményei lehetnek.”

Tehát az útsózásnak kitett területek kétéltű populációinak több generáción át tartó elférfiasodása befolyásolja az adott élőhely békaállományának nagyságát. A tanulmány felvetette a kockázatát annak, hogy akár más vízi élőlények is – a békákhoz hasonlóan – érintettek lehetnek.

Az angol nyelvű tanulmányt itt találjátok.

b466c852d79d266d9ff1d4e4139dcf79

 

 

Forrás: origomineralsnrcresearchpress

Képek: pixabaynetkeptarequipmentworldpinterestmn

https://www.pinterest.com/jypseegirl/funny-frogs/