Tibetben található egy faj, ami egyszerre állat és növény. Ez a kínai hernyógomba, latin nevén Cordyceps sinensis, amit a tibetiek jarca gompónak neveznek. Napjaink egyik divatos csodaszere, rengeteg gyógykészítményt ezzel reklámoznak, ugyanis számos előnyös hatást tulajdonítanak neki (a hátfájástól az impotencián át a tüdőbajokig mindenre ajánlják…). De hogyan lehet egyszerre növény és állat is?
A tibeti, jarca gompo elnevezés jelentése: „nyáron fű, télen féreg.” Szó szerint egyik sem igaz. Egy gyökérrágólepke (más néven gyökérrontó lepke) faj föld alatt fejlődő hernyója ez, amit az Ophiocordyceps sinensis tömlősgomba spórái megfertőznek. A gomba tulajdonképpen belülről felfalja a hernyót, de a külső vázát épen hagyja: tavasszal a rovartetem fejvégéből barna tönköt, sztrómát növeszt.
A legkorábbi említés egy 15. századi Vágykeltők tárháza című szövegből való: „Tökéletes csodaszer ez, fölfoghatatlanul sok jót tehet mindenkivel, aki fogyasztja.” Az ismert adatok szerint, csak a Tibeti-fennsíkon és a Himalája lejtőin fordul elő ez a nem mindennapi faj, körülbelül 3500 méter magasságban. Ráadásul egyelőre nem sikerült mesterségesen termeszteni, amit az is befolyásol, hogy a gomba fejlődésciklusa akár több évig is eltarthat.
A kínai hernyógomba ára 1975 óta a kétezerszeresére nőtt, és 2005-ben grammjáért már 8 eurót (körülbelül 2000 forintot) adtak, ami azóta vélhetően csak tovébb emelkedett. Mivel a felkapott csodaszerből komoly mennyiséget kell kitermelni, a kutatók tartanak attól, hogy a megnövekedett igény veszélyeztetheti a Tibeti-fennsík élővilágát. Bizonyos adatok szerint már most kevesebb terem a hernyógombából.
Erre figyelmeztet Jacques Fleurentin francia etnofarmakológus is, aki a gyógyszerészetet az élővilág védelmével kapcsolja össze: “Attól fogva, hogy híre megy valamelyik himalájai növény gyógyító erejének, három-négy év sem kell ahhoz, hogy végleg el is tűnjön a Földről”. Szerinte nem csak a hernyógomba veszélyeztetett, hanem számos más faj is, amelyek védelmével már el is késtek. Veszélyben van például az illatos varjúháj is (Rhodiola crenulata), ugyanis amióta az interneten is forgalmazzák a faj szinte kihalófélbe került. Fleurentin szerint “a déli országokban a lakosság 80 százaléka csak gyógynövényekkel kúrálja magát, mert nincs más választása. Amikor azonban a globalizált világ felfigyel egy adott fajra, az veszélyt jelent.” Érdekesadalék ehhez, hogy az EU-ban használt gyógynövényeknek csak 20 százaléka európai eredetű. “Sürgős feladat számba venni ezeket a növényeket, felmérni, mennyire ritkák, megérteni és tesztelni, akár ismételten is, miből fakad a gyógyhatásuk. Meg kell őrizni a fajokat a természetes közegükben és meg kell tanulni, miként kell művelni ezeket a területeket és hogyan állítható elő a növényekből hatásos gyógyszer.”
Forrás: ng.hu, 24.hu, news.nationalgeographic.com, hvg.hu, mek.oszk.hu
Képek: Szeretematestem.hu, egeszsegesember.info, Hírek.sk, republicain-lorrain.fr
