A dániai Bornholm szigetén régész szakos egyetemi hallgatók több mint ötezer éves kőbe vésett térképet találtak egy nyári ásatáson. A feltételezések szerint a kőtáblákat kőkori rituálék alkalmával használták, így tehát alapvetően szakrális célból készülhettek.
A vasagardi régészeti lelőhely újkőkori sírleleteinek feltárása közben bukkantak rá. A követ a Dán Nemzeti Múzeumba szállították, ahol a múzeum kutatói, illetve régészei számos vizsgálatnak vetették alá. A kutatás eredményeiről a múzeum vezető régésze és kutatója, Fleming Kaul számolt be. Kaul és munkatársai megbizonyosodtak arról, hogy a kőtáblán nem a napot és a sugarait láthatjuk, hanem az említett sziget egy kiemelt részének tereprajzát ábrázolja. A vizsgálati eredmények megmutatták azt is, hogy a rendkívül ritka régészeti lelet a Kr.e. 2900-2700 közötti időszakból származhat. Az ötezer éves kőtérkép nem teljes, két részből illesztették össze, a harmadik része pedig hiányzik.
A vasagardi ásatásokon az elmúlt években már több hasonló kőtáblát találtak, amelyeken négyszögletes ábrák voltak különböző vonalakkal és árnyékokkal kiegészítve, így tehát a lelet nem egyedüli. A vonalak egy része a feltételezések szerint mezőgazdasági terményeket (például csöves kukoricát, valamilyen leveles növényt) ábrázolnak. A régészek szerint ezek is térképként funkcionálnak, a különböző termőterületeket jelölték rajta.
Forrás: mno.hu, mult-kor.hu
Kiemelt képen az új lelet látható: ahet.hu
