Szuperholddal egybekötött holdfogyatkozás – közeledik a világvége?

Az augusztusi Perseidák meteorraj után másfél hónappal egy újabb csillagászati jelenségnek lehetünk szemtanúi. Szeptember 27-e éjjelén a Hold ismét a Föld árnyékába kerül, teljes holdfogyatkozást hozva létre ezzel, immár a negyedik alkalommal az elmúlt 17 hónapban. A szeptember 27-28-án bekövetkező holdfogyatkozás két okból kifolyólag is különleges. Egyrészt, mivel teljes holdfogyatkozásról beszélhetünk, másrészt mivel a Hold a lehető legközelebb lesz a Földhöz, így a holdfogyatkozás a szuperhold nevezetű jelenséggel esik egybe. Ehhez hasonló jelenség utoljára 1982-ben volt megfigyelhető, és egészen 2033-ig nem is fog megismétlődni.

Mit nevezünk holdfogyatkozásnak?

Holdfogyatkozás akkor következik be, amikor a Föld árnyéka kizárja a Nap fényét, amit a Hold egyébként visszaver. Három típusa van: teljes, részleges és penumbrális holdfogyatkozás. Teljes holdfogyatkozásnál a Föld teljesen kitakarja a Holdat, az azonban nem sötétedik el, hanem narancsvörösre változik a földi légkörön átszűrődő halvány fény miatt.

Holdfogyatkozás csakis teliholdkor történhet, teljes holdfogyatkozás pedig csak akkor jön létre, ha a Nap, a Föld és a Hold teljes mértékben egy vonalban sorakozik fel. Mivel a Hold pályája a Föld körül kissé eltér a Föld Nap körüli pályájától, tökéletes felállás egy holdfogyatkozáshoz nem történik meg minden teliholdnál.

Egy teljes holdfogyatkozás pár óra alatt megy végbe. A Föld két árnyékot vet a Holdra az esemény során. Az umbra egy teljes, sötét árnyék, a penumbra pedig egy részleges, külső árnyék. A Hold szakaszonként halad át ezeken. A kezdeti és végső fázis – amikor a Hold a penumbrális árnyékban van – nem annyira észrevehetőek, tehát érdemes az esemény közepére jobban odafigyelni, amikor a Hold az umbrális árnyékban van.

A Hold a születése (körülbelül 4,5 milliárd év) óta távolodik a Földtől (nagyjából 4 centimétert évenként). A Hold most van olyan távolságra a Földtől, hogy annak árnyéka teljesen kitakarhassa azt, igaz, épp, hogy csak. Pár milliárd év múlva ez már nem lesz igaz.

A holdfogyatkozás típusai

Teljes holdfogyatkozás tehát az, amikor a Föld teljes (umbrális) árnyéka rávetül a Holdra, ami habár nem tűnik el teljesen, de sötétség vetül ki rá, így maga a fogyatkozás könnyen elkerülheti az ember figyelmét. A Föld atmoszféráján áthaladó napfény azonban szétszóródik és megtörik, vagy elhajlik és a Holdra irányul, ami halvány fényt biztosít. Ha holdfogyatkozáskor a Holdon állnánk, láthatnánk, ahogy a Föld kitakarja az egész Napot, ugyanakkor a Föld széleinél észrevehetnénk egy izzó fénygyűrűt – ez az a fény, ami ráesik a Holdra teljes holdfogyatkozáskor.

Részleges holdfogyatkozásról teljes holdfogyatkozás alatt is beszélhetünk az esemény elején és végén egyaránt. A részleges fázis alatt a Nap, a Föld és a Hold nincsenek tökéletes vonalban, így a Föld árnyéka csak egy részét takarja el a Holdnak.

Penumbrális holdfogyatkozáskor a Hold a Föld külső, gyenge árnyékába kerül, ami alig, még távcsővel is csak nehezen észrevehető.

Mitől lesz vörös színű a Hold?

A Hold vörös vagy rezes színt vehet fel a holdfogyatkozás teljes ideje alatt. Ez a jelenség azért következik be, mert miközben a Hold teljesen árnyékba kerül, a Nap fénye áthalad a Föld atmoszféráján és a Hold felé hajlik. Amíg a többi szín szétszóródik, addig a vörös fény áthalad a Föld atmoszféráján. Ez ugyanaz az jelenség, ami a naplemente és a napfelkelte vöröses színét adja. A Hold fényét azonban befolyásolja az atmoszférában található por és felhő. Vulkánkitöréskor például a Hold a vörös egy sötétebb árnyalatában pompázhat.

Néhány szó a szuperholdról

A Hold pályája a Föld körül inkább elliptikus, mint körkörös. A Hold átlagos távolsága a Földtől mérve nagyjából 384,600 km, a legtávolabbi távolsága elérheti a 405,600 kilométert is, míg a legközelebbi távolsága körülbelül 363,700 kilométer. Szuperholdról akkor beszélhetünk, amikor a Hold a Földhöz való legközelebbi pontján, vagy ahhoz közel helyezkedik el, és közben holdtölte is van. Ilyenkor a Hold abnormálisan, körülbelül 14%-kal nagyobbnak és 30%-kal fényesebbnek tűnik, mint a távoli teliholdak (amelyeket miniholdaknak nevezünk).

A szuperholddal egybekötött holdfogyatkozások nagyon különlegesek; 1900 óta csupán ötször történt ilyen (1910, 1928, 1946, 1964, 1982). Ehhez képest a normális holdfogyatkozás sokkal átlagosabb – a Föld bármely részén megfigyelhető egy teljes holdfogyatkozás körülbelül két és fél évenként. „Egyszerű” holdfogyatkozások egyébként évente átlagosan kétszer fordulnak elő, a 21. században például 228 alkalommal következik be a jelenség.

Mikor és hol lesz látható?

A holnap hajnalban (egyes helyeken ma éjjel) bekövetkező különleges holdfogyatkozás a Föld lakosságának több mint a felének látható lesz – csaknem 1 milliárdan a nyugati féltekén, másfél milliárdan Európában és Afrikában, valamint feltehetőleg 500 millióan Nyugat-Ázsiában lehetnek az esemény szemtanúi. Magyarországon a Hold 28-án hajnali 2:11-kor lép be a félárnyékba, a részleges fogyatkozás kezdete 3:07-re tehető, a teljes fogyatkozás pedig 4:11-kor kezdődik, aminek a kiteljesedése 4:47-kor lesz látható. A Hold 5:23-kor kezd kitérni az árnyékból, a részleges fogyatkozás vége pedig 6:27-kor következik be, ez azonban már nem lesz megfigyelhető hazánkból.

Idén ez lesz a második holdfogyatkozás, ugyanakkor az április 4-i fogyatkozás Magyarországról nem volt megfigyelhető.

A holdfogyatkozás szabad szemmel, bármiféle speciális szemüveg nélkül is megtekinthető. Sajnos azonban nagy a valószínűsége, hogy az esemény ideje alatt is felhős lesz az ég hazánk felett, így többnyire csak az északi határ közelében, vagy az ország északnyugati és nyugati részén élők számára lesz látható ez a különleges csillagászati esemény. Ha valaki azonban csak azért maradna le a jelenségről, mert nincs lehetősége a szabad ég alatt tartózkodnia, ne csüggedjen, hiszen derült idő esetén online közvetítésen keresztül is szemmel kísérheti az eseményt a következő oldalakon: NASAGalileo Webcast.

lunar-eclipse-december-2010-nasa-keithburns

Egy kis érdekesség…

A történelem során sokakat félelemmel töltött el az akkor még ismeretlen eredetű jelenség. Kolumbusz Kristóf például kihasználta az 1504-es vérvörös holdfogyatkozást, hogy megfélemlítse az őslakos jamaikaiakat, és ételt adjanak neki és a legénységének.

Miután a nyüvek lyukakat rágtak a hajóiba,  Kolumbusz kénytelen volt két hajót is elhagyni, a maradék kettőt pedig 1503. június 25-én tette partra Jamaicában. A lakosok üdvözölték őket, és enni adtak nekik, azonban hat hónap elteltével Kolumbusz legénysége kirabolt és megölt néhány jamaikait, akik megunták, hogy etessék őket.

Kolumbusznak volt egy évkönyve, amely előrevetítette a február 29-i holdfogyatkozást. Találkozott a helyi vezetővel, és elmondta neki, hogy a keresztény isten megharagudott az embereire, amiért nem adnak nekik több ételt. Kolumbusz azt mondta, hogy három nappal később Isten haragja megmutatkozik, amikor a telihold „haraggal fog meggyulladni”. Amikor a vérvörös hold eljött, az őslakosok megijedtek, és üvöltve futottak minden irányból, hogy megrakják a hajókat rakománnyal. Mielőtt a holdfogyatkozás teljes fázisa véget ért volna, Kolumbusz azt mondta, hogy Isten megbocsátott az őslakosoknak, és visszahozza a Holdat. A legénységet egészen a novemberben érkező segítségig etették, amikor is Kolumbusz és a legénysége visszahajózott Spanyolországba.

Jön a világvége?

Néhány keresztény úgy gondolja, hogy ez a csillagászati jelenség a világvégét és Jézus második eljövetelét jelképezi. Ez ugyanis a negyedik holdfogyatkozás lesz két éven belül, és eddig mindegyik valamilyen zsidó ünnepre esett. A Biblia így ír róla: „A Nap elsötétül és a Hold vérbe borul, mielőtt az Úr hatalmas és borzalmas napja eljő.” [Joel 2:31]

John Hagee amerikai lelkész könyvet is írt a jelenségről. Szerinte a jelenség egy jelentős esemény eljövetelét jelzi, ugyanis tetrád (négy teljes holdfogyatkozás szabályos hat hónapos eltéréssel) az elmúlt 500 évben csak háromszor következett be, amelyek után mindig valamilyen nagyobb vallási változás kövezezett: 1943-ban a katolikus spanyol inkvizíció kiűzte a zsidókat; 1949-ben megalapították Izrael államot; 1967-ben pedig a hat napos arab-izraeli háború következett be.

Forrás: 1234

Kép: 12